● news.bsdnet.hu

Az elmúlt két évben közel hétszer annyi hepatitis A-beteget regisztráltak az év 22. hetében, mint a 2020–2024 közötti időszakban a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint. Főként Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar vármegyékben, valamint Budapesten fordult elő magasabb esetszám. Hajdúhadház Város Önkormányzata május közepén Csáfordi Dénes polgármester nyilvános közösségi oldalán tette közzé, hogy a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal Balmazújvárosi Járási Hivatalának jelzése szerint a 13 ezer lelkes településen járványhelyzet alakult ki. A kontaktkutatásban részt vevő önkormányzati dolgozók információi alapján akkor legfeljebb húsz igazolt megbetegedésről és több száz potenciális érintettről szóltak a hírek. Bár az illetékes egészségügyi hatóságok azonnal lokalizálták a fertőzést, a városvezető „a józan ész nevében” kénytelen volt Facebook-oldalán többször is felemelni a szavát a közösség nyugalmát megzavaró hangulatkeltés ellen. A kedélyek csillapítására azért is szükség volt, mert néhány helyi lakos valamennyi közintézmény, köztük az iskolák azonnali bezárását követelte, jóllehet a hatóságok ezt nem tartották indokoltnak. A május 31-re tervezett nagyszabású gyermeknapi rendezvényt mindenesetre törölte a városvezetés. A hónap végére a mintegy 30 kilométerre fekvő Balmazújvárost is elérte a fertőzés. Varga Marina polgármester május 29-én szintén a Facebook-oldalán tájékoztatta a lakosságot az aktuális járványügyi intézkedésekről. Bár a településen mindössze egyetlen embernél – a helyi óvoda egyik dajkájánál – mutatták ki a vírus jelenlétét, rajta kívül 26 gyermeket és két óvodapedagógust kontaktként kellett nyilvántartásba venni. Emiatt a Napsugár Óvoda Süni csoportját harmincnapos járványügyi megfigyelés alá helyezték, az érintett csoportszobát bezárták, az intézmény egész területén pedig teljes körű fertőtlenítést rendeltek el. Az aktuális helyzettel kapcsolatban szerettük volna megkérdezni a vidéki polgármesterek véleményét is, de ők nem reagáltak a Demokrata megkeresésére. Június elején már az országos sajtó számolt be arról, hogy Budapesten is regisztráltak fertőzött személyt. A lapokban arról lehetett olvasni, hogy az egyik legismertebb ételkiszállító cégnél dolgozó, külföldi állampolgárságú futárt eredetileg légzési nehézségek miatt vették fel az Országos Pulmonológiai Intézetbe. Komoly aggodalomra adott okot, hogy a mongol nemzetiségű férfi a munkája során akár az éttermek személyzetét, a többi futárt és a megrendelőket is megfertőzhette. Ráadásul mivel egy közel százfős közösségi munkásszálláson él, ott is tömegesen megbetegedhettek. Az esettel kapcsolatban még a Wolt is közleményt adott ki, amelyben nyomatékosították, hogy független szerződéses partnereiknek az érvényes jogszabályok értelmében minden esetben kötelezettséget kell vállalniuk az élelmiszer-biztonsági, valamint higiéniai előírások betartására. Csakhogy a futár hepatitis A-megbetegedésével kapcsolatos tudósítások hírlapi kacsának bizonyultak. Arra viszont kiválóan alkalmasak voltak, hogy ne csak Budapesten, hanem az ország többi településén is felesleges riadalmat keltsenek. Az NNGYK lapunknak adott nyilatkozata szerint ugyanis a sajtóban megjelent híresztelésekkel ellentétben a beteget ellátó kezelőorvosokban fel sem merült a fertőző májgyulladás diagnózisa, sőt az NNGYK laboratóriumában elvégzett vizsgálatok is teljes mértékben cáfolták a vírus jelenlétét. Így a fővárosi kontaktkutatás is okafogyottá vált. Az NNGYK Kommunikációs Főosztálya emellett arról is tájékoztatta a Demokratát, hogy a megbetegedések utóbbi időben tapasztalható növekedése mögött egy természetes és jól ismert járványügyi folyamat áll: többek között az adott betegség ciklikus ingadozása, valamint a fogékony populáció arányának növekedése. A hepatitis A esetén 5-7 évente megfigyelhető az esetszámok emelkedése. Legutóbb a 2013–2016 közötti években volt tapasztalható a kórokozó járványos terjedése, amikor az évenként regisztrált esetek száma meghaladta az ezer főt. A statisztika szerint 2020–2021 körül kellett volna újra felívelnie a hullámnak, de akkoriban a koronavírus miatti korlátozások visszaszorították a többi fertőző betegség megjelenését is. Dr. Duda Ernő Széchenyi-díjas virológus-, immunológusprofesszor úgyszólván tragikusnak tartja, hogy a Covid-járvány lecsengése után néhány évvel ismét emelkedik a hepatitis A-fertőzöttek száma Magyarországon. – Úgy tűnik, a magyar társadalom egy része semmit sem tanult a korábbi krízishelyzetből, pedig a világjárvány alatt szinte éjjel-nappal a felelősségteljes magatartásra és a kézmosásra figyelmeztető felhívásoktól volt hangos a média – mutat rá a Szegedi Tudományegyetem professor emeritusa. – Nem véletlen, hogy két éven át az influenzajárvány is elkerült bennünket, hiszen az emberek gyakrabban mostak kezet, és vették a fáradságot a maszkviselésre is. Az akkori és a mostani állapot között azonban lényeges különbség van. Míg a koronavírust tudatos védekezés mellett is el lehet kapni cseppfertőzéssel, addig a hepatitis A kifejezetten „gyámoltalan” kórokozó. Kizárólag abban az esetben képes helyi járványt kirobbantani, ha valaki a legelemibb higiéniai szabályokat is rendkívül durván áthágja. Ilyen, amikor egy felelőtlen szakács vagy felszolgáló mosdatlan, széklettel szennyezett kézzel nyúl az ételhez. A vírus ugyanis nem a levegőben terjed, tehát a fertőzött személy például nem köhögéssel, hanem az ürülékéből származó kórokozókkal – szakmai nyelven fekál-orális útvonalon – szennyezi be a táplálékot. Duda Ernő hozzáteszi, hogy a három legelterjedtebb májgyulladást okozó vírus közül szerencsére „csak” a hepatitis B és a hepatitis C tartozik a potenciálisan végzetes kimenetelű megbetegedést okozó mikroorganizmusok közé. Ennek a két veszélyes kórokozónak a szervezetbe jutása hosszú idő alatt visszafordíthatatlan májcirrózishoz (májzsugor) vagy akár májrákhoz is vezethet. Bár ezek a kóros állapotok ma már nem feltétlenül jelentenek halálos ítéletet, a felgyógyulás meglehetősen nehéz folyamat. Hozzájuk viszonyítva a hepatitis A kevésbé agresszív, ugyanakkor rövid lefolyású és viszonylag enyhe tüneteket produkáló vírus, amely nem annyira elterjedt az emberi populáción belül. A lakosság többsége jellemzően nem is szerez tudomást arról, ha élete során valamikor tünetmentesen átesett a betegségen. A szaktekintély úgy véli, hogy a közétkeztetéssel foglalkozó vállalatoknak és a vendéglátóhelyeknek gyakoribb és szigorúbb belső ellenőrzésekkel kellene számon kérniük a dolgozókon az elemi higiéniai rendelkezések betartását. Emellett a professzor ajánlja, hogy a légúti fertőzések főszezonjában a sikeres járványügyi védekezés érdekében továbbra is viseljünk maszkot a zsúfolt, zárt közösségi terekben. Amint a virológus fogalmaz, a felelősségteljes magatartáshoz hozzátartozik, hogy mi magunk is aktívan tegyünk meg mindent a saját és mások egészségének védelmében. Hogyan terjed és miként előzhető meg a hepatitis A-fertőzés? A vírus a nem megfelelő higiéniájú családi, óvodai, iskolai vagy munkahelyi közösségekben, különösen a tömeges étkeztetéseknél gyorsan átadható, és napokig életképes marad különböző tárgyakon, így a mosdókon, illemhelyeken, ajtókilincseken, villanykapcsolókon is.A betegség lappangási ideje viszonylag hosszú, általában 2-6 hét. A járványügyi kockázatot növeli, hogy a gyanútlan fertőzött már a klinikai tünetek megjelenése előtt két héttel képes továbbadni a vírust.Míg a gyermekeknél a lefolyás általában tünetmentes, felnőttkorban a hepatitis A már komoly panaszokat is okozhat: influenza- vagy gyomorrontásszerű szimptómákkal, sárgasággal, erős levertséggel, valamint sötét vizelettel és világos széklettel járhat. A teljes felépülés szélsőséges esetekben akár hetekig vagy egy-két hónapig is eltarthat.Aki egyszer átesett a fertőzésen, az élethosszig tartó védettséget szerez.A betegség jelenlétét vagy a meglévő immunitást vérvétellel lehet igazolni.Bár a hepatitis A elleni védőoltás az 1990-es évek elejétől hozzáférhető Magyarországon, továbbra sem része a kötelező gyermekkori oltási rendnek. Az általános iskolásoknak kizárólag a vér útján és szexuális úton terjedő súlyosabb hepatitis B elleni injekció kötelező a 7. osztályban.A felnőttek önként kérhetik az A típus elleni vakcinát a háziorvosuktól vagy a magánoltóközpontokban. Az oltás beadatása különösen a fejlődő országokba utazóknak, a fertőzésveszélyes munkakörökben dolgozóknak, illetve a krónikus májbetegséggel küzdőknek javasolt. A szükséges ellenanyag-vizsgálat és a teljes körű védelmet biztosító kétdózisú oltássorozat ára ugyanakkor elérheti a több tízezer forintot is.