● news.bsdnet.hu

A nyári szabadság, a fesztiválok, a sportolás és a szabadtéri programok időszaka sokak számára az év legjobban várt része. Egy kézsebész szerint azonban éppen ilyenkor nő meg azoknak a kéz- és felső végtagi sérüléseknek a kockázata, amelyeket a legtöbben hajlamosak alábecsülni. Egy rossz esés, egy vágás vagy egy túlterheléses panasz akár hónapokra, sőt maradandóan is… Beköszöntött az iskolai szünet, sokan ezekre a hetekre időzítik a nyári szabadságukat, miközben elindult a fesztiválszezon is. A jó idővel együtt több időt töltünk a szabadban, többet sportolunk, kirándulunk, kerékpározunk, úszunk, rollerezünk vagy éppen vízi sportokat próbálunk ki. Az aktív életmód egészséges, de a szakemberek arra figyelmeztetnek: a nyári önfeledtség gyakran jár együtt balesetveszéllyel. Különösen a kéz- és felső végtagi sérüléseket becsüljük alá. Egy csuklórándulás, ujjficam, vágott seb vagy zsibbadással járó panasz elsőre jelentéktelennek tűnhet, ám a kéz finom anatómiai szerkezete miatt egy kisebb sérülés mögött is állhat ín-, ideg- vagy érsérülés. Ha ezeket nem látja időben szakember, a következmény tartós mozgásbeszűkülés, krónikus fájdalom vagy akár maradandó funkciókárosodás is lehet. A nyári sportok közül az úszás számít az egyik legbiztonságosabbnak, feltéve, hogy valaki tud úszni, és biztonságos körülmények között megy vízbe. Ugyanakkor az ismétlődő mozdulatok itt is okozhatnak ínhüvelygyulladást, túlterheléses panaszokat vagy teniszkönyököt. A medenceparton pedig egy apró figyelmetlenség, megcsúszás is elegendő lehet egy komolyabb eséshez. A kerékpározás, a görkorcsolyázás és a rollerezés már jóval gyakrabban vezet kéz-, csukló- vagy ujjsérüléshez. Egy váratlan egyensúlyvesztésnél a legtöbben ösztönösen a kezükkel próbálják tompítani az esést, így gyakoriak a csukló- és ujjtörések, szalagsérülések, zúzódások és ficamok. A tartós kerékpározásnak más kockázata is van: a kormány hosszan tartó nyomása miatt zsibbadás, idegkompressziós panasz vagy alagútszindróma is kialakulhat. A rollerezés veszélyeire a szakemberek külön is felhívják a figyelmet, mert a gyors, instabil közlekedési eszköz sok egyensúlyvesztéssel járó balesetet okozhat. Ezek között nemcsak kéz- és csuklósérülések, hanem akár súlyos, életveszélyes sérülések is előfordulhatnak. Gyermekeknél visszatérő problémát jelentenek az ujjsérülések, amelyeket a kormány vagy a fék okozhat. A futás és a kocogás elsőre nem tűnik veszélyesnek a kéz szempontjából, hiszen a legtöbben a láb, a térd vagy a derék terhelésére gondolnak. Eséskor azonban gyakran a kéz sérül meg először. Ilyenkor csukló- és ujjtörések, szalagsérülések, ficamok is kialakulhatnak. A vízi eszközök – például a vízibicikli, a kajak, a kenu vagy a SUP – szintén körültekintést igényelnek. Az egyoldalú vagy ismétlődő terhelés ínhüvelygyulladást, teniszkönyököt, alagútszindrómát okozhat, de rándulások, ficamok és szalagsérülések is gyakran előfordulnak. A kézsebészek szerint a legtöbb sérülés abból adódik, hogy eséskor reflexszerűen a kezünkkel támaszkodunk meg. A kockázat ugyanakkor csökkenthető megfelelő védőfelszereléssel – például csuklóvédővel vagy kesztyűvel –, rendszeres nyújtással, bemelegítéssel, a terhelés fokozatos felépítésével és tudatosabb mozgással. A szakemberek szerint a nyári időszakban gyakori, hogy a páciensek először otthon próbálják kezelni kézsérüléseiket, mert azokat kisebb problémának gondolják. Ez azonban komoly kockázatokat hordoz. „A nyári időszakban gyakran tapasztaljuk, hogy a páciensek elsőként otthon, saját maguk próbálják kezelni a kézsérüléseiket, mert azokat kisebb problémának gondolják. Ez azonban kockázatokat rejt: egy nem megfelelően ellátott seb könnyen elfertőződhet, a helytelen rögzítés pedig akár tovább ronthat az állapoton. Ráadásul a kéz finom struktúrái miatt egy elsőre jelentéktelennek tűnő sérülés mögött is megbújhat ín- vagy idegsérülés” – mondta Dr. Hetthéssy Judit Réka PhD, a Kézklinika kézsebésze, a Semmelweis Egyetem volt adjunktusa egy sajtóközleményében. A kézsebész szerint ezek a sérülések nem megfelelő ellátás esetén akár maradandó funkciókárosodáshoz is vezethetnek. Különösen figyelmeztető jel, ha zsibbadás jelentkezik, erős fájdalom vagy látható deformitás alakul ki, beszűkül a mozgás, illetve ha mély vágás történik. Ilyenkor haladéktalanul érdemes kézsebészhez fordulni. A laikus ellátás és a szakorvosi kezelés között ugyanis jelentős különbség van: a kézben inak, idegek és erek rendkívül finom rendszere található, amelynek helyreállítása speciális szakértelmet, sok esetben mikrosebészeti technikát igényel. Dr. Hetthéssy Judit Réka hozzátette: ha a beteg túl későn kerül szakemberhez, annak súlyos következményei lehetnek. Tartós mozgásbeszűkülés, krónikus fájdalom vagy maradandó károsodás is kialakulhat. Mint fogalmazott, ha valaki bizonytalan egy kézsérülés megítélésében, inkább forduljon szakemberhez, mert a kéz funkcióját csak egyszer lehet igazán jól megőrizni. A nyári hónapokban a leggyakoribb problémák közé tartoznak a csukló- és ujjtörések. Ezeket erős fájdalom, duzzanat, deformitás és mozgáskorlátozottság jelezheti. Legtöbbször kerékpáros, rolleres, görkorcsolyás vagy futás közbeni esés áll a háttérben. Szintén gyakori a sajkacsonttörés, a rándulás, a ficam és a szalagsérülés. Ezek csukló- vagy ujjfájdalommal, duzzanattal, instabilitással és gyengült fogással járhatnak. Jellemző ok a kinyújtott kézre esés vagy valamilyen sportbaleset. A vágott sérülések különösen kerti munka, grillezés vagy barkácsolás közben fordulnak elő. Ha a vérzés mellett zsibbadás, érzéskiesés, illetve az ujjak mozgatásának nehézsége vagy képtelensége jelentkezik, az ín- vagy idegsérülés gyanúját is felveti. A túlterheléses panaszok – például a teniszkönyök és más ínproblémák – terhelésre fokozódó könyök- vagy csuklófájdalommal, illetve gyengült szorítóerővel járhatnak. Tenisz, evezés, SUP, kertészkedés és ismétlődő mozdulatok is kiválthatják. Az alagútszindróma és más idegkompressziós panaszok zsibbadással, bizsergéssel, éjszakai kézfájdalommal és ügyetlenséggel jelentkezhetnek. Hátterükben gyakran tartós kerékpározás, ismétlődő terhelés vagy hosszan fennálló túlterhelés áll. A szakértők szerint a legfontosabb figyelmeztető jelek közé tartozik a deformitás, a jelentős duzzanat, a zsibbadás és a mozgásképtelenség. Ezekben az esetekben nem érdemes házi praktikákkal kísérletezni: a korai szakorvosi ellátás döntő lehet abban, hogy a kéz teljes funkciója megőrizhető legyen.