● news.bsdnet.hu

– A jakobinusok is így kezdték: lefejezték az arisztokratákat és elvették az egyházi vagyont, hogy ne tudjanak támogatni anyagilag semmilyen erőt, amely szembeszállhatna a hatalmukkal – mutatott rá az Origónak a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal (NVVH) létrehozása kapcsán Kiszelly Zoltán. A Századvég politológusa kifejtette: a Tisza-kormány a médiatörvénnyel a közszolgálati médiát veszi át, az NVVH-val pedig a nemzeti tőkésosztály gazdasági mozgásterét szűkíti, miközben megfélemlíti annak szereplőit azzal, hogy bárkit eljárás alá vonhat. Ahogy arról az Origo is beszámolt , a miniszterelnök az Országgyűlés hétfőre összehívott rendkívüli ülésén bejelentette, megindítják a „Tisztítótűz-műveletet”, amelynek célja elvileg a korrupció felszámolása. Ennek a műveletnek központi szereplője az NVVH, amelynek törvénytervezetét a kormány már társadalmi egyeztetésre is bocsátotta. Az új szervezetnek igencsak széles jogköre lesz: az egyik csoportja például büntetőeljárást megelőző ügycsoport kockázatelemzést fog végezni, így betekinthetnek bankszámlákba, nyilvántartásokba, hivatalos iratokba – ehhez pedig a rendőrség, az ügyészség és a NAV segítségét is felhasználhatják, sőt: indíthat majd közvagyonvédelmi és büntetőeljárást is. Az NVVH pontos tájékoztatást kap majd a NAV-tól azokról a cégekről is, amelyek éves árbevételének 75 százaléka közbeszerzésekből származik, emellett pedig vizsgálhatná az állami és önkormányzati intézmények gazdálkodását, a közpénzek és támogatások felhasználását, az állami vagy önkormányzati tulajdonú cégek vagyonkezelését, valamint az uniós forrásból megvalósuló korábbi, folyamatban lévő vagy tervezett projekteket. Kiszelly Zoltán szerint az NVVH intézménye a nyugati demokráciákban igencsak szokatlan, mivel ott a korrupció elleni fellépést jellemzően a meglévő hatóságok – a rendőrség, az ügyészség vagy az adóhatóság – végzik. Hasonló szervezetek inkább Kelet-Európában működnek, például Romániában, ahol szerinte a korrupcióellenes hatóságot „politikai furkósbotként” használták. Példaként említette a román korrupcióellenes hatóság egykori vezetőjét, Laura Codruța Kövesit, aki szerinte a szervezetet az előző ciklus politikusainak „elpucolására” használta, és még olyan székely polgármestereket is letartóztattak, akik nem voltak korruptak. A politológus szerint a román példa azt mutatja, hogy egy korrupcióellenes hatóság könnyen túlmutathat eredeti feladatán: Kelet-Európában az ilyen intézményeknél joggal merül fel a gyanú, hogy a nemzeti tőkésosztályt és a nemzeti érdeket képviselő politikusokat korrupciós vádakkal hiteltelenítsék és „eltakarítsák az útból”. Szerinte ha ez megtörténik, akkor a globalista érdekeket jobban szolgáló politikusok maradhatnak hatalmon, miközben a nemzeti tőkésosztály „takaréklángra kerül”, ami a nemzetközi vállalatok erőfölényét erősítheti. Kiszelly Zoltán úgy véli, Romániában is ez a folyamat zajlott le: az alternatív politikai erők háttérbe szorítása után a kormányok „botladoznak”, az uniós pénzek jelentős része gyorsan visszaáramlik Nyugat-Európába, miközben az ország eladósodása is jelentősen nőtt. Szerinte a korrupciós vádak igazából csak politikai terméket jelentenek, amelyeket csakúgy mint Romániában, Magyarországon is keretezésre fogják használni. – Hiszen ki akar korrupt lenni, vagy a maffiához tartozni? – mutatott rá, majd kiemelte: ez a Rákosi-éra szellemiségét tükrözi, csak kicsit más szóhasználattal: A szakértő emlékeztetett Magyar Péternek egy, a kampányban tett kijelentésére, miszerint olyan választási rendszert szeretnének, amiben nagyon nehéz lesz ezentúl kétharmadot szerezni. Ebből pedig szerinte világosan látszik, mi a Tisza-kormány hátsó szándéka: kétharmados többségével megteremti az „új rezsim” intézményi és jogi kereteit, miközben az új választási szabályok mellett később már nehezebbé válik a kétharmad megszerzése. Az így kialakított rendszer pedig egészen addig fennmaradhat, amíg egy másik politikai erő – nehezebb körülmények között – nem tud ismét kétharmados felhatalmazást szerezni. – mutatott rá Kiszelly Zoltán.