● news.bsdnet.hu

- idézi Gulyás Gergelyt a lengyel Rzeczpospolita a Visegrádi Négyek budapesti találkozójáról szóló cikkében. A lap Magyar Pétertől is idéz: "ha az ellenzékiek ma ellátogatnának Lengyelországba, akkor sokkolná és elszomorítaná őket, amit látnak, hogy hol tarthatnánk, ha Orbánék nem lopják el az országot." Budapest viszonya Varsóval azért hűlt le, mert az Orbán-kormány orosz-párti álláspontot képviselt – ismerteti a Rzeczpospolita a PAP lengyel hírügynökség tudósítása alapján azt a tegnapi vitát, amely a visegrádi országok kormányfőinek magyarországi találkozója előtt zajlott le az Országgyűlésben. Az új magyar miniszterelnök úgy vélekedett, hogy a lengyelek nem tűrhették Orbánék magatartását – emeli ki a varsói lap, és hozzáteszi, hogy Magyar most normalizálni kívánja a viszonyt, és el akarja mélyíteni a visegrádi országcsoport – Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia - együttműködését. Kitér a tudósítás arra: a miniszterelnök szerint Varsó számára az is elfogadhatatlan volt, hogy Orbán Viktor menedéket nyújtott a lengyel ügyészség által körözött Zbigniew Ziobro volt lengyel igazságügyi miniszternek és Ziobro egykori helyettesének, Marcin Romanowskinak. Felhívja a figyelmet a lengyel hírügynökség arra, hogy Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője a vitában kijelentette: az a gyakorlat, ami Lengyelországban megfigyelhető volt a hatalomváltás idején, most Magyarországon is aggodalomra adhat okot. Gulyás szerint ugyanis a jogállamiság elveinek megsértésével kívánnak reformokat bevezetni. Az ellenzéki politikus ugyanakkor maga is támogatóan szólt a visegrádi csoporton belüli együttműködés fejlesztéséről – jegyzi meg a Rzeczpospolita által átvett beszámoló. A cikk idézi Magyar Péternek azt a megállapítását is, hogy ha az ellenzékiek ma ellátogatnának Lengyelországba, akkor sokkolná és elszomorítaná őket, amit látnak, hogy hol tarthatna Magyarország, ha Orbánék nem lopják el az országot. a szlovák állami televízió és rádió a TASR hírügynökség tudósítását átvéve számol be, „Két év után ismét együtt a V4-ek” címmel. Ebben úgy fogalmaznak, hogy az országcsoporton belüli együttműködés az orosz-ukrán háború kitörése nyomán esett vissza, holott korábban a V4-ek jelentős súlyt képeztek az Európai Unión belül. A kormányfők célja most a működés újraindításával a TASR szerint az, hogy összehangolják lépéseiket az EU legfontosabb döntései előtt. A szlovák állami média kitér Magyar Péter azon megállapítására, hogy Magyarországnak vannak nézeteltérései a szlovák kormánnyal a határon túli – pontosabban TASR-szlovákul: külföldi – magyarokat illetően, de az együttműködés soha nem azon alapult, hogy mindenki mindenben egyetértett volna. A földrajzot és a történelmet nem tudjuk megváltoztatni – jegyezte meg a magyar miniszterelnök. nagyrészt a čtk cseh hírügynökség gödöllői tudósítására támaszkodva ismerteti Robert Fico szlovák miniszterelnök azon véleményét, hogy a V4 kormányfőinek minden EU-csúcs előtt össze kellene ülniük. „Nem fogunk felhozni olyan ügyeket, amelyek megosztanak minket. Sok olyan napirendi pont van, ahol erősebbek leszünk, ha megállapodásra jutunk egymással” – idézi Ficót a Denník N. Ugyanezt hangsúlyozta a tudósítás szerint Andrej Babiš cseh miniszterelnök, aki örömének adott hangot, hogy a Négyek ismét egy csónakban eveznek. Donald Tusk lengyel miniszterelnök a čtk-tól átvett beszámoló szerint – azon túl, hogy maga is hangoztatta: nem kell mindenben egyetérteniük, hiszen kulcsfontosságú kérdésekben közös pontok adódnak -, beszélt arról is, hogy a V4 példaértékű reménysugár lehet az uniós tagjelölt országok számára. illetően fontos fejleményről ír az EUAlive című portál. Eszerint Brüsszel felhagyott azzal az eddig következetesen folytatott gyakorlattal, hogy együtt kezelte két tagjelölt állam, Ukrajna és Moldova ügyét, vagyis Kijev és Chisinau csak egyszerre léphetett előre a csatlakozási folyamatban. Az EUAlive értelmezése szerint Ukrajna és Moldova egy csomagban kezelését eredetileg az a megfontolás motiválta, hogy Magyarország állandóan blokkolta Ukrajna előrehaladását, és az EU azért kötötte össze mesterséges módon a két, voltaképpen teljesen különálló ügyet, hogy mintegy politikai nyomás gyakoroljon az akkori magyar kormányra, amely Moldovával szemben semmilyen kifogást nem emelt, így viszont abba a kellemetlen helyzetbe került, hogy Kijev mellett óhatatlanul gátolta Chisinau haladását is. Privát megjegyzésem, hogy ha valóban ez volt az okoskodás, akkor túl sokra nem mentek vele. Most viszont Budapest új vezetése elállt Ukrajna hátráltatásától, és miután mindkét országgal megkezdődhettek a csatlakozási tárgyalások, a két tagjelölt állam immár saját érdemei és eredményei függvényében teheti meg saját európai integrációs lépéseit. A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a lapszemle meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a  klubradio.hu -ra.)