● news.bsdnet.hu

Az ökológiai gazdálkodás Magyarországon az elmúlt években dinamikus fejlődésen ment keresztül: 2025 végére már több mint négyszázezer hektárt vontak ökológiai művelés alá, ami a hazai mezőgazdasági területek 8,5 százalékát jelenti. A célkitűzések szerint ez az arány az évtized végére akár a 10-12 százalékot is elérheti. A növekedés nemcsak az ökológiai termékek piacának bővülését vetíti előre, hanem az ökológiai vetőmagok iránti kereslet erősödését is magával hozza – írja lapunkhoz eljuttatott elemzésében a Vetőmagszövetség. A szektor fejlődését felismerve a szervezet hat évvel ezelőtt hozta létre az ökológiai vetőmaggal foglalkozó munkacsoportját – közölte Mikó Péter, a Vetőmagszövetség ökovetőmag munkacsoportjának vezetője. A kezdeményezés egyik fő célja, hogy növelje az ökovetőmagok hazai felhasználását és ösztönözze a Magyarországon jellemzően exportcélra termelő vetőmagcégeket arra, hogy termékeiket a hazai gazdálkodók számára is nagyobb mértékben elérhetővé tegyék. Emiatt kiemelten fontos a fajták ökológiai körülmények közötti vizsgálata, amely segíti a termelőket a megfelelő fajtaválasztásban, egyúttal pedig ösztönzi az ökológiai nemesítés fejlődését is. Az idei évben a Nébih első alkalommal indított ökológiaifajta-regisztrációs kísérletet, amelybe két új fajtajelöltet jelentettek be. A Vetőmagszövetség az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézettel (ÖMKi) és a Nébihhel együttműködésben immár hatodik éve működteti az ökológiai posztregisztrációs fajtakísérleti rendszert. A program elsősorban kalászos gabonákra fókuszál: évek óta zajlik az őszi búza vizsgálata, de a kísérletekben már árpa, tritikálé és tönkölybúza is szerepelt. Emellett az őszi borsó tesztelése is bekerült a programba, kisebb területi lefedettséggel pedig szójakísérletek is folynak. Sipos Kitti, az ökológiai gazdálkodást ellenőrző-tanúsító szervezet, a Biokontroll Nonprofit Kft. tanúsítási részlegvezetője hangsúlyozta: A szántóföldi növények között továbbra is a kalászosok dominálnak, de jelentős a borsófélék, a csemegekukorica, valamint az olajos növények – különösen a napraforgó és a szója – térnyerése is. A zöldségkultúrák közül a csemegekukorica, zöldborsó, sárgarépa, paradicsom és paprika számít meghatározónak, miközben a gyógynövénytermesztésben is új lehetőségek nyílnak. Gyümölcsök között a legnépszerűbb az alma és a megy. Ezen kívül a héjas gyümölcsök közül a dióültetvények száma növekedett meg az elmúlt időszakokban. – sorolta Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet ügyvezetője. A Vetőmagszövetség felhívja a figyelmet, hogy a következő évtized meghatározó időszak lehet az ökológiai vetőmagágazat számára. Az uniós ökorendelet értelmében 2036-ig még adható derogáció (kivételes engedély) a nem csávázott, konvencionális vetőmagok használatára, ezt követően azonban kizárólag ökológiai vetőmag alkalmazható majd az ökológiai gazdálkodásban. A szektor előtt álló tíz év így kulcsfontosságú a megfelelő fajtakínálat kialakításában. A hazai ökológiai cselekvési tervben megfogalmazott célok – köztük a tízszázalékos ökológiai területi arány elérése 2028-ig – várhatóan tovább növelik majd az ökovetőmagok iránti keresletet Magyarországon – jelzik előre.