● news.bsdnet.hu

Magyarország ma már nem a demokráciával kapcsolatos problémák egyik forrásaként jelenik meg az európai színtéren, hanem a demokratikus helyreállítás egyik úttörőjeként - nyilatkozta Hajdu Márton, az Országgyűlés külügyi bizottságának vezetője kedden Strasbourgban. Magyarország ma már nem a demokráciával kapcsolatos problémák egyik forrásaként jelenik meg az európai színtéren, hanem a demokratikus helyreállítás egyik úttörőjeként - nyilatkozta Hajdu Márton, az Országgyűlés külügyi bizottságának vezetője kedden Strasbourgban. Magyarország nem állítja partnereinek, hogy mindenre kész válaszai vannak, maga is tanul a folyamat során, és azt szeretné, ha Európa is tanulna a magyar tapasztalatokból - fogalmazott. Elmondta, hogy a strasbourgi felszólalások és tárgyalások középpontjában a magyar demokratikus helyreállítás, a jogállamiság újjáépítése és Európa demokratikus ellenállóképességének megerősítése állt. Ennek részeként nyilvános vitát folytatott Alain Berset-vel, az Európa Tanács főtitkárával arról, miként lehet megvédeni és újjáépíteni a demokratikus intézményeket egy olyan időszakban, amikor számos országban csökken az intézményekbe vetett bizalom. Hajdu Márton kitért arra is, hogy a főtitkár stratégiai indítványa, a New Democratic Pact for Europe in Times of Rupture (Új demokratikus megállapodás Európa számára az átalakulás korában) azt vizsgálja, hogyan lehet megerősíteni a demokratikus intézményeket egy olyan korszakban, amikor a mesterséges intelligencia, a külföldi információs beavatkozások és más hibrid fenyegetések miatt egyre többen veszítik el bizalmukat a demokráciában. A politikus hangsúlyozta: Magyarország korábban élen járt a demokratikus intézmények leépítésében, most azonban azok újjáépítésében és megerősítésében vesz részt. A főtitkárral folytatott megbeszélésen felvetette azt is, hogy az Európai Unió demokráciapajzs-kezdeményezése miként működhetne együtt az ET indítványával. Hajdu Márton az ET indítvány szakbizottságának ülésén hangsúlyozta, hogy Magyarország a demokratikus helyreállítás úttörője. Mint mondta, egy másfél évtized alatt leépített intézményrendszert nem lehet néhány hét vagy hónap alatt tökéletesen újjáépíteni, de azon dolgoznak, hogy ez a lehető leggyorsabban és a lehető legjobb minőségben történjen meg. Hozzátette: arra kérte az Európa Tanács tagállamainak képviselőit és a főtitkárt, hogy kísérjék figyelemmel a Magyarországon zajló folyamatokat, és a legfontosabb szempontként mindig a demokrácia helyreállítását tartsák szem előtt. Mint mondta, a Európa Tanács számára elsődleges a médiaszabadság, a szólásszabadság, a gyülekezési szabadság, valamint a hatalmi ágak szétválasztásának és az arányosság elvének érvényesülése. Hajdu Márton biztosította a főtitkárt arról, hogy a Tisza tiszteletben fogja tartani ezeket az alapelveket. Hajdu elmondta továbbá, hogy a megbeszéléseken három fő kérdésről beszélt. Kiemelte, hogy Magyarország számára stratégiai jelentőségű a nyugat-balkáni bővítés, mivel a régió stabilitása közvetlenül összefügg az ország biztonságával. Hangsúlyozta az érdemalapú bővítés kizárólagosságának fontosságát, valamint azt, hogy a nemzeti kisebbségek jogainak védelme minden bővítési folyamat elengedhetetlen feltétele. Rendkívül fontosnak nevezte, hogy a csatlakozási tárgyalások során szigorúan ellenőrizzék és érvényesítsék a kisebbségi jogokat. A politikus üdvözlendőnek nevezte, hogy Ukrajna európai uniós csatlakozási folyamatában is megjelentek a kisebbségvédelmi szempontok. Azt is hangsúlyozta, hogy a magyar kormány a lehető legszigorúbb határvédelemre törekszik, és olyan megoldásokat keres, amelyek összhangban vannak az európai joggal, valamint európai partnerekkel együttműködve teszik lehetővé az illegális migrációval szembeni leghatározottabb fellépést. Felidézte, hogy az Európai Tanács múlt heti ülésén a tagállamok többsége támogatta a visszaküldési rendszer megerősítését, valamint az Európán kívüli központok létrehozásának lehetőségét azok számára, akik nem jogosultak az Európában való tartózkodásra. Hozzátette: a migrációs kérdések kapcsán az Európán kívüli központok létrehozásának lehetőségéről is szó esett, ahol a menedékkérelmek elbírálása történhetne. Közlése szerint ezek a kérdések ugyanúgy napirenden voltak az Európa Tanácsban, mint korábban az Európai Tanács ülésén. Bszámolt arról is, hogy a nap utolsó eseménye a Szerbiáról szóló jelentés vitája volt. Ennek során világossá tette, hogy Szerbia európai integrációja egyszerre magyar és európai stratégiai érdek. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a csatlakozási folyamatnak Szerbia, valamint minden más tagjelölt ország esetében is kizárólag az érdemeken kell alapulnia. Mint mondta, Belgrádnak kézzelfogható előrelépést kell felmutatnia a demokratikus intézmények működése, a sajtószabadság, a jogállamiság és a szabad politikai verseny területén. A politikus összegzésként úgy fogalmazott: a nap legfontosabb üzenete az volt, hogy Magyarország visszatért Európába, és kész megosztani tapasztalatait partnereivel. Kiemelte: meggyőződésük, hogy ha az európai kontinens demokratikusabbá, biztonságosabbá és cselekvőképesebbé válik - akár az Európa Tanács, akár az Európai Unió keretében -, az közvetlenül a magyar emberek érdekeit is szolgálja. "Visszatértünk Európába, tanulunk, és készek vagyunk megosztani tapasztalatainkat annak érdekében, hogy környezetünkben minden ország a demokrácia és a stabilitás útján maradjon" - fogalmazott Hajdu Márton.