● news.bsdnet.hu

Szabó Tibor, a Tisza Párt országgyűlési képviselője által benyújtott T/253. számú törvényjavaslat a helyi önkormányzati vezetők javadalmazásának korlátozását célozza. A javaslat befagyasztaná a polgármesteri illetményeket azáltal, hogy megszüntetné az automatikus, az országos átlagbér növekedéséhez kötött emeléseket. Miközben egyre több nemzetközi kutatás arra utal, hogy a helyi politikusok díjazása összefügghet a korrupciós kockázatokkal, a közbeszerzések minőségével és végső soron az önkormányzatok teljesítményével. A kérdés azonban túlmutat a politikusi bérek körüli leegyszerűsített vitán, sokkal fontosabb az a dilemma, hogy valóban ez-e a korszerű önkormányzatiság útja, ha a településvezetőket azzal büntetik, hogy csökkentik a fizetésüket , függetlenül attól, hogyan és mennyit kell dolgozniuk. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége által kiadott állásfoglalás egyértelműen fogalmazott, átgondolatlannak nevezi Magyar Péter bejelentését és annak várható hatásait is. A szervezet azzal érvel, hogy a miniszterelnök kijelentése, amely szerint „vannak polgármesterek, akik 3-4 millió forintot keresnek havonta” alkalmas arra, hogy az állampolgárok által ánosítsanak a polgármesteri illetményekről. Közleményükben azt írják: 2025. július 1-jétől a polgármesterek illetményének számításánál a KSH által közzétett, 2024. évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó keresetet kell alapul venni, amely bruttó 667.365 Ft/hó. Az Mötv. 71. §-a szerint ez alapján a főállású polgármesterek illetménye jelenleg: Nemzetközi kutatások is foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy mennyit kell fizetni egy település vezetőjének ahhoz, hogy a pozíció vonzó legyen a megfelelő szakemberek számára, ugyanakkor a közpénzekkel való gazdálkodás is hatékony maradjon. Az elmúlt évek európai kutatásai egyre inkább arra utalnak, hogy a helyi vezetők bérezése nem csupán költségvetési kérdés, hanem a korrupciós kockázatokkal és az önkormányzatok teljesítményével is összefügg. A gazdag nyugat-európai országok gyakorlatából néhány példa:  Franciaország A szlovák rendszer szintén országos szorzókat alkalmaz, Pozsony főpolgármestere az országos átlagbér nagyjából ötszörösét-hatszorosát keresi. Lengyelországban a nagyvárosok vezetőinek illetménye jellemzően az átlagbér többszöröse, míg a kisebb települések vezetői az átlagkereset körül, vagy annak másfélszeres-kétszeres szintjén kapnak fizetést. Csehországban ugyan alacsonyabbak a szorzók, de ott is törvényileg szabályozott, településmérethez kötött rendszer működik. A V4 országok gyakorlata alapján tehát nem az látszik, hogy Magyarországon kiugróan magas bért kapnának a polgármesterek, hanem inkább az, hogy ugyanazt a logikát követi, mint a régió többi állama, a nagyobb felelősséghez magasabb illetmény társul. Egy cseh kutatás szerint az ottani polgármesterek európai összehasonlításban inkább az alacsonyabban fizetett kategóriába tartoznak. A medián méretű (kb. 430 lakosú) település polgármestere havi 36 ezer cseh koronát kap, (kb. 527 0000 ft) miközben a nagyobb, 11–12 ezres települések vezetői körülbelül 56 ezer koronát (kb.820.000 ft) A kutatás szerint a polgármesteri illetmény a nagyobb településeken az országos átlagbér körülbelül 157 százalékát érte el. A jelenlegi átlagbér Csehországban már meghaladja az 50 ezer koronát havonta (kb. 732.000 ft). A cseh kutatók kifejezetten arra jutottak, hogy A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége ezért is reagált élesen a fizetéscsökkentés ötletére. A szervezet szerint különösen az ötezer fő alatti településeken okozhat problémát, ha a polgármesteri illetmények elszakadnak a gazdaság egészében végbemenő bérnövekedéstől. A TÖOSZ szerint a kisebb települések számára nem érdeke, hogy a településvezetői pozíció egyre kevésbé legyen vonzó a megfelelő szakemberek számára. Ha a pozíció javadalmazása tartósan elmarad a felelősség szintjétől, az elsősorban nem a jelenlegi polgármestereket érinti, hanem a jövőbeli jelölteket. A kérdés az, hogy a versenyszférában sikeres szakemberek, vállalkozók vagy közigazgatási vezetők hajlandók lesznek-e indulni egy olyan tisztségért, amely jelentős felelősséggel, de egyre kisebb relatív jövedelemmel jár. Fazekas Mihály a CEU professzora és kutatótársai Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Belgium több millió közbeszerzési adatát elemezték egy összetett index alapján – számolt be a The Times. A kutatás olyan helyzeteket vizsgált, amikor a település méretének változása automatikusan magasabb polgármesteri illetménnyel járt. Azt találták, hogy a magasabb fizetésű polgármesterek által vezetett településeken alacsonyabb volt a korrupciós kockázat, nagyobb volt a verseny a közbeszerzéseknél, és hatékonyabbnak bizonyult a közpénzek felhasználása. Fazekas úgy fogalmazott a lapnak: „A politikusok fizetése gyakran politizált és érzékeny téma. A nemzetközi bizonyítékok azonban azt mutatják, hogy a közszférában dolgozó vezetők gyakran alacsonyabb fizetést kapnak, mint a magánszektorban dolgozó kollégáik, felelősségük ellenére". Hozzátette azt is: tudományos bizonyítékaik azt mutatják, hogy Az európai gyakorlatban az elmúlt évtizedben nemigen találni arra példát, hogy a korrupció elleni küzdelem eszközeként csökkentették volna a polgármesteri fizetéseket. A jellemző európai modell ma inkább a kiszámítható, automatikus bérrendszerek irányába mutat. A rendszer lényege mindenhol ugyanaz, a település mérete és a felelősség nagysága határozza meg a javadalmazást, nem pedig az aktuális politikai hangulat. A nemzetközi tapasztalatok nem igazolják azt, hogy a helyi vezetők javadalmazásának csökkentése javította volna az önkormányzatok működését vagy csökkentette volna a korrupciót. Ha a fizetés csökkentése elriasztja az alkalmas jelölteket, azzal a települések sokat veszítenek.