● news.bsdnet.hu

A Magyar Nemzeti Bank kamatcsökkentésről döntött: a Monetáris Tanács júniusi ülésén 25 bázisponttal mérsékelte az irányadó kamatot. A keddi döntés értelmében a jegybanki alapkamat 6 százalékra csökkent, ami fontos lépés a monetáris politika szempontjából. Az O/N betéti kamat 5 százalékra, az O/N hitelkamat pedig 7 százalékra mérséklődött. A döntés hátterében elsősorban az infláció kedvező alakulása áll. Az árindex az év első öt hónapjából három alkalommal is a jegybanki cél alatt maradt, ami nagyobb mozgásteret adott a döntéshozóknak. A Monetáris Tanács ugyanakkor továbbra sem csak az inflációt figyeli: a nemzetközi pénzpiaci helyzet, a forint árfolyama és a külső kockázatok is meghatározó szempontok maradtak. Folytatódhat a fokozatos lazítás A legutóbbi kamatdöntés után Varga Mihály jegybankelnök kiemelte, hogy a forint árfolyama kulcsfontosságú az infláció kordában tartásában. Azóta a magyar deviza tovább erősödött, ami csökkentheti az importált infláció kockázatát, és nagyobb rugalmasságot adhat a jegybanknak a kamatpálya alakításában. Ez olyan környezetet teremtett, amelyben egy újabb kamatcsökkentés mellett egyre több érv szólt. Németh Dávid, a K&H vezető makrogazdasági elemzője szerint a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a várakozásoknak megfelelő döntést hozott kedden, amikor az irányadó kamatot 25 bázisponttal, 6 százalékra csökkentette. A lépés nem lepte meg a piacot. Az esetleges lazítás lehetősége már a májusi kamatdöntő ülésen is megjelent, amikor a Monetáris Tanácson belül először merült fel nyíltan a kamatcsökkentés támogatása. „A kedvező májusi inflációs adat, valamint a visszafogott élelmiszer-infláció mellett az erős forint, a magyar állampapírhozamok és az országkockázati felár csökkenése egyaránt növelte a jegybank mozgásterét. A nemzetközi környezet is támogatta a kamatvágást, elsősorban az, hogy bár még korai megmondani, pontosan hogyan zárul az iráni konfliktus, mindenesetre az elmúlt napokban láthatóak voltak olyan jelek, amelyek alapján rendeződhet a krízis” – összegezte Németh Dávid. A K&H vezető makrogazdasági elemzője szerint a mostani döntést követően jó eséllyel további kamatcsökkentések jöhetnek a következő két évben, de a folytatás továbbra is nagyban függ majd a beérkező adatoktól. Jelenlegi várakozása alapján az év végére 5,5 százalékra csökkenhet a magyar alapkamat. További kamatcsökkentés is jöhet A munkaerőpiac továbbra is stabil, a jegybank előrejelzése szerint pedig 2026-ban is a lakossági fogyasztás maradhat a növekedés egyik fő motorja. Emellett az elérhetővé váló uniós források fokozatosan lendületet adhatnak a beruházásoknak. A külső környezet azonban továbbra sem kockázatmentes, mivel Magyarország fő exportpiacainak növekedése várhatóan visszafogott marad. A júniusi prognózis szerint a magyar GDP idén 2 százalékkal, 2027-ben 3 százalékkal, 2028-ban pedig 2,9 százalékkal bővülhet. „Májusban az infláció 1,8 százalékra, a maginfláció 2 százalékra csökkent. Az áremelkedési ütem mérséklődése az élelmiszerek és az iparcikkek lassuló árdinamikájához köthető, amit az erősebb forint dezinflációs hatása támogatott. A lakossági inflációs várakozások az elmúlt hónapok során jelentősen csökkentek, míg a vállalatok árvárakozásai az iráni konfliktus elhúzódásának hatására némileg emelkedtek” – ismertette Varga Mihály, majd hozzátette: a júniusi előrejelzés inflációs pályája érdemben lefelé tolódott a márciusi Inflációs jelentésben várthoz képest. Az erősebb forint, valamint az energia- és élelmiszerárak mérséklődése alacsonyabb inflációt eredményez – fogalmazott a jegybankelnök . Az iráni konfliktus enyhülésével az üzemanyagok piaci ára a védett ár szintje alá mérséklődik. Az áremelkedés üteme az idei év hátralévő részében és a jövő év folyamán is a 3 százalékos jegybanki cél alatt alakulhat. Éves átlagban idén 1,8 százalék, 2027-ben 2,3 százalék, 2028-ban pedig 3 százalék lehet az infláció. A közleményben azt is kiemelték, hogy Az infláció az árréskorlátozások azonnali kivezetése esetén sem emelkedne a 3 százalékos jegybanki cél fölé, így az intézkedés hatályon kívül helyezése nem veszélyeztetné az árstabilitást. Tehát a jegybank szerint ki lehetne vezetni az árrésstopot. via Index