● news.bsdnet.hu

Tarjányi szerint a Trump–Hszi-találkozó nem egyszerű diplomáciai esemény, hanem az elkövetkező évtizedek egyik legfontosabb geopolitikai fordulópontja lehet. A biztonságpolitikai szakértő úgy látja, az Egyesült Államok egyszerre próbálja kezelni az iráni konfliktust, az orosz–ukrán háborút és a csendes-óceáni térség feszültségeit – miközben a nyugati hadiipari és gazdasági kapacitások egyre inkább túlterhelődnek. Tarjányi a beszélgetés elején kifejtette, hogy az amerikai elnök most nem erőt demonstrálni, hanem segítséget kérni utazik Kínába. A szakértő szerint Washington elsődleges célja, hogy Peking segítsen stabilizálni az iráni helyzetet, és nyomást gyakoroljon Oroszországra az ukrajnai háború lezárása érdekében. A Hormuzi-szoros körüli válság ugyanis már globális gazdasági veszélyt jelent. Tarjányi arról is beszélt: ha az olajszállítás tartósan akadozik, Európa és az Egyesült Államok is súlyos üzemanyag- és ellátási problémákkal nézhet szembe. Szerinte ezért mozdult meg a francia és a brit haditengerészet is a térségben. A Frontvonalban az is elhangzott, hogy Kína jelenleg stratégiai előnyben van, mert miközben a Nyugat több konfliktusban „fárasztja ki önmagát”, Peking időt nyer. Tarjányi szerint a legnagyobb veszély Tajvan körül rajzolódik ki. Úgy fogalmazott: a Nyugat még két nagy konfliktust „éppen kezelni tud”, de egy harmadik, Tajvan körüli háborút már nem biztos, hogy elbírna. A szakértő arra is figyelmeztetett, hogy Kína haditengerészeti gyártási kapacitása már most olyan tempót diktál, amelyet az Egyesült Államok csak hosszú évek alatt tudna utolérni. Az adásban Tarjányi azt is elmondta, hogy egyre több jel utal arra, hogy Vlagyimir Putyin hatalma meggyengült. A szakértő emlékeztetett: nyugati hírszerzési jelentések szerint már az orosz gazdasági elit egy része is elégedetlen a háború elhúzódása miatt. A több mint egymilliós orosz veszteség, az adóemelések és az üzemanyaghiány egyre nagyobb társadalmi nyomást okoznak. Tarjányi szerint különösen beszédes volt, hogy Putyin a győzelem napi ünnepség után már arról beszélt: kész lenne Zelenszkijjel egy harmadik országban tárgyalni. „Valami nagyon komolyan változik Oroszországban” – fogalmazott. A beszélgetésben szóba került Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszteri meghallgatása is. Tarjányi szerint valóban történtek fontos haderőfejlesztések Magyarországon az elmúlt években, ugyanakkor a rendszer működésével kapcsolatban komoly problémák maradtak fenn. A szakértő úgy látja, a Magyar Honvédségnek nemcsak technológiai fejlesztésre, hanem tudásalapú modernizációra is szüksége lenne. Példaként Ukrajnát említette, amely a háború ellenére komoly katonai know-how-t épített fel. Tarjányi ugyanakkor kritizálta a magyar politikai közélet stílusát, szerinte a személyeskedés és a „beszólások politikája” tovább mérgezi a közéletet. Kövesse az Indexet Facebookon is!