● news.bsdnet.hu

A legtöbben csak a nyugdíj előtt néhány évvel szembesülnek azzal, hogy a várható összeg messze elmarad a korábbi fizetésüktől. Ilyenkor már kevés idő marad az előtakarékoskodásra, a sokkoló felismerés után pedig leginkább annyit lehet tenni, hogy az ember megpróbálja kihozni a legtöbbet a még rendelkezésére álló lehetőségekből. A nyugdíjszámítás logikája nem titok, csak éppen kevesen magyarázzák el közérthetően. Az iskolában sem tanítják, pedig a jövőtervezés egyik fontos része lehetne, ráadásul milliók múlhatnak azon, hogy valaki tisztában van-e az alapvető szabályokkal. A nyugdíjszámítás logikája A legnagyobb félreértés már az elején kezdődik: a nyugdíjat nem egyszerűen a bruttó bér alapján számolják. A hivatalos képletben a kereseteket először „nettósítják”, majd úgynevezett valorizációs szorzókkal emelik a mai értékükre – foglalja össze a lényeget a LegitiMo. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy 300 ezer forintos bruttó bérből a számításban gyakran csak 200–210 ezer forint jelenik meg. A különbség elsőre sokkoló lehet, de a rendszer így működik. A valorizációs szorzók miatt minden év keresete más-más értéket kap, és ez határozza meg, mennyit ér ma egy régebbi fizetés. Egy 2005-ös, 120 ezer forintos bér például a nyugdíjszámításban akár 300–350 ezer forintnak is megfelelhet, míg egy 2015-ös fizetés már jóval kisebb szorzóval kerülhet be a képletbe. Aki sokat keresett a kedvezőbb szorzójú években, az élete végéig akár több millió forinttal is jobban járhat. A szolgálati idő sem olyan egyszerű, mint sokan gondolják Nem minden ledolgozott vagy aktívan töltött időszak számít bele automatikusan a nyugdíjba . A nappali tagozatos egyetemi évek például nem minősülnek szolgálati időnek, a GYES és a GYED csak részben számíthat, a katás évek pedig töredékként jelenhetnek meg a rendszerben. Sokan csak akkor szembesülnek azzal, hogy hiányzik egy-két évük, amikor már nagyon nehéz bármit tenni. A nyugdíjképlet önmagában egyszerűbb, mint amilyennek elsőre tűnik, a végeredmény azonban sokaknak kijózanító lehet. Ha valakinek 35 év szolgálati ideje van, és a valorizált átlagkeresete 250 ezer forint, akkor a nyugdíja nagyjából 150–165 ezer forint körül alakulhat. A rendszer egyik sajátossága, hogy a nyugdíj szinte soha nem éri el a korábbi fizetés szintjét, sok esetben pedig még annak a felét sem. A nyugdíjprémium körül is sok a félreértés. Sokan több tízezer forintos pluszra számítanak, miközben a valóságban ez csak akkor jár, ha a gazdaság teljesítménye ezt lehetővé teszi. A képlet miatt pedig sokszor mindössze néhány ezer forintos összegről van szó. Így lehet magasabb a nyugdíj A jó hír az, hogy vannak olyan döntések, amelyek valóban milliókat érhetnek. Ilyen például az is, ha valaki nem megy el azonnal nyugdíjba , hanem még egy évvel tovább dolgozik. Ez akár 8–10 százalékkal is magasabb nyugdíjat eredményezhet. Hosszú távon ez több millió forint pluszt jelenthet, csak éppen kevesen mérik fel időben, mekkora különbséget okozhat egyetlen év is. via 168.hu