● news.bsdnet.hu

Magyar Péter új alkotmányos tervei egyszerre érinthetik a köztársasági elnököt és több ismert parlamenti politikust. Az elemző szerint a változások hosszú távon is befolyásolhatják a politikai verseny feltételeit. Ez a Pillanatkép , az Index elemzői cikksorozata, amely hétről hétre segít eligazodni a politikai térképen. A Pillanatkép állandó elemzőjét, Nagy Attila Tibort arról kérdeztük, milyen politikai következményei lehetnek a Tisza-kormány által felvetett képviselői cikluskorlátozásnak, az Alaptörvény 17. módosításának . Az elemzővel azt is áttekintettük, hogy a tervezett változtatások miként érinthetik a Fidesz, a korábbi ellenzéki pártok és a különböző állami intézmények ismert szereplőit. Nagy Attila Tibor szerint Magyar Péter hétfői, kétségtelenül jelentős bejelentéseinek egy része, valamint a kormany.hu oldalon közzétett Alaptörvény 17. módosításának tervezete határozottan hatalompolitikai természetű. Az elemző hozzátette: Magyar Péter joggal állítja, hogy 2026. június 22-ére fontos napként lehet majd visszatekinteni, noha a miniszterelnök elsősorban az „orbáni maffia” elleni fellépés megindítására és a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal tervezett létrehozására utalt. Nagy Attila Tibor azonban úgy véli, hogy a Tisza-kormány ezen a napon olyan lépéseket is tett, amelyek elősegíthetik, hogy a jövőben több cikluson át megőrizze hatalmát, részben politikai ellenfelei mozgásterének szűkítésével. Arra is rámutatott, hogy a nemrég kihirdetett Alaptörvény 16. módosítása már érdemi lépést jelentett a politikai ellenfelek gyengítésének irányába. Kizárta ugyanis annak lehetőségét, hogy a megszakítás nélkül tizenhat, összességében pedig húsz éven át kormányzó Orbán Viktor ismét miniszterelnök lehessen. A hétfőn ismertetett 17. módosítás tervezete már a politikai elit Tisza Párton kívüli szereplőinek körében is jelentős felzúdulást váltott ki, mivel az országgyűlési választásokon való indulás lehetőségétől fosztaná meg azokat, akik tizenkét évnél hosszabb ideig töltöttek be országgyűlési képviselői mandátumot. Az Index gyűjtése szerint a rendelkezés a Fidesz-frakció több ismert politikusát is érintené. a 2030-as választáson például már nem indulhatna Kocsis Máté vagy Lázár János sem. Ugyancsak elveszítené az országgyűlési választáson való indulás jogát több egykori ellenzéki politikus, köztük Kunhalmi Ágnes és Szabó Tímea. Ők a 2026-os választás előtt, a kormányváltás érdekében, a közhangulatot is figyelembe véve félreálltak, azaz visszaléptek saját egyéni választókerületükben a Tisza Párt javára. A korlátozás a Mi Hazánk Mozgalmat is érzékenyen érintené: a parlament egyik alelnöke, Dúró Dóra, valamint Apáti István sem indulhatna újra. Az elemző szerint a régi ellenzék ismert szereplői közül többen eddig abban bíztak, hogy a kormányváltás érdekében vállalt visszalépésük erkölcsi alapot teremt számukra egy későbbi parlamenti induláshoz. Erre azonban a jövőben már nem feltétlenül lesz lehetőségük. Nagy Attila Tibor arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyar Péter felvetette a mandátumkorlát további szigorításának lehetőségét is. Amennyiben a jelenleg tervezett tizenkét éves határt nyolc évre csökkentenék, úgy a következő országgyűlési választáson már Hadházy Ákos sem indulhatna, és elveszítené indulási lehetőségét Szél Bernadett is. A nyolcéves korlátozás ugyanakkor még nem érintené a mindössze egy parlamenti ciklust kitöltő momentumos politikusokat, köztük Fekete-Győr Andrást sem, aki a 2026-os választást megelőzően következetesen a Tisza Párt támogatására és az Orbán-kormány leváltására buzdította a választókat. Nagy Attila Tibor hangsúlyozta, hogy az Alaptörvény 17. módosítása mind a Fidesz, mind a többi parlamenti párt számára érzékeny következményekkel járna, mivel több ismert és politikailag beágyazott szereplőjüket megfosztaná az országgyűlési választáson való indulás lehetőségétől, ezáltal gyengítve az érintett pártok versenyképességét. A Tisza Párt ezzel szemben egy országosan ismert miniszterelnökkel rendelkezik, aki kétharmados parlamenti többségre és a kormányzati hatalom eszközeire támaszkodhat. A tiszás országgyűlési képviselők mindössze hat hete kezdték meg parlamenti munkájukat, így számukra jelenleg nem jelent érdemi korlátozást az új szabályozás. Az ellenfelek gyengítésére irányuló törekvés más területeken is megjelent. Nagy Attila Tibor felidézte, hogy a Tisza-kormány nemrég a polgármesteri mandátumok korlátozásának lehetőségét is felvetette. Amennyiben egy polgármester legfeljebb két ciklust tölthetne hivatalban, úgy több ismert és helyben népszerű városvezetőt – például Tóth József angyalföldi, Cser-Palkovics András székesfehérvári vagy Gémesi György gödöllői polgármestert – megfosztana a következő önkormányzati választáson való indulás lehetőségétől, ami több településen is megkönnyíthetné a Tisza Párt jelöltjeinek előretörését. A Tisza Párt jelenleg népszerű, ezért nem tekinthető teljesen megalapozatlannak az a feltételezés, hogy a kormánypárt fontolgatja egy már idén ősszel megtartandó előrehozott önkormányzati választás lehetőségét. Egy ilyen lépéssel a cikluskorlátozás révén több erős helyi ellenfelét eleve kizárhatná a versenyből, miközben számos településen kedvezőbb helyzetbe hozhatná saját jelöltjeit. Ennek eredményeként a Tisza Párt nemcsak országos, hanem helyi szinten is jelentősen növelhetné politikai befolyását. Egy esetleges előrehozott önkormányzati választást ugyanakkor kommunikációs szempontból is indokolni kellene. A helyi önkormányzatokat 2024. június 9-én öt évre választották meg, tehát a települési és vármegyei önkormányzatok mandátuma túlnyomórészt még nem járt le. Emellett a kormány számára az sem lenne közömbös szempont, hogy az Európai Unió miként viszonyulna egy ilyen lépéshez, illetve az önkormányzati választások előrehozatalához – fogalmazott az elemző az Indexnek. Arra is kitért, hogy az Alaptörvény 17. módosításának tervezete több olyan rendelkezést is tartalmaz, amelyek szerinte a Tisza-kormány hatalmának kiterjesztését szolgálják. Ezek közé sorolta azt a szabályt is, amely véget vetne Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatásának azzal, hogy megszüntetné a hivatalban lévő államfő mandátumát. Mint fogalmazott, a Tisza Párt jogászainak hetekbe telt megtalálni azt az alkotmányjogi megoldást, amellyel eltávolítható tisztségéből a jelenlegi köztársasági elnök. Az erről szóló menetrendet a miniszterelnök hétfő késő délutáni sajtótájékoztatóján ismertette. Eszerint, amennyiben a köztársasági elnök nem lenne hajlandó aláírni a tisztségének megszüntetését kimondó Alaptörvény-módosítást, megfosztási eljárást indítanának ellene. Ennek időtartama alatt a hatályos Alaptörvény értelmében az államfő nem gyakorolhatná jogköreit, így az aláírás megtagadásának jogát sem. Ebben az esetben az Alaptörvény 17. módosításának kihirdetéséhez elegendő lenne az Országgyűlés tiszás elnökének, Forsthoffer Ágnesnek az aláírása. Az Alaptörvény 17. módosításának záró és vegyes rendelkezései között szereplő 34. pont kimondja a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatásának megszűnését. Magyar Péter azt sem titkolta, hogy reményei szerint a parlament még augusztus 20. előtt új köztársasági elnököt választhat. Sor kerülne a Tiszával szembekerült Polt Péter alkotmánybírósági elnök – korábbi legfőbb ügyész – távozására is. Az Alaptörvény 17. módosítása ugyanis kimondja, hogy nem lehet alkotmánybíró, aki betöltötte a 70. életévét. Polt Péter ebbe a kategóriába tartozik, így az ő megbízatása is megszűnne. Polt Péter és Sulyok Tamás eltávolításával Magyar Péter egy újabb választási ígéretét teljesíti, legalábbis részben. Egyelőre nem kerül sor más állami vezetők – például az Állami Számvevőszék elnökének, a Kúria elnökének vagy az Országos Bírósági Hivatal elnökének – eltávolítására. Igaz, az utóbbi két esetben az Alaptörvény 17. módosításának tervezete lehetővé tenné a bírák számára az elnökök visszahívásának kezdeményezését. Ha ez sikerrel járna, az ő megbízatásuk is megszűnne – fogalmazott Nagy Attila Tibor. Ugyanakkor úgy látja, hogy az Alaptörvény 17. módosításának tervezete első ránézésre önkorlátozó rendelkezéseket is tartalmaz. Visszaállítanák az Alkotmánybíróság 2010 ősze előtti hatáskörét: a testület ismét teljes körűen vizsgálhatná a költségvetéssel és az adókkal kapcsolatos ügyeket is. Másfelől azonban a 70 éves életkori korlát bevezetése miatt több alkotmánybíró mandátuma megszűnne, így a Tisza parlamenti többsége lehetőséget kapna arra, hogy helyükre nem fideszes alkotmánybírókat válasszon. A bíráknak nagyobb beleszólásuk lenne az Országos Bírósági Hivatal elnökének megválasztásába is, mivel a köztársasági elnök csak az általuk javasolt három személy egyikét terjeszthetné az Országgyűlés elé, amely kétharmados többséggel döntene a megválasztásról. Csökkenne a sarkalatos, kétharmados parlamenti többséget igénylő törvények köre is. Több tárgykörben elegendő lenne az egyszerű többség a törvényalkotáshoz, ami Nagy Attila Tibor szerint megkönnyítené egy olyan jövőbeli kormánytöbbség helyzetét, amely nem rendelkezik kétharmados felhatalmazással, legyen az 2030 után akár tiszás, akár más politikai színezetű.