● news.bsdnet.hu

Állítsa be, hogy a Magyar Hang cikkeit mindig az elsők között lássa a Google keresőben! A Tisza Párt parlamenti képviselője, Melléthei-Barna Márton kedd este benyújtotta azt a törvényjavaslatot, amely az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát készíti elő. A parlament.hu-n elérhető, „Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény módosításáról” című javaslat szerint szükséges a nemzetbiztonsági szolgálatok kezelésében álló iratanyag teljes körű felülvizsgálata. A felülvizsgálat kiterjed az 1990. február 14. előtt keletkezett iratokra, valamint minden olyan, 1990. február 14. előtt keletkezett adatra, amit ezt követően is tároltak, továbbá az 1990. február 14. előtt keletkezett adatok ezt követő irattározási körülményeire. A felülvizsgálatba a nyilvánosságot, kiváltképpen az e tárgykörrel foglalkozó, tudományos kutatásokat végző szakembereket is be kell vonni – hangsúlyozták, hozzátéve, hogy csak így biztosítható, hogy a felülvizsgálat ténylegesen demokratikus körülmények között történhessen meg és lehetőség nyíljon a teljes körű információs kárpótlás megvalósítására. A törvénymódosítás létrehozza a Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottságot, amely konkrét javaslatokkal segíti a minősítők felülvizsgálati tevékenységét, illetve erről a nyilvánosságot is tájékoztatja. A bizottság tizenegy tagból álló testület – fejtették ki. A 11 fő az alábbiak szerint áll majd össze, ha változtatás nélkül megy át a parlamenten az előterjesztés: az elnökét és tagjait a kormány határozatban nevezi ki határozatlan időtartamra. A bizottság elnökére és négy – „a nemzetbiztonsági szolgálatok állományába tartozó vagy egyéb nemzetbiztonsági gyakorlattal vagy szakismeretekkel rendelkező” – tagjára a nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért és a honvédelemért felelős miniszterek közösen tesznek javaslatot. A bizottság további hat szakértő tagjára a kultúráért felelős miniszter tesz javaslatot, velük szemben az elvárás az, hogy „az elmúlt rendszer működésének feltárásában, illetve annak titkosszolgálati tevékenysége vizsgálata terén kiemelkedő szakértelemmel bíró történész vagy levéltáros végzettségű, továbbá az információs jogok vagy a minősített adatok védelme kapcsán kiemelkedő tudással bíró jogász végzettségű” személyekről legyen szó. A bizottsági tagok és elnök külön díjazásra nem jogosultak, az utolsó pontban említett hat bizottsági tag utazásra, illetve a munkához kapcsolódó egyéb szükségletekre költségtérítést kaphat (az elnök és a másik négy tag nem). A testület ülései nem nyilvánosak, azokon szótöbbséggel születnek döntések. A bizottságot a törvény kihirdetését követő 15 napon belül létre kell hozni. A szabályozás értelmében a nemzetbiztonsági szolgálatok teljeskörűen beszámolnak a bizottság számára a kezelésükben álló minősített iratokról, mivel csak ennek ismeretében lehet képes a bizottság a minősített adatok köréről tudomást szerezni és azokat felmérni. Az iratok minősítésének felülvizsgálatával párhuzamosan kerül sor az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény, valamint a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI törvény felülvizsgálatára – írták. A törvényjavaslat azt is leszögezi, hogy ez csak az egyik jogszabály, ami az ügynökakták nyilvánosságra hozását szolgálja. „Az iratok minősítésének felülvizsgálatával párhuzamosan kerül sor az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény, valamint a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI törvény felülvizsgálatára” – áll az általános indokolásban. Benyújtottuk az ügynökakták megnyitását szolgáló törvényjavaslatot az Országgyűlésnek. Vállaltuk, megcsináljuk. Évtizedes adósságot törlesztünk ezzel – írta a javaslat kapcsán Magyar Péter miniszterelnök a Facebookon.