● news.bsdnet.hu

Június elején az ÉBRESZTŐ KOMÁROM! civil csoport tagjai mintegy tucatnyi nagyméretű haltetemet találtak a helyi ipari park víztározójában, amelynek vizét – a lakosság szerint – telítődés esetén a Dunába szivattyúzzák át. A gyanús jelenség miatt június 8-án mintát vettek a vízből, amelyet a Greenpeace segítségével egy akkreditált laboratóriumban vizsgáltattak be. Az eredmények szerint a víz literenként 5 milligramm NMP-t tartalmazott. Ezt a vegyületet Magyarországon leginkább az akkumulátoriparban alkalmazzák. A tó környezetében több, az akkumulátorgyártáshoz köthető üzem is működik, köztük a JWH NMP-feldolgozója, az Enchem Hungary Kft. elektrolitgyára, valamint az SK On és az SK Battery gyárai. Utóbbi vállalatcsoport levegőbe történő NMP-kibocsátási határértékét korábban éppen a Greenpeace bejelentése nyomán szigorította a hatóság. A környezetvédő szervezet ugyanakkor felhívja a figyelmet egy komoly szabályozási hiányosságra, miszerint az NMP-re jelenleg semmilyen, a felszíni vagy felszín alatti vizekre vonatkozó határérték sincs érvényben Magyarországon. Bár a mostani mérések során a szintén vizsgált fluoridok, a szerves karbonátok, valamint a kobalt, a lítium és a nikkel szintje nem lépte túl a megengedett értékeket, a Greenpeace szerint nem zárható ki, hogy más, eddig nem vizsgált vegyszerek is a vízbe jutottak. A szervezet hangsúlyozza, hogy nem állítják egyértelműen, hogy az NMP okozta a halpusztulást, azonban a szennyezés forrásának felderítése a hatóságok feladata. Emiatt a szervezet hivatalos bejelentést tett a Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatalnál. Az akkumulátorgyárakhoz köthető környezeti és biztonsági problémák nem előzmény nélküliek. Korábban a gödi Samsung-üzemről derült ki, hogy 88 tonna NMP-t bocsátott a levegőbe, miközben a gyár melletti termőföldre ömlött szennyvízben is kimutatták ezt az anyagot. A komáromi SK akkumulátorgyár pedig az elmúlt két évben húsz hatósági határozatot kapott, mivel mulasztásai emberi életet is veszélyeztető, súlyos balesetekhez vezettek – emlékeztetett a Greenpeace. A környezetvédelmi civil szervezet márciusban vett mintát Komáromban, akkor a helyi lakosok kútjaiban a szervezet nem talált NMP-t. Simon Gergely , a Greenpeace vegyianyag-szakértője hangsúlyozta, hogy a komáromi eset rávilágít a folyamatos hatósági kontroll szükségességére, hiszen egy üzem kibocsátása időben drasztikusan változhat. A Tisza-kormány konkrét ígéreteket tett a szennyezések megfékezéséért. Ezért azt várjuk, hogy járjanak el a hatóságok, és vizsgálják ki, hogyan kerülhetett NMP a komáromi víztározóba, illetve hogy került-e oda más szennyező anyag is – tette hozzá a szakértő. A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images