● news.bsdnet.hu

Az alaptörvény-módosítás célja az államfő, Sulyok Tamás és az Alkotmánybíróság elnökének eltávolítása, amelyet a hetven éves korhatár bevezetésével valósítanának meg. A tervezet azonnali mandátummegszüntetést eredményezne több vezető tisztségviselő esetében is, ami a kritikusok szerint sértené az uniós jog és a bírói függetlenség alapelveit és akár nemzetközi vitákhoz is vezetne – számolt be a Tűzfalcsoport. Magyar Péter kommunikációjában mindebből azonban semmi nem érezhető, a kormányfő továbbra is elszánt a közjogi méltóságok eltávolításának ügyében. A jogi elemzések szerint a korhatár-bevezetés és a mandátumok megszakítása párhuzamba állítható a korábbi magyar bírói reformokkal, amelyek miatt az Európai Unió Bírósága már elmarasztalta Magyarországot. A szakértők felidézik: Az Európai Unió Bírósága, valamint a magyar Alkotmánybíróság korábbi döntései is hangsúlyozták, hogy a bírói függetlenség és a mandátumok védelme nem sérülhet hirtelen, átmenet nélküli beavatkozással. A most tervezett intézkedés a szakértők szerint ugyanebbe a jogi problémakörbe illeszkedik. A nemzetközi ítélkezési gyakorlat – köztük az Emberi Jogok Európai Bíróságának Baka-ügyben hozott döntése – szintén megerősíti, hogy a védett tisztségek idő előtti megszüntetése jogsértő lehet, ha az nem semleges átszervezési okokra vezethető vissza. A szakértők szerint a hetven éves korhatár hirtelen bevezetése – különösen átmeneti idő nélkül – nemzetközi jogi konfliktusokat, kötelezettségszegési eljárásokat és kártérítési pereket is eredményezhet. Emellett hosszabb távon a magyar jogrendszerbe vetett bizalom további gyengülését is okozhatja.