● news.bsdnet.hu

A Központi Statisztikai Hivatal nemrégiben közzétette a települési szintre lebontott kereseti adatait, amelyekből részletesen kirajzolódik, hogy az ország különböző pontjain élő munkavállalók mekkora nettó jövedelemmel rendelkeztek a 2025-ös évben. Az adatbázis a dolgozók lakóhelye alapján mutatja be a kereseteket, vagyis nem azt vizsgálja, hogy hol található a munkahelyük, hanem azt, hogy az egyes településeken élők átlagosan mennyit visznek haza. A számok látványos területi különbségeket tárnak fel. A legmagasabb jövedelmű települések többsége Budapest agglomerációjában található, miközben a legalacsonyabb nettó átlagkeresetek jellemzően az ország északkeleti és délnyugati periférikus térségeinek kistelepülésein koncentrálódnak. Megnéztük, mely települések kerültek a rangsor élére és végére, és milyen gazdasági-társadalmi mintázatok rajzolódnak ki az adatokból. Viszonyításképp: a KSH szerint 2025-ben országosan a nettó átlagkeresete 486 800 forint volt. Ennek tudatában lássuk az adatokat! A települési nettó átlagkereseti rangsor első 25 helyezettje nagyon markáns képet ad a magyar jövedelmi térszerkezetről: gyakorlatilag egy Budapest körüli, magas státuszú agglomerációs zóna dominálja a csúcsot, kiegészülve néhány ipari és speciális foglalkoztatási központtal. Az élmezőny egyértelműen kirajzolja a gazdag szuburbanizációs gyűrűt. Az első helyen Telki áll 800 961 Ft nettó átlagkeresettel, majd Budajenő (776 768 Ft), Nagykovácsi (770 065 Ft) és Üröm (749 945 Ft) követik. A lista elején szerepel még Herceghalom (726 523 Ft), Diósd (710 026 Ft) és Budaörs (692 449 Ft), ami jól mutatja, hogy a legmagasabb jövedelmek döntően a főváros közvetlen vonzáskörzetében koncentrálódnak. A közép-felső tartományban továbbra is ugyanaz a földrajzi logika érvényesül: Remeteszőlős (671 316 Ft), Biatorbágy (667 239 Ft), Szada (662 480 Ft), Pilisborosjenő (662 225 Ft), Budakalász (660 849 Ft) és Veresegyház (657 738 Ft) mind 650–670 ezer forintos sávban helyezkednek el. Ide kapcsolódik még Budakeszi (649 987 Ft), Győrújbarát (646 250 Ft), Solymár (641 459 Ft) és Páty (640 603 Ft), amelyek szintén a magas jövedelmű agglomerációs övezet részei. A top 25-ben ugyanakkor nem csak Budapest környéki települések vannak. Ott van például Paks is, 682 241 Ft-os nettó átlaggal, ami jól mutatja az atomerőmű és a hozzá kapcsolódó, magas bérszintű munkahelyek hatását. Emellett több kisebb, vidéki település is felkerült a toplistára, például Nadap (653 561 Ft), Bakonykúti (640 778 Ft), Örvényes (637 678 Ft) és Felcsút (635 569 Ft), amelyek földrajzilag is eltérő, de jól elkülöníthető mintázatot mutatnak a listán belül. Nadap a Velencei-tó és a Velencei-hegység térségében, Fejér megyében található, Budapesttől dél-nyugatra egy rövid agglomerációs-rekreációs átmeneti zónában. Bakonykúti ezzel szemben a Bakony keleti peremén, egy erősen rurális, alacsony népességű térségben helyezkedik el, ahol a statisztikai átlagot különösen erősen befolyásolják az egyedi jövedelmi esetek - tehát ha a kevés lakos közül páran kiemelkedően magas bejelentett fizetést visznek haza. Örvényes a Balaton északi partjának közelében, turisztikai és másodlagos lakófunkcióval is bíró térségben található, ahol a szezonális és nem helyben keletkező jövedelmek is megjelenhetnek a lakcím szerinti statisztikákban. Felcsút pedig a Vértes és a Zsámbéki-medence határán, a Budapest-Székesfehérvár tengelyhez közel fekszik, tehát bár nem klasszikus agglomerációs település, mégis erős gazdasági és ingázási kapcsolatokkal rendelkezik a közeli ipari és fővárosi munkahelyek felé. És persze ez Magyarország leggazdagabb emberének, Mészáros Lőrincnek a "bázisa", több vállalkozása is kapcsolódik az alig 2000 fős településhez - és Orbán Viktor korábbi miniszterelnök családja is elég aktív a térségben, neki a stadionnal szemben van háza. A lista másik véglete jól kirajzol egy egészen eltérő térszerkezetet: a legalacsonyabb nettó átlagkeresetű települések szinte kivétel nélkül az ország északkeleti és délnyugati, periférikus térségeiben koncentrálódnak, ahol gyenge a helyi gazdasági bázis és alacsony az ipari foglalkoztatás aránya. Az "élmezőny" alján Tornanádaska (165 266 Ft), Uszka (169 725 Ft) és Rakaca (178 099 Ft) található, amelyek mind a Cserehát és az észak-magyarországi, határ menti, leszakadó térségekhez kötődnek, erősen korlátozott munkaerőpiaci lehetőségekkel. A következő csoport is hasonló földrajzi mintát követ: Kispalád (182 868 Ft), Hernádcéce (195 383 Ft), Taktabáj (197 642 Ft), Bódvalenke (197 798 Ft) és Fáj (198 638 Ft) mind Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye aprófalvas, Cserehát–Hernád-mente térségéhez köthetők. Ezekben a falvakban a foglalkoztatás jellemzően ingázásra, közmunkára vagy alacsony hozzáadott értékű helyi munkákra épül, ami erősen lenyomja az átlagjövedelmeket. A lista középső részén is hasonlóan homogén perifériás mintázat látható: Told (204 797 Ft), Nyírpilis (205 137 Ft), Magosliget (208 060 Ft), Felsőgagy (209 324 Ft), Rakacaszend (210 714 Ft) és Balajt (210 787 Ft) egyaránt az ország északkeleti, gyakran határ közeli (szlovák és ukrán határhoz közel eső) zónájában helyezkednek el. Ide sorolható még Lácacséke (214 571 Ft), Gagybátor (216 634 Ft), Tiszacsécse (219 123 Ft) és Taktakenéz (220 687 Ft), amelyek a Tisza menti és Bodrogköz–Szatmár térségi aprófalvas szerkezet részei. A listán megjelennek dél-dunántúli perifériák is: Piskó (219 618 Ft) és Hirics (209 738 Ft) az Ormánság elzártabb, Baranya vármegyei térségéhez tartoznak, ahol a népességfogyás és a gyenge gazdasági integráció hosszú ideje strukturális probléma. Emellett Abaújszolnok (221 816 Ft), Tiszacsermely (223 437 Ft), Nógrádszakál (224 651 Ft), Felsőregmec (226 113 Ft) és Lak (229 273 Ft) szintén a határ menti, dombvidéki vagy aprófalvas térszerkezethez kötődő települések, ahol a munkahelyek hiánya és az ingázási kényszer együtt tartja alacsonyan a nettó kereseteket.