● news.bsdnet.hu

A vagyonvisszaszerzés jöhet, Sulyok Tamás viszont kicsit kevésbé mehet. Friss közvélemény-kutatás a hétfőn bejelentett intézkedésekről. A vagyonvisszaszerzés jöhet, Sulyok Tamás viszont kicsit kevésbé mehet. Friss közvélemény-kutatás a hétfőn bejelentett intézkedésekről. A hétfőn bejelentett alkotmánymódosítások egyes elemeiről, az intézményi változások üteméről és hazánk alkotmányos kereteinek megítéléséről kérdezte az Europion válaszadóit legutóbbi gyorsfelmérésében. A főbb megállapítások: A teljes népességre vonatkozó eredmények szerint Magyar Péter miniszterelnök öt alkotmánymódosítási javaslatát három az abszolút többség támogatja, az „inkább” vagy „teljes mértékben támogatom” válaszok aránya meghaladja az 50 százalékot. A legnagyobb támogatásnak a Vagyonvisszaszerzési Hivatal felállítása örvend: a teljes népesség 58 százaléka támogatja, ebből 38 százalék teljes mértékben. Szintén abszolút többségi támogatással rendelkezik a 70 év feletti alkotmánybírák (Polt Pétert beleértve) nyugdíjazása (51 százalék), de Sulyok Tamás megbízatásának megszüntetése (48 százalék) és az országgyűlési képviselői mandátum 12 évben való korlátozásának támogatása (49 százalék) is alig maradnak el ezektől. Az OBH és a Kúria elnökének visszahívhatóvá tételét valamennyivel kevesebben, 43-nyian támogatják, itt a bizonytalanok a többi elemhez viszonyított magas aránya (38 százalék) az, ami árnyalja az összképet. Korántsam meglepő módon az alkotmánymódosítás elemeinek támogatása erősen pártfüggő. A Tisza-szavazók körében mind az öt javaslat esetében 60 százalék feletti az inkább vagy teljes mértékben támogatók aránya (a Vagyonvisszaszerzési Hivatal esetében 80 százalékot is meghaladja), a Fidesz-szavazók körében ugyanez mindössze 10–16 százalék között mozog (kivétel ez alól szintén a Vagyonvisszaszerzési Hivatal, ez a fideszes szavazók körében is 26 százalékos támogatottságnak örvend). A Mi Hazánk szavazóinak véleménye vegyes képet mutat: a Hivatal felállítását relatív többségük (47 százalék) támogatja, az államfői megbízatás megszüntetését viszont csupán 22 százalék, a képviselői mandátumok korlátozását pedig 27 százalék. A legmegosztóbb kérdésnek Sulyok Tamás eltávolítása bizonyult, ezt a Tisza-szavazók 78 százaléka támogatja a Fidesz-szavazók 13 százalékával szemben. Ennek a kérdésnek és a képviselői mandátumok korlátozásának a legmagasabb az elutasítottsága is (21-22 százalék). Demográfiai bontásban a legfiatalabb korcsoport (16–29 évesek) szisztematikusan nagyobb arányban támogatja mind az öt javaslatot, míg az 50 év felettiek megosztottabbak. Az iskolázottság is erősen vízválasztó: a diplomások körében minden javaslat esetén 20-30 százalékponttal magasabb a támogatottság mértéke, mint az érettségivel nem rendelkezők körében. A felmérésben azt is megkérdeztük, hogyan ítélik meg a válaszadók az intézményekre és azok vezetőire vonatkozó változtatások tempóját. A teljes népesség relatív többsége szerint a változások „megfelelő ütemben haladnak” (44 százalék) de kritika mindkét irányból érkezik: 16 százalék szerint gyorsabb folyamatra lenne szükség, 18 százalék szerint pedig épp, hogy túl gyors, nem eléggé átgondolt a folyamat, több egyeztetés kéne. 22 százalék pedig egyenesen a Tisza bosszúhadjáratának részének tekinti a folyamatot, szerintük semmi szükség nem lenne ezekre. Az összkép itt is erősen pártszimpátia-függő: a Tisza-szavazók 70 százaléka megfelelőnek tartja az ütemet, 11 százalékuk szerint még túl lassú is, míg a Fidesz-szavazók 57 százaléka az egész folyamatot bosszúhadjáratnak minősíti. Figyelemre méltó azonban, hogy minden tizedik Tisza-szavazó (11 százalék) szintén kifejez egy fajta aggodalmat és a “bár szükséges, de túl gyors” állásponttal tud a leginkább azonosulni. A Mi Hazánk szavazóinak 27 százaléka tartja a folyamatot bosszúhadjáratnak, és 31 százalék tartja túl gyorsnak. Életkori és iskolázottsági bontásban a “bosszúhadjárat” narratívával való azonosulás mértékében vannak a leglátványosabb különbségek. Míg a 30 év alattiak csak 11 százaléka azonosul ezzel az állásponttal, 60 év felett 31 százalék ez az arány. Hasonlóképpen: míg a diplomások körében szintén csak 11 százalék kiált bosszúhadjáratot, az érettségivel nem rendelkezők körében 29 százalék. A felmérés harmadik részében hazánk alkotmányos kereteiről is megkérdeztük a válaszadókat. A teljes népesség relatív többsége (47 százaléka) úgy véli, hogy “ a jelenlegi alkotmány számos változtatásra szorul, de ezen változtatásokon túl nincs szükség új alkotmányra„ . Ebben a “középutas” álláspontban viszonylagos egyetértes uralkodik a politikai táborok között: a Tisza-szavazók 41 százaléka, a Fidesz-szavazók 45 százaléka és Mi Hazánk-szavazó 63 százaléka tud ezzel azonosulni. A teljes népesség 34 százaléka azonban támogatna egy teljesen új alkotmányozási folyamatot és alkotmányt , míg 19 százalék szerint a jelenlegi alkotmány megfelelő, nincs szükség változtatásokra sem. Ez utóbbi állásponot elsősorban az idősebbek (60+: 24 százalék), az érettségi nem rendelkezők (24 százalék) és a Fidesz-szavazók (47 százalék) képviselik. Ezzel szemben a Tisza-szavazók 55 százaléka új alkotmányozást szeretne, és nem elhanyagolható a Mi Hazánk szavazóinak (25 százalék), valamint a pártnélküliek hasonló irányú véleménye sem (30 százalék).