● news.bsdnet.hu

„Meglepett a főpolgármester negatív reakciója a Hősök tere zöldítésére. Eddig az volt a álláspontja, ahogy az enyém is, hogy a városban mindenütt törjük fel a betont, akkor itt miért ne? Nyilván nem az emlékmű előtti díszkő helyére ültetnénk bokrokat. A célunk csak annyi, hogy a tér körüli, múzeumok előtti kétszer három sávos utak helyére kerüljenek fasorok. Ha ott nincs forgalom, márpedig a Kós Károly sétányt visszaadnánk a gyalogosoknak, akkor ezekre az utakra nincs szükség. Ha ezeket is lekövezzük, akkor egy árnyék nélküli kőtenger lesz a Városliget bejárata. Sokkal egészségesebb köztér jönne létre, ha a feleslegessé váló forgalmi sávokat parkosítanánk. Egyébként ez a történeti előkép is, 100 évvel ezelőtt ilyen volt a Hősök tere” – csodálkozik Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter, aki megpróbálja majd meggyőzni a zöldítésről Karácsony Gergely főpolgármestert. Ahogy arról korábban beszámoltunk, Vitézy Dávid, Velkey Györggyel, Zugló országgyűlési képviselőjével közösen jelentette be a múlt héten, hogy a Városligetben elbontják az építési területek körüli palánkokat, miután újabb múzeumok és intézmények nem épülnek a parkban. „Erre legkorábban jövőre kerülhet sor, mivel a palánkok mögött most veszélyes építési hulladékot tárolnak, amit előbb el kell hordani, majd parkosítani kell a területeket” – pontosított a Népszavának a tárcavezető. Karácsony Gergely szintén lapunknak azt mondta erről, hogy örül annak, hogy a Liget építési terület helyett ismét park lehet. A Hősök tere esetében azonban bonyolultabb kérdésnek tartja a zöldítést és ő inkább „megőrizné a mostani burkolt felületet”, mivel ez fontos rendezvényhelyszín, ahol sokkal nehezebb lesz bármilyen megemlékezést vagy akár koncertet tartani, ha ez újra „kertként” funkcionál. A polgármester inkább megújítaná a teret olyan minőségben, hogy az valóban panteon legyen. A másik ütközőpont lehet a Kós Károly sétány lezárása. Vitézy Dávid 2020-ban jelentette be először, hogy a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa (FKT) javaslatát elfogadva az Orbán-kormány úgy döntött, hogy a Kós Károly sétányt lezárja az autóforgalom elől és a Városligetet teljes egészében átadja a gyalogosoknak és a kerékpárosoknak. Ma már ugyanis nehezen belátható, hogy az M3-as autópálya bevezető szakasza miért a Városliget közepén vezessen keresztül. A feladatot a Vitézy Dávid vezette Budapest Fejlesztési Központra bízták. Az akkori, még mindig hatályos kormányhatározat egyébként nem csupán a Kós Károly sétány autómentesítését irányozta elő, hanem a Hősök tere körüli forgalom megszüntetését is - a forgalmat a Vágány utcára és a Hungária körútra terelnék -, sőt csúcsidőn kívül az Állatkerti körutat is lezárták volna az autók elől. Mindemellett teljesen megszüntették volna a felszíni parkolást is a Ligetben. A célforgalmat az új Dózsa György úti mélygarázsba, míg az M3-as autópálya felől érkező autókat a Mexikói úti kisföldalatti-végállomásnál építendő 1500 férőhelyes P+R parkolóba terelték volna. A tervek között már akkor szerepelt a Szegedi úti felüljáró és az azon átvezető villamospálya, ami azóta Rákosrendező-projekt része lett. A BFK 2021-ben ki is írta a tendert a Mexikó úti parkolóház tervezésére, illetve megrendelték a Szegedi úti felüljáró terveit. A Szegedi úti új közúti-villamos felüljáró, illetve a kapcsolódó új Rákosrendező állomás közlekedésfejlesztési tanulmányterveit 2022-ben be is mutatta a BFK. Közben a Városliget Zrt. közbeszerzési eljárást indított a Kós Károly sétány átalakítására, majd 2022-ben meg is rendelte a terveket a Főmterv Zrt-től, amely azóta el is készítette. A Petőfi hídhoz hasonló forgalmat lebonyolító Kós Károly sétány lezárása sok kérdést felvet. Az M1 Millenniumi Földalatti Vasút meghosszabbításához készült megvalósíthatósági tanulmány szerint a Városliget autómentesítése csak több közlekedési beavatkozás és fejlesztés egyidejű megvalósításának tehermentesítő hatása esetén valósítható meg oly módon, hogy Budapest közúti közlekedésének helyzete ne romoljon a térségben. A szükséges fejlesztések között a Szegedi úti új híd, a P+R parkolóház megépítése, illetve a Városligetet határoló főútvonalak és csomópontjaik átalakítása mellett a behajtási díj bevezetése is szerepelt. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) mindenesetre 2025-ben nem adta ki a stratégiai forgalomtechnikai kezelői hozzájárulást a Városliget gépjármű-mentesítéséhez kapcsolódó közlekedésfejlesztésekhez, márpedig enélkül nem valósítható meg a Kós Károly sétány autómentesítése, illetve az Állatkerti körút forgalomcsillapítása. „A tervek összességében nem voltak kellően kidolgozottak ahhoz, hogy azok alapján a kivitelezés teljeskörűen elvégezhető legyen” – indokolta akkor a döntést lapunknak a BKK, amely szerint hiányos és pontatlan volt a méretezés, illetve olyan műszaki megoldások szerepeltek bennük, amelyek megvalósítása kedvezőtlenül hatott volna a gyalogos és a kerékpáros közlekedésre is. A Magyar Kerékpáros Klub most üdvözölte a kormánydöntést, régóta lobbiznak azért, hogy az M3-as autóáradata ne a parkon keresztül gázoljon át a belváros felé. A tranzitforgalom kiszorításával a Liget nemcsak tisztább és csendesebb, de biztonságosabb is lesz. Ezzel együtt fontosnak tartják, hogy a részletszabályok kidolgozásakor a kerékpáros szempontok is teljesüljenek. A megvalósítást ismét Vitézy Dávidra bízták, aki most már miniszterként irányíthatja a munkát. A tárcavezető a Népszava kérdésére elöljáróban csak annyit árult el, hogy a Kós Károly sétány tervei készen vannak, a Liget Projekt tájépítészeti terveinek részeként azt is elkészítette a Garten Studio, amely alapvetően Nebbien Henrik kétszáz évvel ezelőtti, eredeti koncepciójának helyreállítását tűzte ki célul. A parkrehabilitáció azonban nem valósult meg teljes egészében, illetve az építési területekre nem is készült terv. Ezt várhatóan szintén rájuk bízzák az előző tájépítészeti terv kiegészítéseként, bár erről még nincs döntés – válaszolta a beruházási miniszter. A Hősök tere átalakítására várhatóan új pályázatot írnak ki. De előtte egyeztetnek a fővárosi és az érintett kerületi önkormányzatokkal.