● news.bsdnet.hu

Állítsa be, hogy a Magyar Hang cikkeit mindig az elsők között lássa a Google keresőben! A magyarországi vidéki kiadókat és nyolc szerkesztőséget tömörítő Független Helyi Lapok Közössége (Fülke) közleményben emlékezteti a kormányt arra, hogy a kedden módosított médiatörvény alkalmazása során nem lehet figyelmen kívül hagyni a vidéki Magyarország újságírását, a helyi független médiumokat. Tizenhat év után először nyílik lehetőségünk arra, hogy ne csupán az államilag fenntartott közmédia működéséről, hanem a teljes magyar nyilvánosság állapotáról beszéljünk, melynek kulcsfontosságú része a vidéki Magyarország sajtója – írták. Szerintük az újságírás a vidéki Magyarországon több szempontból válságban van. Alig találni olyan közösséget, ahol a lakosok nem korlátozottan férnek hozzá azokhoz a hiteles és átfogó hírekhez, valamint információkhoz, amelyek a helyi demokráciát táplálják. Más szóval a magyar társadalom döntő többsége hírsivatagos területeken él. Ez a válság több tényező együttes következménye. Ide tartozik: a hagyományos hírmédia válsága és a helyi hírcsatornák eltűnése (piaci sokszínűség felszámolása), ami összefügg a hírgyártásba történt brutális politikai beavatkozással, szisztematikus állami dezinformáció terjesztésével, valamint a helyi médiafinanszírozási források szélsőséges centralizálásával, és azok pártpolitikai alapon történő kontrolljával, az önkormányzati média propagandaszolgálatába állításával, ahogyan azt a NER elmúlt 16 évében megtapasztalták. Az újságírás válsága különösen súlyos, mert – alig 8-10 megyei jogú várostól eltekintve, ahol a Fülke tagjai jelen vannak – az újságírói kutatómunka és tájékoztatás eltűnése a helyi intézmények, valamint a lokális politikák (önkormányzatok, közintézmények, helyi gazdasági szereplők, pártok) feletti ellenőrzés teljes elvesztéséhez vezetett. Ha nincs, aki kérdezzen, nincs, aki utánajárjon a közpénzek sorsának, nincs, aki bemutassa az eltérő véleményeket, akkor a helyi közélet fokozatosan átláthatatlanná válik. Ahogyan az meg is történt az elmúlt tizenhat évben. Mindez mélyebb társadalmi következményekkel is jár: Magyarországon a médiába vetett bizalom az Európai Unióban a legalacsonyabb szintre süllyedt , ami közvetlen következménye a központilag irányított információs zűrzavarnak – fejtik ki a közleményben. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló, kedden elfogadott törvény már nemcsak a közszolgálati média működésével függ össze, hanem a helyi sajtó kihívásaival is – tették hozzá. Magyarországon ma mindössze alig tucatnyi független helyi szerkesztőség működik, amelyek saját újságírókkal és saját kiadóval rendelkeznek. Ezek közé tartoznak a Fülkének a tagjai: a miskolci Borsod24 , a Debreciner , a kecskeméti KecsUP Hírek , a Szabad Pécs , a nyíregyházi Szabolcs24 , a Szegeder , a szolnoki Szol24 és a Veszprém Kukac . A Fülke egyesületének 2025-ös megalakulása óta közösen keresik azokat a megoldásokat, amelyekkel – és a folyamatos közös fejlődés céljával – hosszú távon fenntartható helyi sajtómodellt építhetnek. Kis létszámú szerkesztőségekként rendkívül nehezen, élték túl az elmúlt időszakot, miközben a NER kiiktatta a szabad reklámpiacot, lenullázta a kritikus újságírás által elérhető hazai pályázati rendszereket. Az alapműködésüket ezért elsősorban nemzetközi pályázatok útján finanszírozták, melyet kisebb részben helyi közösségi támogatások és előfizetői rendszer, valamint elenyésző mértékben piaci bevételek egészítették ki. A fent említett összes szerkesztőség évi összköltségvetése éppen csak megközelíti a 200 millió forintot. Ebből finanszírozzák az újságírók munkáját, a kiadók néhány fős háttérstábjait, valamint a működéshez elengedhetetlen technikai infrastruktúrát, miközben a szerkesztőségek egy része irodával sem rendelkezik. A további működésük szempontjából azonban a jelenlegi, egyoldalú finanszírozási modell már nem fenntartható, emiatt már az idei alapműködésük sem biztosított. Az újságírók utánpótlása szintén megoldatlan, mert ilyen bizonytalan körülmények között egyre kevesebben választják az újságírást hivatásul. Minden nehézségük ellenére havonta így is mintegy két és fél millió emberhez jutnak el közvetlenül online felületeinken. A Fülke szerint az új törvény fontos lépés a médiarendszer átalakítása felé, ugyanakkor lokális szemszögből több lényeges hiányosságot mutat. Nem tartalmaz külön programot vagy elkülönített forrásokat a helyi és regionális sajtó számára, így fennáll a veszélye, hogy a támogatások elsősorban az országos, piacilag erősebb szereplőkhöz kerülnek. Nem foglalkozik a hírsivatagok problémájával sem, vagyis azokkal a térségekkel, ahol már nincs független helyi média és csak önkormányzati forrásból fenntartott pártpropaganda érhető el, vagy még az sem. Kiolvasható továbbá belőle, hogy a támogatási rendszer elsősorban projektek finanszírozására épülhet, miközben a vidéki szerkesztőségek legnagyobb gondja sokszor az alapműködés fenntartása, az újságírói bérektől kezdve az infrastruktúra költségéig. Nyitott kérdés az is, hogy nyilvánosak lesznek-e a pályázati értékelések, biztosított lesz-e a jogorvoslat lehetősége, valamint milyen garanciák akadályozzák meg a jövőbeni politikai vagy intézményi befolyásolást. Ha valóban cél a médiapluralizmus megteremtése, akkor szerintük a válságban lévő vidéki újságírás helyzetén külön is gondolkodni kell. A Fülke egyenlő együttműködő partnerként szeretne részt venni a médiaszolgáltatások megújításáról szóló társadalmi vitában – írják a közleményben. Azt szeretnék, hogy a leendő Sajtóalapból az etikus újságírás normái szerint működő, a vidéki Magyarországon dolgozó sajtótermékek részére is átlátható pályázati rendszert alakítsanak ki. A teljes közlemény itt olvasható el .