● news.bsdnet.hu

– Magyarországon sokat vitázunk arról, hogy milyen ipar lenne ideális. Kinek az autóipar a kedvence, ami persze nincsen akkumulátoripar nélkül, más a high-tech gyártást preferálja. Felmerül ilyenkor a hazai beszállítók, a külföldi tőke és a zöld átállás szerepe is. Ez fontos vita, de van egy történelmi tény, amely nélkül könnyen félreértjük a jelenünket – írta közösségi oldalán Sebestyén Géza, az MCC gazdaságpoitikai műhelyének vezetője. Jelezte: a száz évvel ezelőtti Európa térképe kijózanító. Magyarország 1930 körül nem Európa ipari magterületei közé tartozott, hanem inkább egy alacsonyabban iparosodott, iparosodó ország képét mutatta. Ma már nem az ipar hiánya a kiindulópont, hanem az ipar minősége, szerkezete, technológiai szintje és társadalmi haszna. A szakérő szerint az elmúlt évtizedek ipari felzárkózása ezért történelmi teljesítmény. A Központi Statisztikai Hivatal szerint az ipar 2024-ben Magyarország bruttó hozzáadott értékének 21 százalékát adta. Ez már egészen más pozíció. A Mercedes több mint egmilliárd eurós kecskeméti fejlesztése, a BMW több mint kétmilliárd eurós debreceni beruházása és a BYD szegedi gyára mind ugyanannak a történetnek a fejezetei. Annak a történetnek, amelyben Magyarország a periférikusabb ipari térképről fokozatosan belépett az európai gyártási láncok központi vitáiba. Beszédes, hogy a BMW vezetője Debrecenről azt mondta: Debrecenben építjük a világ egmodernebb üzemét. Ez nem puszta vállalati marketingmondatként érdekes, hanem történelmi kontrasztként. – Az egykor mérsékelten iparosodott országban ma a világ legfejlettebb üzemei épülnek. A valódi kérdés nem az, hogy kell-e ipar Magyarországnak. A valódi kérdés az, hogyan lesz a mennyiségi felzárkózásból minőségi, magyar érdekű, magas hozzáadott értékű ipari korszak – tette hozzá Sebestyén Géza. Az ipar eősödése, ha jelentős beruházások termőre fordulása a foglalkoztatásra is jelentős hatással van. A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy munkanélküliségről sokszor úgy beszélünk, mintha csak egy szám lenne a statisztikai táblázatban. Pedig a hosszú távú munkanélküliség ennél sokkal lényegesebb, hiszen gyakran innen indul a társadalmi lecsúszás, a jövedelmi bizonytalanság, az önbizalomvesztés és a munkaerőpiacról való tartós kiszorulás. Ez azt jelenti, hogy a magyar munkaerőpiacon kisebb arányban ragadtak be tartósan állás nélkül az emberek. A kontraszt még erősebb, ha a mi értékünket más országokkal vetjük össze. Görögország ötszázalékos, Spanyolország 3,4 százalékos, Szlovákia 3,4 százalékos, Olaszország 3,1 százalékos értéket mutat, vagyis a magyar ráta több jelentős európai országénál lényegesen kedvezőbb volt. Míg a rövid munkanélküliség lehet átmeneti élethelyzet, addig a tartós állástalanság már könnyen válhat spirállá. Egyre kevesebb jövedelem, gyengülő társadalmi kapcsolatok, elavuló készségek, és így folyamatosan romló visszatérési esélyek. Nem véletlen, hogy a hosszú távú munkanélküliségnek az Európai Bizottság szerint is komoly negatív társadalmi hatásai vannak. Az Európai Számvevőszék pedig arra figyelmeztetett, hogy ez magasabb szegénységi, társadalmi kirekesztési és akár egészségügyi kockázattal is járhat.