● news.bsdnet.hu

A vezetékes drónok működésének alapja egy száloptikai kábelorsó, amely közvetlen fizikai összeköttetést biztosít a kezelő és a repülő eszköz között. Ennek a megoldásnak köszönhetően a drón teljesen immunissá válik a rádiófrekvenciás zavarással és a hagyományos elektronikai hadviselési ellenintézkedésekkel szemben. A Hezbollah március végén tette közzé az első olyan felvételt, amelyen egy ilyen drón mér csapást egy izraeli harckocsira. A szervezethez közel álló katonai szakértő, Ali Dzsazíni szerint az eszközök darabonként mindössze 300–400 dollárba kerülnek. A drónokat feltehetően helyben, 3D-nyomtatással állítják elő a kereskedelmi forgalomban könnyen beszerezhető, civil elektronikai alkatrészekből. Samuel Bendett, az amerikai Center for Naval Analyses elemzője rámutatott, hogy bár a Hezbollah a világ egyik legfejlettebb nem állami fegyveres szervezete, az FPV-drónok alkalmazását lényegében önállóan, saját tapasztalataiból tanulja. A sikeres alkalmazás egyetlen kulcstényezője a jól képzett kezelő, mivel a kábel feszüléséből adódó hibák könnyen tönkretehetik a rendszert. Hamze Attar luxemburgi védelmi szakértő szerint a harmincas-negyvenes korosztály, amely már számítógépes játékokon és konzolokon nevelkedett, rendkívül gyorsan elsajátítja az irányítókar kezelését. A hadviselés játékosításának, vagyis "gamifikációjának" köszönhetően a szimulációs programok jelentősen felgyorsítják a kiképzést, ami mára az éjjellátó kamerákkal felszerelt FPV-rendszerek hatékony bevetését is lehetővé teszi. Ez a technológia kényszerből született, ugyanis a szíriai Aszad-rezsim bukása után megszakadtak a szervezet hagyományos utánpótlási vonalai, így olyan fegyverre volt szükség, amely képes kijátszani az elektronikai hadviselést, és pontosabb csapásmérést tesz lehetővé. Ezeknek a drónoknak nincs szükségük kifutópályára vagy speciális indítóállásokra, a kezelő pedig a becsapódás előtti utolsó másodpercekig tiszta képet kap a célpontról. Az indítóállások és a kezelők felderítése lényegesen nehezebb, mint a hagyományos drónok esetében, a szervezet pedig éppen ezt az aszimmetriát használja ki. Az izraeli haderőt láthatóan készületlenül érte ez a fejlemény. Szakértők szerint a technológiai tudás több csatornán keresztül áramlik, beleértve a harctéri megfigyeléseket, a nyílt forrású felvételek elemzését és a közvetlen kiképzést. Az Oroszországban felhalmozott tapasztalatok egy része feltehetően Irán közvetítésével jutott el a Hezbollahhoz. Az eddigi ellenintézkedések – mint a védőhálók, az akusztikus érzékelők, a forgó kábelek vagy az elektromágneses zavarórendszerek – egyelőre korlátozott hatékonyságúak, és gyakran a saját eszközöket is veszélyeztetik. Dzsazíni szerint jelenleg még a nagyobb hadseregek számára is rendkívül szűkösek a hatékony védekezési lehetőségek. Címlapkép forrása: Artur Widak/NurPhoto via Getty Images