← Vissza

news.bsdnet.hu

Porlepte táj gigászi kincsekkel a mélyben

Magyar Hírlap 2026-06-24 09:50
Arany, tantál, lítium, neodímium és cérium - pár tétel egy listáról, melyre ma ki van éhezve a világ ipara. Ugyan elő lehet(ne) mindet bánbászni, csak apró szépséghiba, hogy ez és sok egyéb űberritkaság Afganisztán földjében lapul. Amit manapság (újfent) a tálibok uralnak, akikről sem a gyorsaság, sem a pontosság, sem az üzleti megbízhatóság, sem az emberbarátság, sem a korrupciómentes ügyvitel szobrait nem lehetne megmintázni... Arany, tantál, lítium, neodímium és cérium - pár tétel egy listáról, melyre ma ki van éhezve a világ ipara. Ugyan elő lehet(ne) mindet bánbászni, csak apró szépséghiba, hogy ez és sok egyéb űberritkaság Afganisztán földjében lapul. Amit manapság (újfent) a tálibok uralnak, akikről sem a gyorsaság, sem a pontosság, sem az üzleti megbízhatóság, sem az emberbarátság, sem a korrupciómentes ügyvitel szobrait nem lehetne megmintázni... Afganisztán a világ egyik legértékesebb, becslések szerint akár 3,2 billió dolláros ásványkincsvagyont rejtő országa, amely nem csak az alap-, de értékes ritkaföldfémekben és drágakövekben is dúskál. Ha ennek a tételnek akár csak a tizedét ki lehetne termelni és a népesség boldogulására fordítani, akkor borítékolhatóan más irányt venne az amúgy ultraszegény régió történelme. A sorban érdemes előre venni a manapság oly sokat emlegetett lítiumot, amely kulcsfontosságú az elektromos autók és okostelefonok akkumulátoraiban. Ha a felmérések helytállóak, akkor a tálibok birtokolta készletek a világ legnagyobbjai közé tartoznak. Olyannyira így lehet, hogy az Egyesült Államok kormányának három évvel ezelőtti becslései szerint azok meghaladják a bolíviait, ami azért megdöbbentő, mert (elvileg) ott van a világ legnagyobb mennyisége. (Az amúgy nem is olyan) Ritkaföldfémek afféle speciális anyagok, mint a sajtóban kevéssé futtatott cérium, a lantán és neodímium Ezeket a fejlett csúcstechnológiában, a szélturbinákban és a hadiiparban, utóbbin belül leginkább a drónokban használják. A sorból botorság lenne kihagyni a vasércet és a rezet. Utóbbi kapcsán a miheztartás végett érdemes leírni, a Mesz-Aynak lelőhely például a világ egyik legnagyobb forrása. A listáról még a cikkbe kívánkozik a kobalt is, amely az akkumulátorok gyártása és a fémötvözetek nélkülözhetetlen eleme. Ezekből dettó jól feltárt készletek találhatóak az országban. Az arany szintúgy szép számú, melyet jól jelez, hogy néhány vidéken szó szerint bőven megéri mosni a folyók partjait. A vagyon tehát jelentős, csak éppen a hozzáféréssel akadnak némi gondok. A hadurak és ilyen-olyan rangú kiskirályok által uralt vidéki körzetek és a központban ülők érdekei a legritkább esetben találkoznak, s ez eleve lehetetlenné teszi a klasszikus üzletvitelt. A korrupció gigászi, s ha a vállalkozó esetleg azt hiszi, már mindenkit lefizetett, még mindig lesz két-három lokális hatalmasság, aki tartja a markát. A munkaerő sem túl acélos, s itt nem csak a képzettség totális hiányára, hanem hozzáállás minőségére is érdemes gondolni. A közbiztonság ugyancsak roppant sok kívánnivalót hagy maga után. Egyrészt a vidék nem Kabul, másrészt maguknak a táliboknak is akad egy (náluk is mérföldekkel rettenetesebb) ellenzéke, akik előszeretettel rabolják el, gyilkolják meg a külföldieket. A passzívumokat leltározó sort természetesen még hosszan lehetne folytatni, de talán már ez is érzékelteti, hogy a befektetőknek nem lenne fáklyásmenet egyetlen projekt sem. Figyelemre méltó, hogy a nyugatiak távozása után kínai és orosz tőkések jelentek meg Kabulban, de eddig ők sem értek el múlhatatlan sikereket. Pedig ők közelebb vannak, mint azok, akik szégyenteljesen elpockoltak onnét.
Eredeti cikk megtekintése →