● news.bsdnet.hu

Ha igen, akkor a választások kimenetelére forradalmi, rendszerváltó akaratként kell tekintenünk és így rendben van a többek között Sulyok Tamás eltávolítását célzó Alaptörvény-módosítás is – véli Fleck Zoltán. A jogszociológust a Reggeli gyorsban kérdeztük. Új ablakban 2026. június 24. Reggeli gyors - részlet l Fleck Zoltán 2026.06.24. 04:13 00:00 Minden azon múlik, hogy az elmúlt rendszert hogyan értelmezzük – mondta Fleck Zoltán jogszociológus a Reggeli gyorsban a Sulyok Tamás köztársasági elnök és más közjogi méltóságok elmozdítását is célzó, 17. Alaptörvény-módosítással összefüggésben. A kérdés, hogy az Orbán-rendszerre korlátozott demokráciaként vagy autokráciaként tekintünk. Ha az utóbbi, akkor a választások kimenetelét forradalmi, rendszerváltó akaratként kell értelmeznünk – mondta Fleck, aki szerint az Alaptörvényre sem kell alkotmányként tekinteni, formális értelemben pedig a kétharmados többséggel bíró kormány nyugodtan módosíthatja. Persze, ennél durvább, egyértelműbb forradalmak esetében sincsen soha teljes jogi tabula rasa, ez biztonsági kérdés. A felülvizsgálatnak viszont van értelme. A független bíróságok dolga, hogy azokról a jogszabályokról, amelyek a monopolisztikus hatalom kialakítását, a demokrácia leépítését, a nem legitim célokat szolgálták, kimondhatja majd, hogy érvénytelenek. A parkolási bírságok, a házasságkötések viszont érvényben maradnak – magyarázta Fleck. A Tisza hétfőn bocsátotta társadalmi egyeztetésre újabb Alaptörvény-módosítási javaslatát , amely többek között Sulyok Tamás köztársasági elnök, Polt Péter, az Alkotmánybíróság (Ab), és Varga Zs. András a Kúria elnökének elmozdításának ágyaz meg. A múlt héten egy sor elismert jogtudós nyílt levélben érvelt egyes közjogi méltóságok eltávolítása mellett, Sulyok pedig sikertelenül kezdeményezte, hogy az Ab vizsgálja meg, eltávolítható-e jogi aktussal, és ennek érdekében módosítható-e az Alaptörvény, illetve a testületnek ezzel kapcsolatban van-e hatásköre. Ez az eljárás nem került napirendre, mert hét alkotmánybíró saját érintettségre hivatkozva kizáratta magát a vizsgálatból. Miután azonban a közjogi méltóságok elmozdítását is célzó Alaptörvény-módosítás szövege nyilvánossá vált, azt többen kritizálták. A jogvédő szervezet, az Amnesty International Magyarország , szerint a modósítás figyelmen kívül hagyja, hogy a köztársasági elnököt is megilleti a tisztességes eljáráshoz való jog, elmozdítása pedig csak megfelelő törvényi garanciák mellett lehetséges. A 24.hu -nak nyilatkozó Hack Péter jogtudós szerint, a köztársasági elnök megbízatásának megszüntetése ezen a módon alkotmányon kívüli megoldás, még akkor is, ha a szabályt az alkotmányba teszik. Takács Albert volt igazságügyi miniszter a keddi Megbeszéljükben Fleckhez hasonlóan nyilatkozott, szerinte a helyzet alapvető kérdéseket vet fel arról, hogy egy alkotmányozó hatalom meddig mehet el saját szabályainak megváltoztatásában . Ha az új alkotmányozási folyamatot rendszerváltásként értelmezik, akkor az új alkotmányozó hatalomnak nagyobb szabadsága lehet a korábbi rendszer megszüntetésére. Ezzel együtt, szerinte is a köztársasági elnök esetében a megfosztási eljárás járhatóbb út lenne. A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu -ra.)