● news.bsdnet.hu

A demokratikus intézményrendszer helyreállításának szükségszerű és alkotmányosan indokolható eleme lehet Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatásának megszüntetése – erre a következtetésre jutott a Horváth Lóránt nevével fémjelzett  Ügyvédkör a témában kiadott állásfoglalásában. A szervezet szerint a köztársasági elnök leváltásáról kialakult vita valójában nem Sulyok Tamás személyéről szól, hanem arról az alapvető kérdésről, hogy a 2026-os választásokat követően Magyarországon egyszerű kormányváltás vagy alkotmányos rendszerváltozás zajlik-e. Az Ügyvédkör álláspontja szerint az elmúlt másfél évtizedben olyan hatalmi rendszer alakult ki, amely kiüresítette a fékek és ellensúlyok rendszerét, politikai befolyás alá vonta a közjogi intézményeket, és korlátozta a demokratikus állami működést. Ha ez így van, akkor a demokratikus alkotmányosság helyreállítása túlmutat egy hagyományos kormányváltás keretein – érvelnek. A jogászokat tömörítő szervezet szerint a kérdés nem szűkíthető le a köztársasági elnök megbízatási idejének védelmére vagy a tisztességes eljárás követelményeire. Álláspontjuk szerint Sólyom László óta az államfői tisztség betöltői elveszítették a hivatal ellátásához szükséges közbizalmat, ezért megbízatásuk fenntartásának alkotmányos indokoltsága is megkérdőjeleződött. Az Ügyvédkör úgy látja, hogy a köztársasági elnöki intézmény tekintélyének helyreállításához szükség van arra, hogy az elszakadjon attól a közjogi korszak­tól, amelynek megváltoztatására a választópolgárok felhatalmazást adtak. A szervezet szerint a 17. Alaptörvénymódosítás olyan alkotmányos megoldást kínálhat, amely alkalmas a demokratikus állami működés helyreállítására és a meggyengült közbizalom újjáépítésére. Az állásfoglalás szerint a módosítás jelentősége nem elsősorban személyi kérdésekben, hanem abban áll, hogy lehetőséget teremt a hatalommegosztás, az intézményi felelősség és a demokratikus legitimáció elveinek újbóli érvényesítésére a magyar közjogi rendszerben.