● news.bsdnet.hu

Nagyot fordult a magyar gazdaságpolitika a Tisza Párt választási győzelmével: az Orbán-kormányok alatt megszokott unortodox gazdaságpolitika, szuverenitási és európai dezintegrációs narratíva helyét az elmúlt két hónapban a kontinenshez való közeledés és a makrogazdasági stabilitás helyreállításának ígérete vette át. Ennek egyik legékesebb bizonyítéka az euró bevezetéséhez való hozzáállás: az Orbán-kormányok elutasító álláspontjával szemben a Tisza-kormány egyik legfontosabb vállalása a közös valuta átvétele és az ehhez szükséges feltételek megteremtése. A befektetőket, elemzőket és gazdasági szakértőket ezért most leginkább az foglalkoztatja, hogyan nézhet ki az eurózónához való csatlakozás folyamata, és mikorra állhat készen Magyarország. Kármán András pénzügyminiszter szerint a kormány 2030-ra tudja és akarja teljesíteni a maastrichti kritériumokat. Mivel az elmúlt években az euróbevezetés nem volt napirenden, ezért a kétévente megjelenő konvergenciajelentés sem kapott nagy hazai figyelmet. Most viszont kifejezetten érdekes az EKB friss állapotjelentése, amely megmutatja, hol tart most Magyarország a feltételek teljesítésében, és közelebb visz annak megítéléséhez is, hogy mikor válhat reálissá az euró bevezetése. Politikailag Magyarország a 2008-2009-es pénzügyi válság előtti évek óta nem állt olyan közel az euróövezeti csatlakozáshoz, mint most. A választások után kétharmados többséggel kormányt alakító Tisza Párt programjának ugyanis egyik sarokpontját képezi a makrogazdasági stabilitás (árstabilitás, költségvetési fegyelem) visszaállítása és az euró bevezetése, a közös valuta lakossági támogatottsága ráadásul szintén rekordszinten van. A lakossági támogatás és a politikai akarat azonban önmagában semmit sem ér a gazdasági feltételek teljesítése nélkül, az EKB 2026-os konvergenciajelentése szerint pedig e téren Magyarország még kifejezetten rosszul áll. Az euróövezetbe való belépés legfontosabb gazdasági feltétele, hogy a csatlakozni kívánó ország végigmenjen a makrogazdasági értelemben vett konvergenciafolyamaton, azaz gazdasági ciklusát és intézményrendszerét hangolja össze az eurózónáéval. Az uniós jogszabályozás a konvergenciát az alábbi hat területen méri, amelyeket maastrichti (konvergencia) kritériumoknak neveznek: Az EKB ezen kritériumok teljesítését kétéves rendszerességgel monitorozza, a legfrissebb felülvizsgálat pedig most, 2026 júniusában volt esedékes. (Az euróövezeti csatlakozás végén járó országok - így például 2025-ben Bulgária - külön kérésére az EKB soron kívül is elkészíti a jelentést, de ez csak a kérvényező ország gazdasági folyamatainak értékelését tartalmazza.) Az EKB 2026-os konvergenciajelentésében minden olyan uniós országot górcső alá vett, amelyik még nem tagja az euróövezetnek. Fontos megjegyezni azonban, hogy Csehországban , Lengyelországban és Svédországban sem a lakossági támogatottság, sem a politikai akarat nincs meg az euró bevezetésére, így az euróövezeti csatlakozás gazdasági feltételei és azok teljesítése igazán Magyarország és Románia esetében relevánsak. Hazánkban a választásokkal nagyot fordult a közös valuta bevezetésére való hajlandóság, a fókusz pedig most a gazdasági feltételek teljesítésén van, míg Romániában szintén középtávú cél az euróövezethez való csatlakozás, keleti szomszédunk azonban talán még nálunk is messzebb van a gazdasági feltételek teljesítésétől. Az Európai Központi Bank 2026-os konvergenciajelentése hangsúlyozza, hogy limitált előrelépés történt 2024 óta az euróövezeten kívüli országok gazdasági konvergenciájában. Két éve Európa országai még a 2022-2023-as energiaválság és inflációs sokk hatásaival küzdöttek, így elsőre meglepőnek tűnhet, hogy nem sikerült érezhető előrelépést elérni a legutóbbi jelentés kiadása óta. A jegybanki szakértők azonban hozzátették, hogy a látszólagos ellentmondás mögött az elmúlt hónapok külső gazdasági sokkjai (kereskedelempolitikai bizonytalanság, energiaválság, az országok romló fiskális pozíciója) húzódnak meg. Az elmúlt két év meghatározó világgazdasági folyamatai (mérséklődő infláció, emelkedő költségvetési hiány és adósságállomány) az euróövezethez eddig még nem csatlakozó országok konvergenciájában is visszatükröződnek, hiszen Az országok devizáinak árfolyama szintén jelentős volatilitást mutatott az elmúlt két évben, amit főként a geopolitikai események és az azok hatását felerősítő országspecifikus hírek váltottak ki. A jelentés külön kiemeli a kormányok költségvetési helyzetét, amely érezhetően romlott 2024-hez képest. Az adósságráták Lengyelország és Románia esetében jelentősen emelkedett, a túlzottdeficit-eljárás alatt álló államok száma pedig egyről háromra nőtt, ráadásul előreláthatólag sem Románia, sem Magyarország, sem pedig Lengyelország nem lesz képes 2027 végéig a GDP 3 százaléka alá szorítani a költségvetési hiányát. A hosszú lejáratú kamatok tizenkét havi átlaga három országban (Magyarország, Románia, Lengyelország) meghaladja a referenciaértéket, míg a másik kettőben alatta marad. Mindez azt jelenti, hogy a hosszú hozamok konvergenciája terén lényegében semmi változás nem történt 2024-hez képest. (Ez a kritérium egyébként a tapasztalatok alapján egy hiteles euróbevezetési folyamat során automatikusan teljesül, mert erős hozamkonvergencia indul meg.) A jelentésből kiderül, hogy a közel-keleti háború különösen az inflációs konvergenciát vetette vissza. Mivel a vizsgált országok egy része az euróövezet átlagánál érzékenyebb az energiaár-sokkokra, az olaj- és gázárak hirtelen megemelkedése megakasztotta az infláció 2024-2025-ben látott mérséklődését. Bár az energiasokkokkal szembeni kitettség a 2022-es szinthez képest csökkent, a középtávú hatások továbbra is a konfliktus intenzitásától és időtartamától függnek. A gazdasági teljesítmény eközben országonként eltérő képet mutat: Magyarországon és Romániában 2024-ben és 2025-ben is gyenge volt a növekedés, Svédország és Csehország pedig mérsékelt GDP-bővülést tudott felmutatni. Ezzel szemben Lengyelország az uniós átlagot meghaladó növekedést produkált az erős belföldi kereslet és a dinamikus beruházások révén, bár mindezt táguló költségvetési hiány kísérte. Magyarországon a nettó export és a beruházások visszaesése, a fő exportágazatok iránti lanyhább külső kereslet, valamint az uniós forrásfelhasználás és az üzleti környezet körüli bizonytalanság fogta vissza a gazdaságot, míg Romániában előbb a nettó export és a beruházások fékezték le a gazdasági növekedést, majd 2025-ben a költségvetési konszolidációs intézkedések negatív hatása is megjelent a makrogazdasági adatokban. A vizsgált közép- és kelet-európai országok az elmúlt évtizedekben számottevő reálkonvergenciát értek el az euróövezet átlagához képest, ám ez a felzárkózási folyamat 2019 óta lelassult. Az Európai Központi Bank a fenntartható felzárkózás fő akadályaiként A jelentés végén az EKB szakértői a pénzügyi jogi konvergencia állapotára is kitértek. Ezzel kapcsolatban a 2026-os jelentés legfőbb megállapítása az, hogy minden vizsgált országnak szüksége lenne még a jegybanktörvény és a pénzügyi jogi környezet módosítására ahhoz, hogy megfeleljenek az euróbevezetés feltételeinek. A jelentés alapján jól látszik, hogy az euróövezethez még nem csatlakozott országok jelenleg három csoportba sorolhatók: Az EKB 2026-os konvergenciajelentése Magyarországról különösen borús képet fest, hiszen hazánk jelenleg egyetlen maastrichti konvergenciakritériumnak sem felel meg. A harmonizált fogyasztóiár-indexszel (HICP) mért tizenkét havi átlagos infláció 2026 májusában 3,3 százalék volt Magyarországon, ami jelentősen meghaladta az EKB 2,7 százalékos referenciaértékét. Bár az éves infláció 2026 májusára 2,3 százalékra mérséklődött, a közel-keleti konfliktus miatti energiaár-emelkedés és a begyűrűző inflációs nyomás következtében a mutató a következő hónapokban várhatóan újra emelkedni fog - vélik a jegybank szakértői. Az Európai Bizottság 2026. tavaszi előrejelzése alapján a HICP-infláció 2026-ban és 2027-ben is kismértékben 3 százalék felett alakul majd, a kockázatok pedig felfelé mutatnak. Itt érdemes megjegyezni, hogy az EKB konvergenciajelentése még nem vette figyelembe az amerikai-iráni békemegállapodás és a Hormuzi-szoros megnyitásának inflációs hatásait, valamint a hazai inflációs pálya közelmúltban látott meglepetésszerű lefelé tolódását sem. A korábban vártnál jóval alacsonyabb hazai inflációs kilátások első jele a kedvező májusi inflációs adat volt, az árnyomás jelentős mérséklődését pedig június 23-i kamatdöntésével a Magyar Nemzeti Bank is megerősítette . A jegybank mintegy 200 bázisponttal, 1,8 százalékra csökkentette a 2026-os átlagos inflációra vonatkozó előrejelzését . A költségvetési helyzet szintén aggodalomra ad okot. Az államháztartási hiány 2025-ben a GDP 4,7 százalékát tette ki, miközben az államadósság a GDP 74,6 százalékára emelkedett, így mindkét mutató messze meghaladja a megengedett referenciaértéket. Magyarország ellen 2024 óta túlzotthiány-eljárás folyik, amelynek keretében az Európai Unió Tanácsa 2026-ig adott határidőt a deficit rendezésére. Az Európai Bizottság 2026 júniusában megállapította, hogy a magyar nettó kiadásnövekedés túllépte az ajánlott maximumot, ezért komoly a kockázata annak, hogy az ország nem tudja a kijelölt határidőre korrigálni a túlzott hiányt. A helyzet a következő években tovább romolhat, mivel a prognózisok szerint a deficit 2026-ban a GDP 6,2 százalékára, 2027-ben pedig 5,8 százalékára ugrik, elsősorban a lakossági adócsökkentések, a lakástámogatások és a közszféra bérfejlesztési programjai miatt. Az adósság fenntarthatóságát illetően Magyarország középtávon és hosszú távon egyaránt magas kockázatú besorolást kapott az Európai Bizottság 2025-ös adósságfenntarthatósági jelentésében. A szakértők becslései szerint változatlan gazdaságpolitikai pálya mellett hazánk államadósság-rátája 2034-re a GDP 93,7 százalékára emelkedhetett volna - a kormányzást átvevő Tisza Párt fegyelmezett költségvetési politikáról szóló ígéreteinek fényében azonban várhatóan ennél sokkal alacsonyabb pályán fog mozogni a hazai adósságmutató. Hazánk esetében a demográfiai trendek szintén kedvezőtlenek, az öregedéssel összefüggő kiadások pedig az alapforgatókönyv szerint 2070-re a GDP 21,3 százalékát is elérhetik. Az EKB hangsúlyozza, hogy a magyar költségvetési keretrendszer és a Költségvetési Tanács jogköre az unió leggyengébbjei közé tartozik, emiatt elengedhetetlen a középtávú tervezés érdemi megerősítése. A forint a vizsgált kétéves időszakban nem lépett be az ERM II árfolyam-rendszerbe, árfolyamát pedig viszonylag magas ingadozás jellemezte. A 2026. áprilisi választások után a hazai fizetőeszköz érdemben erősödött, június 17-én már 349,68 forintot ért egy euró, ami 11,4 százalékos felértékelődést jelent a 2024. júniusi átlaghoz képest. Magyarország a hosszú távú kamatok tekintetében sem teljesíti a kritériumot, a tízéves államkötvények átlagos hozama ugyanis a referencia-időszakban 6,7 százalék volt a megkövetelt 5,1 százalékos szinttel szemben, bár a választások után a hozamok 5,7 százalékra mérséklődtek. A jelentés több strukturális gazdasági problémára is rámutat. A szakértők szerint az ország fenntartható gazdasági felzárkózáshoz elengedhetetlen az intézményrendszer minőségének javítása, a korrupció elleni hatékonyabb fellépés, a jogállamiság garantálása, valamint az uniós források lehívását gátló feltételek teljesítése. A pénzügyi szektorban a banki kamatplafonok és a támogatott hitelprogramok torzítják a monetáris transzmissziót, miközben a vállalati devizahitelezés jelentős árfolyamkockázatot jelent. Az EKB kiemeli, hogy a sikeres konvergenciához hiteles költségvetési politikára, az adósságállomány érdemi csökkentésére és átfogó strukturális reformokra van szükség. Bár a magyar euróbevezetéshez vezető út nagyon messziről indul, az EKB által is hangsúlyozott jogi reformok és gazdaságpolitikai irány a Tisza-kormány alapvető prioritását élvezik, a konvergenciafolyamat pedig a kormány és az elemzők által valószínűsített időtávon jó eséllyel végrehajtható. Hogy ez pontosan milyen ütemterv és mérföldkövek mellett fog majd megvalósulni, az a 2026-os pótköltségvetési tervből, a 2027-es büdzsétervből, de legkésőbb az ősszel publikálni tervezett magyar euróbevezetési tervből kiderül. A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images