● news.bsdnet.hu

Magyar Péter szerint „vannak erre utaló jelek”, hogy a gödöllői V4-csúccsal új időszámítás kezdődhet Közép-Európában. A miniszterelnök azt mondta, örül annak, hogy nem sokkal a kormányalakítás után sikerült összehozni a találkozót, amelyhez szerinte előbb a lengyel–magyar kapcsolatokat kellett helyreállítani. „Nyilván ehhez kellett egy jól sikerült varsói, krakkói, gdanski út. A lengyel–magyar kapcsolatokat kellett helyre tenni ahhoz, hogy újra tudjon indulni talán erősebben, mint valaha a Visegrádi Négyek együttműködése” – mondta Magyar. A miniszterelnök szerint a gödöllői csúcs rövid, de eredményes volt, és mind a négy ország érdeke, hogy a V4 újra működőképes politikai együttműködéssé váljon. A Telex kérdésére, hogy szóba kerültek-e a magyar–szlovák kapcsolatok érzékeny ügyei, köztük a Beneš-dekrétumok, Magyar azt mondta: Robert Fico szlovák miniszterelnökkel a gödöllői csúcson nem tartottak kétoldalú tárgyalást. Hozzátette, hogy Fico korábban egy rövid brüsszeli megbeszélésen jelezte: mindkét országnak érdeke a vitás ügyek rendezése. Magyar szerint a földelkobzások és a véleménynyilvánítás büntetőjogi fenyegetése nem férnek bele az Európai Unió értékrendjébe. „Elmondtam neki, amikor találkoztunk tíz percre Brüsszelben, hogy a földelkobzások kártalanítás nélküli elvei, illetőleg az igazságot vagy a véleményt kimondó börtönnel fenyegetés nem elfogadható az Európai Unióban. Ezeket a kérdéseket rendezni kell” – fogalmazott. A miniszterelnök ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kétoldalú viták nem akadályozhatják meg a V4 működését. Szerinte Szlovákiának, Lengyelországnak, Csehországnak és Magyarországnak is érdeke, hogy Brüsszelben és más fórumokon közösen tudjanak fellépni. „Függetlenül attól, hogy vannak bilaterális különbségek, érzékenységek, nem csak Magyarország és Szlovákia között, attól függetlenül a visegrádi négyeknek működnie kell” – mondta. A V4-ek között Magyar szerint egyetértés van abban, hogy problémás az uniós migrációs paktum jelenlegi formája. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy több ország igazságtalannak tartja a Magyarországra kiszabott napi egymillió eurós uniós bírósági bírságot. „Nemcsak hogy sokallják, hanem igazságtalannak tartják nagyon sokan azt, hogy egy teljesen megújult, eltérő jogi környezetben, politikai környezetben Magyarországnak fizetnie kelljen egymillió eurót, miközben más országok ugyanazt teszik, ugyanúgy járnak el, mint Magyarország, és nekik nem kell fizetni” – mondta. Magyar szerint az uniós jog alapján önmagában nincs lehetőség egy európai bírósági ítélet végrehajtásának felfüggesztésére, ezért olyan megoldást kell találni, amely mellett Magyarország továbbra is távol tartja az illegális migránsokat, de nem kell megfizetnie a bírságot. Azt mondta, ebben a V4 egyes tagjai segítséget ajánlottak. Magyar Péter a sajtótájékoztatón az EU bővítéséről beszélve elsősorban a nyugat-balkáni országokat említette. A Telex kérdésére, hogy Ukrajna és Moldova szándékosan maradt-e ki a felsorolásból, azt mondta: nagy különbség van azok között az országok között, amelyek már több mint egy évtizede várnak az uniós csatlakozásra, és azok között, amelyek csak mostanában jelentkeztek. „Mind a négy visegrádi országnak abszolút prioritása a nyugat-balkáni országok, Szerbia, Észak-Macedónia, Albánia, Montenegró csatlakozása” – mondta Magyar. A miniszterelnök szerint Montenegró „szinte készen áll” a csatlakozásra, és jó lenne, ha 2028-ban az Európai Unió 28. tagállama lenne. Ukrajna és Moldova ügyéről Magyar azt mondta, bár a két ország egyszerre indult el az uniós csatlakozási folyamatban, ebből nem következik, hogy végig együtt is kell haladniuk. Szerinte a további lépéseknek teljesítményalapúnak kell lenniük. A Telex rákérdezett arra is, miért nem írta alá Magyarország azt a levelet, amelyben az uniós tagállamok Ukrajna csatlakozási folyamatának újabb lépéséről foglalnak állást. Magyar erre először röviden úgy válaszolt: Magyarország hozzájárult az első klaszter megnyitásához, de szerinte nincs értelme rögtön újabb klasztert megnyitni, miközben a nyugat-balkáni országok sokszor éveket várnak hasonló lépésekre. „Ez nem tűnik sem fairnek, sem igazságosnak, sem eredményalapúnak” – mondta. Magyar szerint senkit ne tévesszen meg, hogy technikai szinten most Magyarország volt az egyetlen ország, amely nem járult hozzá a következő lépéshez. A miniszterelnök azt állította, más országok sem feltétlenül támogatják a jelenlegi módszert. „Magyarország ebben nincs egyedül egyáltalán” – fogalmazott. A Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tervezett találkozóról Magyar azt mondta: továbbra is nyitott rá, de egyetlen kérése van, hogy a találkozó Beregszászban legyen. „Amint ezt az ukrán elnök vagy az ukrán fél be tudja építeni a programjába, szerintem sor fog kerülni a találkozóra” – mondta. Az interjú végén Magyar Péter a 17. alkotmánymódosításról is beszélt. A tervezet szerint nemcsak a miniszterelnöki ciklusokat maximalizálnák, hanem az országgyűlési képviselőkre is 12 éves korlátot vezetnének be. Magyar szerint a kampányban a miniszterelnöki ciklusok nyolcéves korlátozását vállalták, majd a bejelentés után sok megkeresést kaptak arról, hogy ezt a képviselőkre is ki kellene terjeszteni. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a javaslat társadalmi egyeztetésen van, és a kormány.hu-n bárki véleményezheti. „Mi nem százmilliárd forintokból tartunk felesleges, nemzeti konzultációnak hazudott dolgokat, olyan kérdésekről, amit egy bekötött szemű plüssmajom is meg tud válaszolni, hanem valódi kérdéseket teszünk föl” – mondta. Magyar szerint néhány óra alatt több mint háromezer vélemény érkezett a tervezetről. Ezek között volt olyan javaslat, amely a képviselői cikluskorlátot 12 év helyett 8 évben határozná meg, mások az Alkotmánybíróság átalakításáról, a kúriai elnök visszahívhatóságáról vagy az alkotmánybírói mandátum hosszáról írtak. A miniszterelnök azt is mondta, hogy sokan javasolták: vonják meg az élethosszig tartó juttatásokat azoktól a volt köztársasági elnököktől, akik nem töltötték ki teljes ciklusukat, illetve ne kaphassanak közpénzből „gyönyörű villát”. Magyar korábban arról beszélt, hogy augusztus 20-ra már más köztársasági elnöke lehet Magyarországnak. Megismételte: még nincs eldöntve, kit jelölnek, és nincs konkrét név a fejében. „Akkor megyünk át a hídon, amikor odaértünk. Először eltávolítjuk közösen a magyar emberek akaratának megfelelően a jelenlegi elnököt, és utána jelölünk egy újat” – mondta. A miniszterelnök szerint az sem kizárt, hogy az ellenzék jelöl olyan személyt, aki megtestesíti a nemzet egységét, és akit a kormánypártok is meg tudnak szavazni. Magyar hangsúlyozta, hogy ez csak ideiglenes megoldás lenne, mert a kormány alkotmányozási folyamatot tervez, amely legalább egy évig tartana. Azt mondta, olyan alkotmányt szeretnének, amelyet széles körben elfogadnak, közösen készítenek elő, és a végén népszavazás hagy jóvá. A közvetlen elnökválasztásról Magyar azt mondta: elképzelhetőnek tartja, de szerinte erről nem neki egyedül kell döntenie. Úgy fogalmazott, nagyobb esélyt lát arra, hogy az alkotmányozási folyamat végén a magyarok a közvetlen köztársaságielnök-választás mellett döntenek, de ehhez a köztársasági elnök hatásköreit is újra kellene gondolni. A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images