● news.bsdnet.hu

Krónikusan alulfinanszírozott a magyar egészségügy, de a következő időszakban évente akár 500 milliárd forinttal több érkezhet az ágazatba. Az idei plusz források jelentős részét az ápolói bérek emelésére fordítják annak érdekében, hogy enyhítsék a humánerőforrás-válságot, mondta Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter egy szakmai konferencián. "Minden a feje tetején áll jelenleg a politikában és az egészségügyben is, de szerencsés csillagzat alatt állunk" – mondta Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság konferenciáján. Magyarországon jelenleg a jelenleg a GDP 4,7 százalékát fordítják egészségügyi kiadásokra, miközben Európában ennek jellemzően a kétszerese jut erre a területre, vagyis a terület krónikusan alulfinanszírozott. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter szerint azonban a következő években, évente akár 500 milliárd forinttal több forrás érkezhet az ágazatba, hangzott el a többek között azon a konferencián, amiről az  economx  számolt be. Az idei többletforrás jelentős részét az ápolói bérek emelésére fordítják annak érdekében, hogy enyhítsék a humánerőforrás-válságot. A miniszter úgy látja, a krónikus alulfinanszírozottság ördögi kört hozott létre: romlott az intézmények infrastruktúrája, késlekedtek a fejlesztések, állandósultak a bérfeszültségek, és mindez a betegellátás biztonságát is veszélyeztette. „Érdekek helyett értékeket szeretnénk teremteni” – fogalmazott. Szerinte az előző kormány nem vállalta fel a rendszer valós teljesítménymutatóinak nyilvánosságra hozatalát, ezzel szemben a jelenlegi kabinet be kívánja mutatni, milyen állapotban vette át az egészségügyet. A miniszter arra is kitért, hogy 21 évet dolgozott az Egyesült Királyságban, ahol számos olyan megoldást ismert meg, amelyeket Magyarországon is hasznosnak tartana. Véleménye szerint a magyar egészségügy 10–15 éves lemaradásban van a brit rendszerhez képest. Hiányzik például az a rendszeres, hiteles adat-visszacsatolás, amely alapján az orvosok pontos képet kaphatnak saját minőségi mutatóikról. Szerinte fordulóponthoz érkezett a magyar egészségügy. Egy olyan, felülről irányított rendszerből kell továbblépni, amelyben az orvosok és a szakmai szervezetek – köztük a Magyar Orvosi Kamara (MOK) – mozgástere jelentősen beszűkült. Előadása végén arra kérte az egészségügyi dolgozókat, hogy aktívan vegyenek részt az átalakítási folyamatban. Úgy fogalmazott: kedvező történelmi pillanatban vannak, ezért most lehetőség nyílik arra, hogy a szakma érdemben alakítsa a jövő egészségügyét.