Beleszerettek a kormányváltásnál a magyar gazdaságba, de mit kell tenni, hogy ez ne egynyári szerelem legyen?
HVG
2026-06-24 11:16
Egyelőre olyan érzése lehet az embernek, mint ha valami bimbózó szerelmi kapcsolat alakulna ki a magyar gazdaság iránt, most az a kérdés, hogy ez egy nyári szerelem lesz-e, vagy akár házasság is kialakulhat belőle – ezzel a hasonlattal kezdte Virovácz Péter a sajtótájékoztatóját a magyar gazdasági helyzetről.
Az mindenképp jó hír az ING Bank vezető elemzője szerint, hogy három és fél év stagnálás után valami növekedési pályán már elindult a gazdaságunk az idei év elején. Pozitívum az is, hogy a piacok egyelőre hisznek az új kormánynak, ez pedig megelőlegezett bizalomként segíti a gazdaságot – akad viszont néhány tényező, amelyek rontják a helyzetet:
A 2008-as válságból hat, a koronavírus-járványból egy és negyed, a 2022-ben indult krízisből pedig három és fél év alatt év alatt kecmeregtünk ki, ha a kikecmergést úgy definiáljuk, hogy mennyi idő után tért vissza a GDP-nk oda, ahol a válság elején zuhanni kezdett.
Virovácz szerint a gazdasági növekedésünk nőni fog, de 1,5-2, legfeljebb 3 százalékos lehet évente a következő időkben. Azaz nem a 2010-es évtized második felének gyors növekedése térhet vissza.
Az ING most 1,5 százalékos gazdasági növekedéssel kalkulál 2026-ra, jövőre pedig 2,6 százalékossal.
Mint a szakértő elmondta, a legfontosabb az, hogy a beruházások hogyan alakulnak majd, ebben pedig egyelőre nem látszik, hogy annyira nagy növekedés indulhatna be.
Az igazi nagy kérdőjel az, hogy jövőre mi lesz. Az ING előrejelzése szerint idén még csak a fogyasztás fogja igazán segíteni a gazdasági növekedést. Az EU-pénzek és az állami beruházások hatását idén még nem fogjuk érezni, már csak azért sem, mert rengeteg állami beruházást fel fognak függeszteni legalább addig, amíg megvizsgálja őket az új kormány, így legjobb esetben is csak egy kicsivel lehet nulla fölött ennek az eredménye. Ebből a szempontból az a furcsa helyzet állt elő, hogy a beruházásoknál most kisebb növekedést várnak 2026-ra, mint ha maradt volna a Fidesz és nem jöttek volna az EU-pénzek, ennyit jelent rövid távon a nagy állami projektek felfüggesztése. Jövőre is az a valószínűbb, hogy még csak lakossági beruházások segítik majd a növekedést, 2028-ban viszont már megvalósulhatnak azok a beruházások, amelyeket az EU-pénzek megszerzésével kezdenek el, és onnantól már nagyobb lehet a beruházási növekedés.
Fontos részlet az is, hogy a fogyasztói bizalom nagyot javult a választás után, az üzleti bizalom viszont még nem igazán követi ezt . A vállalatok vezetői azt látják, hogy a külső környezetre nincs sok hatása a magyar kormánynak, ráadásul még nem tudják, hogy milyen adóátalakításokra és strukturális változásokra számítsanak.
Ráadásul az egyre romló demográfiai helyzet kezd égetővé válni: 2022 közepe óta 160 ezer ember tűnt el a munkaerőpiacról, annyival többen voltak a nyugdíjba vonulók a pályakezdőknél, és ez nem fog javulni a következő évtizedekben sem.
Ilyenkor jön elő a kérdés, hogy hogyan lehet megúszni azt, hogy a magyar gazdaság importált munkaerő nélkül növekedjen. A válaszom az: sehogy
– mondta Virovácz. Úgy vélte, meg lehet próbálni demográfiai fordulatot csinálni, de az évtizedek múlva hozna javulást, a munkában lévők száma pedig most zuhan.
Az ING szerint idén 2,3 százalékos infláció a reális, jövőre pedig ez 3,8-ra gyorsulhat.
Az inflációs helyzet most kifejezetten jól néz ki, meglepően gyorsan került át a fogyasztói árakba a forinterősödés hatása. Az is valószínű, hogy az erősödés nem csak pillanatnyi enyhülést hoz, ám a szolgáltatások, a bérek, az energiaszektor olyan sokkhatásokat okozhat még, hogy nem lehet csak az erős forintot figyelembe venni, amikor az inflációt próbálják előre jelezni.
Ráadásul a munkaerőpiac feszes, ez viszont azt jelenti, hogy a fizetések nőni fognak, így viszont az árak emelkedése is elkerülhetetlen. A nagy minimálbér-emelés Virovácz szerint nem fenntartható – az elképzelhető, hogy a minimálbér bruttója nem fog annyira nagyot nőni, az adótámogatások miatt viszont ez azt fogja jelenteni, hogy a nettó bér szépen emelkedik majd.
A forintárfolyam Virovácz szerint tartható a 350-360-as sávban az euróhoz képest hosszabb távon is. Eljöhet olyan időszak, amikor az ősszel 360 fölé megy, de ha nagy lesz a nemzetközi piaci bizalom, akkor a 350-360-as sáv a fenntartható, „és akkor most valahol egy exportőr felszisszent”. Ahhoz, hogy az exportőrök ne szenvedjék meg túlságosan a forint erősödését, kormányzati segítségre lesz szükség, ha már az elmúlt években nem sikerült javítani a hatékonyságon – tette hozzá.
A költségvetés helyzete látszik most kimondottan rossznak , Virovácz szerint azonban ez egyáltalán nem reménytelen állapotot mutat. A kiadási kontrollokkal és a Pénzügyminisztérium felülvizsgálati terveivel sok pénzt meg lehet spórolni, ehhez kell hozzátenni a kamatkiadások csökkentését alacsonyabb kamatokkal. Ha ez összejönne, akkor 2028-ra 4 százalékra le lehetne vinni a költségvetési hiányt, 2030-ra pedig meglehetne a 3 százalék.