● news.bsdnet.hu

Frissítette makrogazdasági előrejelzéseit az ING Bank, a friss számokat Virovácz Péter vezető elemző mutatta be és értelmezte sajtótájékoztató keretében. A szervezet vezető elemzője az eseményen a magyar gazdasági környezetről, a hazai ipar teljesítményéről, az inflációs és monetáris politikai kilátásokról, valamint a demográfiai helyzet gazdasági hatásairól és az euróbevezetésről is beszélt. Előadását Virovácz Péter azzal kezdte, hogy bár az áprilisi választásokkal új fejezet kezdődött a magyar gazdaságban, a hosszú távú adottságok és a kihívások a jövőben még sok bonyodalmat okozhat. A piac megelőlegezett bizalma, valamint a gazdasági növekedés újraindulása ugyan adhat optimizmusra okot, a geopolitikai környezet, a hazai gazdaság szerkezete, a demográfia helyzete és a megöröklött gazdasági intézkedések (piaci szabályozások, költségvetés) olyan korlátokat jelent, amiket nem lehet hónapok alatt leküzdeni. Ezek alapján a fő kérdés most az lehet, hogy sikerül-e Magyarországon újra megteremteni a fenntartható növekedés alapjait - vázolta fel a hazai gazdasági kontextust Virovácz Péter. Az ING Bank vezető elemzője szerint a magyar gazdaság képes lesz fenntartható növekedést elérni, a kérdés a tempó lesz majd. A friss előrejelzések szerint a következő évek növekedése nem fogja elérni a 2010-es években látott 4-5 százalékos ütemet, hanem sokkal inkább a 1,5 - 2 százalékos dinamika lesz a jellemző. Az ING Bank friss előrejelzése szerint a magyar gazdaság 2026-os növekedése 1,5 százalék lehet (az elemzőház 2027-re 2,6 százalékos GDP-bővülést vár). Virovácz Péter hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság középtávú növekedési dinamikája leginkább a beruházásokon múlik majd, ezzel kapcsolatban azonban idén várhatóan még nem fogunk tisztán látni. A KSH által publikált adatokból kiderült, hogy az első negyedévben a növekedést jelentős mértékben a készletezés támogatta, míg tartósan csak a fogyasztás képes húzni a növekedést. A fogyasztói bizalom elmúlt hónapokban látott megugrása és az üzleti bizalmi indexekben látható kivárás szintén azt támasztja alá, hogy a következő hónapokban a fogyasztás tartós támaszt adhat a növekedésnek, míg a beruházások esetében ez csak később várható. Bár az uniós források hazahozatala a beruházások felpörgését vetítené előre, Virovácz Péter szerint a jelenleg futó beruházások kormányzati felülvizsgálata egy időre megakaszthatja a folyamatot (stop and go). 2027-től indulva a növekedés szerkezete a vállalati (magán) beruházások és a nettó export felpörgésével fenntarthatóbbá válhat, a beruházási boom azonban egyelőre még nem kopogtat a kapun. Az ING Bank vezető elemzője szerint a munkaerőpiac fokozatos lazulása szintén hozzájárulhat a gazdaságszerkezet átalakulásához, ehhez azonban szerkezeti átalakulásra van szükség. Virovácz Péter szerint a jelenlegi helyzet paradoxonát az adja, hogy míg sok vállalat jelentős munkaerőt tartalékol (ez főleg a kkv-szektorban jelentős), addig más cégek munkaerőhiánnyal szembesülnek. Virovácz Péter szerint a munkaerőpiac most a magyar gazdaság egyik legnagyobb kihívását jelenti, mivel hazánk már napjainkban is súlyos demográfiai és munkaerő-kínálati sokkal küzd. Nem 2030-ról vagy 2050-ről beszélünk. Itt és most van demográfiai probléma. Az ING Bank vezető elemzője szerint az elmúlt 4 évben Magyarország harmadik legnagyobb városának megfelelő kínálat tűnt el a munkaerőpiacról, a demográfiai trendek pedig az évtized végére óriási munkaerő-kínálati sokkot vetítenek előre. A demográfiai fordulatra való várakozás helyett Virovácz Péter szerint a kormánynak azonnal kezelnie kell a helyzetet, valamint be kell látnia, hogy a magyar gazdaság egyszerűen nem működhet külföldi munkaerő bevonása nélkül. Ezt a realitást az ING Bank vezető elemzője szerint a Kármán András vezette pénzügyminisztérium is felismerte, amit a vendégmunkások importját megtiltó korábbi intézkedés gyors felfüggesztése is jól jelez. A tartósan feszes munkaerőpiac és az ebből fakadó bérnyomás komoly gazdasági kihívásokat hordoz magában, mivel erős kockázatot jelent az alacsony inflációról szóló előrejelzések számára. A munkaerőhiány ugyanis Virovácz Péter szerint a következő években feszes marad, ami erőteljes bérdinamikát és inflációs nyomást generál majd. A makrogazdasági környezet várhatóan a bérmegállapodásokra is kihat majd, így a hároméves minimálbér-egyezményt 2027-ben újra kell majd tárgyalni. A jelenlegi kilátások alapján a 13 százalékos minimálbér-emelés bruttó szinten fenntarthatatlan a vállalatok számára, és legfeljebb nettó szinten lehet reális. A cégeket érő költségsokk Virovácz Péter szerint ily módon mérsékelhető, mivel a bérnövekedés jelentős része az adóterhek csökkentéséből adódna. A kialakult helyzetből a kiutat a termelékenység növelése jelenti majd, ez azonban nem valósítható meg egyetlen év alatt. Az alkalmazkodás sikeréhez ráadásul elengedhetetlen egy olyan átfogó támogatási rendszer kidolgozása, amely célzott segítséget nyújt a vállalatoknak ebben az átmenetben. Virovácz Péter szerint ez lesz a kormány egyik legfontosabb feladata a közeljövőben. A friss előrejelzésekben jól érzékelhető a változás a magyarországi inflációs dinamikában. Virovácz Péter szerint e gyelőre az látszik, hogy az üzemanyagárakra bevezetett védett ár rendszere megfogta az inflációt, amely mellett a forint erősödése is gyors és érezhető hatást gyakorolt az átárazásokra. Az igazi meglepetést ennek az átárazási falnak az átütése okozta, mivel az elemzők korábban azzal számoltak, hogy a forinterősödés hatása nem jelenik majd meg olyan mértékben a fogyasztói árakban, mint a hazai deviza gyengülése. Mindezek alapján az átlagos infláció idén 2,3, 2027-ben pedig 3,8 százalék lehet - mondta el Virovácz Péter. A magyarországi árnyomás enyhülését június 23-i kamatdöntésével az MNB is elismerte, friss előrejelzésében ugyanis a jegybank 2026-ra már csak átlagosan 1,8 százalékos inflációval számol. Ez 200 bázisponttal alacsonyabb a márciusi előrejelzésnél. Az MNB új prognózisa a piaci konszenzusnál és az ING várakozásánál is alacsonyabb lett, amivel a jegybank a piac legoptimistább előrejelzőjévé vált. A hazai fizetőeszköz erősödése Virovácz Péter szerint a következő másfél évben folyamatosan lefelé szorítja majd az árakat. Az árfolyamhatás következtében az inflációs alappálya akár a korábban vártnál 1,2 százalékponttal alacsonyabban alakulhat. Mindez alátámaszthatja a Magyar Nemzeti Bank friss várakozásait, bár a jegybanki modell kisimított árfolyammal számol, amire egy esetleges globális dollárerősödés komoly kockázatot jelenthet. A forint árfolyamával együtt a hozamkörnyezetben is rendkívüli mozgások láthatók, hiszen a magyar és az amerikai állampapírhozamok közötti különbség 100 bázispont alá csökkent. Ez egyrészt az amerikai gazdaságpolitikának és az amerikai hozamok emelkedésének köszönhető, a közelmúltban azonban a hazai hozamgörbe is meredeken süllyedt. Ez a hozamcsökkenés a következő években komoly könnyebbséget jelenthet a költségvetésnek, amely 2030-ig fokozatosan a GDP nagyjából 1 százalékának megfelelő összeget takaríthat meg az kamatkiadások csökkenése miatt. Virovácz Péter szerint a piac egyértelműen beárazta és hitelesnek tartja az euróbevezetés melletti kormányzati elköteleződést, így a forint árfolyama az MNB által előrevetített kamatcsökkentési ciklus ellenére is stabilan tartható a 350 és 360 közötti sávban. Bár a várható monetáris lazítás hatására a kurzus átmenetileg elmozdulhat a 360–365-ös szint felé, a beáramló uniós források és a magyar konvergenciaprogram bejelentése az év végén ismét 350 környékére erősíthetik a hazai devizát. A piaci várakozások szerint a magyar alapkamat az év végén az 5,0–5,25 százalékos sávban alakulhat. Virovácz Péter szerint jövőre a vállalatok erős átárazási hajlandósága miatt a 3–3,5 százalékos inflációs környezetben a jegybank vélhetően fenntartja majd a pozitív reálkamatot, így az irányadó ráta az optimális forgatókönyv megvalósulása esetén is 4,5 százalék körül stabilizálódhat. Előadása végén Virovácz Péter a Tisza-kormány euróbevezetési tervére és a költségvetés helyzetére is kitért. Az ING Bank vezető elemzője szerint az államháztartási hiány lefaragása reális pályán mozog, így a 2026-os 6 százalék körüli kiindulási szintről 2028-ra 4 százalék környékére, 2030-ra pedig 3 százalékra mérsékelhető a deficit. Ebben a csökkenő kamatkiadások mellett kulcsszerepet játszik majd a Pénzügyminisztérium szigorúbb kiadási kontrollja és a diszkrecionális kiadások felülvizsgálata, amelyek önmagukban is 1,5–2 százalékponttal javíthatják az elsődleges egyenleget. A fogyasztóiár-index alakulása ugyanakkor hosszú távon komoly kihívást jelenthet, hiszen a várakozások szerint 2027 nyarán jóval 3 százalék felett tetőzhet a pénzromlás üteme. Virovácz Péter szerint így az euróövezeti csatlakozás legfőbb akadálya így nem az államháztartás helyzete, hanem az infláció letörése lesz. Virovácz Péter elmondta, hogy a környező országok eurózóna-csatlakozási példái intőek, hiszen Szlovákia a túlzott felértékelődéssel évekre visszavetette saját versenyképességét, míg Bulgária az árfolyam rögzítése után adminisztratív eszközökkel szorította le az árakat, ami hosszabb távon fenntarthatatlannak bizonyult. Az ING Bank vezető elemzője szerint Magyarország számára némi mozgásteret adhat az ERM II-be való belépés és az ez előtti célzott forintgyengítés, míg az árstabilitás időszakos elérését egy esetleges áfacsökkentéssel érheti majd el a kormány. Az ING saját számításai szerint ugyanis a költségvetési hiány 1 százalékpontos megemelése például egy 2 százalékpontos áfacsökkentést tenne lehetővé, ami legalább időszakosan mérsékelhetné az inflációt és lehetővé tenné az euróövezeti csatlakozást. Előadása zárásaként Virovácz Péter kiemelte, hogy a magyar társadalomban ma még élénken él a 430 forintos euróárfolyam és a 45 százalékos élelmiszer-infláció emléke, ezért a lakosság körében erős a közös valuta iránti igény. Ha azonban a hazai gazdaságpolitika stabilizálódik, könnyen előfordulhat, hogy mire 2030-ra teljesülnek a csatlakozási feltételek, az euró társadalmi támogatottsága már alábbhagy. - zárta előadását Virovácz Péter. Címlapkép forrása: Portfolio