● news.bsdnet.hu

A Gazdasági és Energetikai Minisztérium bejelentette, hogy módosulnak a Széchenyi Kártya Program likviditási hiteltermékeinek kamatfeltételei . A Széchenyi Folyószámlahitel MAX+, a Széchenyi Likviditási Hitel MAX+ és a Széchenyi Turisztikai Kártya MAX+ kamata a jövőben a háromhavi BUBOR-hoz igazodik, amely jelenleg közel 6 százalék. A változás hátteréről Nagy Elek beszélt a Világgazdaság nak. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint a tavaly októberben bevezetett 3 százalékos kamat rendkívül népszerűvé tette ezeket a konstrukciókat. Nagy Elek elmondta, hogy a kedvezményes kamatozás hatására a vállalkozások érdeklődése szinte megduplázódott a rövid lejáratú likviditási hitelek iránt . Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy „minél olcsóbbá válik egy hitel, annál többen veszik igénybe”, és egy erősen támogatott konstrukciónál megjelenhetnek olyan felhasználási módok is, amelyek túlmutatnak az eredeti célokon. A szakmai viták egyik központi eleme az úgynevezett arbitrázs lehetősége volt. Ez azt jelenti, hogy egy vállalkozás kedvezményes kamatozású hitelt vesz fel, majd a pénzt átmenetileg magasabb hozamú befektetésekben helyezi el. Nagy Elek szerint ugyan kezelni kellett ezt a jelenséget, de nem minden esetben tekinthető visszaélésnek. Mint fogalmazott: ha egy vállalkozás felvette a hitelt, és amíg nem használta fel a működése finanszírozására, addig kedvezőbb hozamú konstrukcióban tartotta a pénzt, az valójában pénzügyi menedzselésnek tekinthető. A mostani döntés egyik legfontosabb eleme, hogy a beruházási célú hitelek feltételei nem változnak. A fejlesztéseket ösztönző konstrukciók továbbra is 3 százalékos kamattal maradnak elérhetők, miközben a rövid lejáratú likviditási hitelek kamata közelebb kerül a piaci szinthez. Nagy Elek hangsúlyozta: „a beruházási hitelek továbbra is 3 százalékos kamat mellett érhetők el, így a vállalatok fejlesztési célú finanszírozásában nem történik változás.” Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője szerint a változtatás mögött az áll, hogy a program jelentős költséget jelent a költségvetésnek, ezért jogos elvárás, hogy a támogatás célzottan és hatékonyan hasznosuljon. Ugyanakkor figyelmeztetett arra is, hogy a módosításnak lesznek vesztesei: azok a cégek, amelyek valóban működésük finanszírozására használták a kedvezményes hitelt, a jövőben magasabb kamatköltségekkel szembesülnek. Ez akár áremelésekhez vagy beruházások elhalasztásához is vezethet. Az elemző szerint a kedvezményes hitel és a piaci hozamok közötti különbség kihasználása valószínűleg nem vált tömegessé, részben a program adminisztratív követelményei és a banki hitelbírálat miatt. Hozzátette, hogy a forgóeszközhitelek felhasználásának szigorúbb ellenőrzése jelentősen növelné a bürokráciát, ezért a kamattámogatás csökkentése gyorsabb és egyszerűbb megoldásnak bizonyult. Molnár Dániel szerint a kormány ugyanakkor új, uniós forrásokra épülő vállalati támogatási programokkal részben ellensúlyozhatja a most szigorodó hitelfeltételeket.