● news.bsdnet.hu

Még nem látni, milyen irányba változhat a sportigazgatás az új kormány alatt – mondta Dénes Ferenc sportközgazdász beszélt a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) kerekasztal-beszélgetésén Véleménye szerint az Orbán-kormány alatt a sport stratégiai ágazat volt, az új kabinet még keresi, hogyan viszonyuljon ehhez. A szakember két lehetséges irányt lát: A piaci alapon finanszírozott sport jelenleg épp a taó (társasági adós kedvezmény) miatt nem működőképes Berki Krisztián olimpiai bajnok tornász, a MOB elnökségi tagja szerint. Az elmúlt években a kiemelt sportágakban „Kánaán” volt, de Berki szerint már 5-6 éve érezni lehetett, hogy változtatni kell a taós pénzek oldaláról. A szponzori oldalt is erősíteni kell, nem lehet mindig az adófizetők pénzére támaszkodni – fogalmazott az olimpiai bajnok. Dénes szerint azért csökkent le a szponzoráció Magyarországon, mert nincsenek olyan márkák, amin keresztül értékesíteni lehet dolgokat. Vannak kivételek, mint Szoboszlai Dominik , de szerinte hiába népszerű például Gulyás Michelle , még ő sem jelent akkora márkát, hogy azt a piac meg is fizesse. https://hvg.hu/360/20260501_magyar-foci-nb-i-mtva-szerencsejatek-zrt-szponzor-bevetel-kiadas-fradi-denes-ferenc Részben az ország mérete is korlátozza a lehetőségeket, kérdés, hogy mesterségesen felduzzasztjuk a piacot, vagy elfogadjuk, hogy ennyiből tudunk élni? Ha előbbi, akkor viszont felmerül, hogy mennyit ér az egyén sportolása a társadalomnak. Az a típusú gondolkodás, ami ténylegesen a társadalmi haszon alapján finanszírozza a magyar sportot, az elmúlt évtizedekben hiányzott – jegyezte meg a sportközgazdász. Berki szerint a MOB az egyik legerősebb sportmárka ma Magyarországon, több bevétele van szponzori pénzekből, mint az államtól. Szerinte ebből a sportági szövetségek is tanulhatnának. Probléma, hogy a cégek nem akarnak a taón kívül szponzorálni. Dénes szerint a magyar sport annyira aranyérem–fókuszú, mintha versenygazdaság lennénk, pedig ez nem így van. Inkább történelmi okai vannak az olimpia kulturális jelentőségének. De valójában ma már nemcsak az eredmény a fontos, a közösségi médiában bárki lehet sztár. Ha közpénzt rakunk a sportban, akkor fontos, hogy azt elszámolhatóan lehessen felhasználni – fogalmazott Borbély Attila egyetemi tanár, az MKT Sportgazdasági Szakosztályának elnöke. El kell tudni számolni azzal, hogy a befektetett tőke mikor, hogyan térül meg, és el kell fogadni azt is, hogy nem minden sport tud önmagában profitot termelni. Azzal kapcsolatban, hogy drágább lenne-e a gyerekek sportoltatása a taó-rendszer átalakításával, Dénes megjegyezte, hogy ő sem vacsorázik luxusétteremben, mert az állam azt nem finanszírozza. Normál esetben mindenki azt sportolja, amire pénze van, a legtöbb szülő pedig mindent megtesz, hogy teljesítse, amit a gyerek kér, akkor is, ha kétszer akkor a tagdíj. https://hvg.hu/360/20260428_utanpotlas-sport-forrasok-latvany-csapatsportok-ner A mindennapos testneveléssel kapcsolatban arról beszélt, hogy nem biztos, hogy jó ötlet volt az előző kormány részéről, hogy az egyesületi sportot erőltette, lehet érdemesebb lett volna az iskolai sportot fejleszteni. Szerinte a kormányváltás jó lehetőség az irányváltásra: Nem elképzelhetetlen, hogy egy jó edző testnevelőtanár is legyen. Az elmúlt 16 évben megépült sportlétesítményekkel kapcsolatban a kormányzatnak a megtérülés nem volt elsődleges szempont – magyarázta Dénes, aki szerint az új kormánynak el kell döntenie, hogy mit tesz azokkal a létesítményekkel, amelyek nem térülnek meg. Szavai szerint „az egyik alternatíva, hogy bezárjuk, a másik, hogy kifizetjük, de akkor igazolni kell, hogyan térül meg akár pénzügyileg, akár társadalmilag”. Szóba került a budapesti olimpiarendezés kérdése is. Dénes szerint ez csak akkor lehetséges, ha közmegegyezés van a kérdésben, de ez nem csak annyit jelent, hogy megszavazzuk – amihez szerinte most lenne is politikai erő. De világosan kell látni hozzá, hogy ki mennyit fizetne. Mennyire örülnének a debreceniek, ha a következő 7-10 évben a fejlesztési forrásokat Budapestre koncentráljuk az olimpia miatt? – vetette fel a kérdést a közgazdász. Berki Krisztián arról beszélt, hogy olimpiai bajnokként érzelmi alapon nem tud mást mondani, minthogy legyen olimpia Budapesten, de hogy gazdaságilag jó döntés-e, azt szerinte nem neki kell megítélnie. Annál nagyobb dolog nincs egy sportoló életében, mint hazai közönség előtt olimpiát nyerni – fogalmazott. Berki szerint Magyarország képes lenne olimpiát rendezni, akár több helyszínen, más országokat is bevonva, de legközelebb ez 2040-ben lehet reális. Az akkori játékokra viszont sok európai nemzet pályázik – jegyezte meg. https://hvg.hu/sport/20260619_olimpia-budapest-2036-karacsony-gergely-fopolgarmester-mob-szervezes Dénes ehhez azt tette hozzá, hogy még nem is tudjuk, 2040-ben hogy fog kinézni egy olimpia: Lehet, hogy részben robotok fognak játszani. Szerinte a jelenlegi létesítményegyüttes nem alkalmas az olimpiára, de ez nem jelenti azt, hogy feltétlenül mindenre újat kell építeni, párizsi példára lehetne például a vívóverseny a Szépművészeti Múzeumban – példálózott. A 2040-es olimpia helyszínéről 5-6 év múlva születik döntés, ezért néhány éven belül ki kellene találni, hogy milyen Magyarországot szeretnénk 2040-re, ez pedig nem egyszerű feladat. Felidézte, hogy először 2000 környékén merült fel az olimpiarendezés gondolata itthon. Szerinte akkor részben az volt ennek az oka, hogy a játékok remek apropót jelentenének az infrastrukturális fejlesztésekre szánt EU-s támogatások lehívására. Ez azóta sem változott érdemben – jegyezte meg. Dénes beszélt a tömegsport jövőjéről is: szerinte akkor is lesz sport Magyarországon, ha holnaptól egyetlen fillért sem ad az állam, a szabadidősport pedig valójában csak kis mértékkel csökkenne. Amíg egy kisgyerek felvesz egy botot és elkezd kardozni, addig lesz vívósport Magyarországon – magyarázta. Szerinte a szabadidősport feltételei az elmúlt 16 évben rendkívül sokat fejlődtek, mégsem sportolunk sokat. Ennek szerinte kínálati oka van: „Ha külföldre megyek, azt érzem, hogy a szervezők ki akarnak fosztani. Magyarországon senki nem akarja a pénzemet” – példálódzott. Szerinte ez annak a következménye, hogy a sport teljesen „ráfüggött” az állami finanszírozásra, így meg sem próbálja szolgáltatásként eladni magát a társadalomnak, hiába lenne rá kereslet. https://hvg.hu/elet/20250404_penge-podcast-gulyas-michelle-szilagyi-aron Nyitókép: Magyar Közgazdasági Társaság / Youtube.