● news.bsdnet.hu

A kormányváltást követően számos területen jelentős változások történtek, van vannak tervben. A változás szele alól nem kivétel a magyar sport sem. Az előző kormány stratégiai ágazatként tekintett rá, az azonban még kérdéses, mit hozhat a jövő. Ezt a témát járta körül a Magyar Közgazdasági Társaság „Merre tovább, magyar sport?” című kerekasztal-beszélgetése . Az új kormány még keresi a lehetőségét, hogy hogyan viszonyuljon a sporthoz – emelte ki Dénes Ferenc sportközgazdász, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar Sportgazdasági és -menedzsment Intézetének oktatója. Hozzátette, hogy az előző kormányok idején kiemelt ágazat volt a sport, de ezzel együtt is egy sokrétű és katyvaszos rendszerről beszélhetünk, emiatt nem könnyű hozzá kialakítani az államigazgatást, így nem véletlen, hogy ez az egyik leglassabban állt fel. A sportközgazdász szerint a Tisza-kormány két megközelítés közül választhat: A rendszer nem tökéletes, a szövetségek szponzori támogatása csekély, azt folyamatosan erősíteni kellene. Az állami támogatás sok sportágat kényelmessé tett, erős függés alakult ki az állam felé, ezért fel kell építeni egy új stratégiát. Ebben remélhetőleg az új kormány is segítséget nyújt – hangsúlyozta Berki Krisztián olimpiai bajnok tornász, a Magyar Torna Szövetség általános alelnöke. Dénes Ferenc hozzátette, hogy az előző kormány egyáltalán nem tiltotta meg a szponzorálást. Ha a piaci szempontokat nézzük, akkor a vállalatok azért nem szponzorálnak, mert nem éri meg nekik. A magyar sportnak nincsenek felépített márkái, amik/akik mögé a cégek beállnak. Egyedül Szoboszlai Dominik ilyen, őt nagyon sok reklámban láthatjuk is, azonban már sportágak bajnokai nem kapnak ekkora figyelmet, akkor sem, ha egyébként a személyiségük, hozzáállásuk, eredményeik alapján eladhatóak lennének. Magyarországon eredménycentrikusság van, az finanszírozás is eredményesség-alapú – mondta Berki Krisztián. Hozzátette, hogy a 2026-ra vonatkozó finanszírozás év elején megtörtént, az idei költségvetése a magyar sportnak biztosított. Az új kormány elsőként a 2027-as évről dönt majd. Kiemelte, hogy az hazai élsportban egyedül a MOB olyan erős márka, aminek több szponzori bevétele van mint állami támogatása. Hiába vannak sztárjaink sok sportágban, nem vonzanak annyi nézőt, hogy az finanszírozza a sportágat – húzta alá Dénes Ferenc. Kitért arra is, hogy a vízilabdát a nagy válogatott eseményeken kívül kevesen követik napi szinten, de szponzorvonzó sportág, mivel a hosszú évek alatt sok pozitív élmény halmozódott fel vele kapcsolatban, a magyar társadalom, a magyar kultúra része lett. A sportközgazdász szerint nagy kérdés mi lesz a mindennapos testnevelés sorsa. Erről ugyanis az új kormánytól egyelőre nem hangzott el konkrét terv. Elmondta, hogy az iskolai sport kontrollálhatóbb és olcsóbban finanszírozható, mint az egyesületi sportolás. Amerikában az iskolai, főleg az egyetemi sport az élsport előszobája, vannak olyan nagy és eredménye sportklubok, akiknek szinte semmilyen utánpótláscsapatuk nincs, az egyetemi sportot követik, onnan igazolnak. Az estleges budapesti olimpiarendezés kapcsán Dénes Ferenc szerint nem az a kérdés, hogy legyen-e olimpia, hanem, hogy legyen-e olimpia úgy, hogy az fejenként havonta 5000 forintba kerül az embereknek. Úgy véli, hogy Magyarország meg tudna rendezni egy olimpiát. Nem úgy, mint Amerika a most zajló labdarúgó világbajnokságot , hanem kisebb méretekben és szerényebb módon. Van szervezeti kultúránk, vannak létesítményeink. Szükség lenne további beruházásokra is, de azok várhatóan nem emésztenének fel hatalmas összegeket. Berki Krisztián szintén úgy gondolja, hogy az Agenda 2020 NOB-alapelv miatt Magyarország képest lenne az ötkarikás játékok megrendezésére. A cél az, hogy ne egy megosztó projekt legyen, hanem a közvélemény teljesen mellé álljon, és az egész ország profitálhasson belőle, nemcsak Budapest. Ugyanis vidéki helyszíneken is lennének versenyek, esetlegesen egy-két szomszédos országban is lehetne versenyszám. Egy olimpiarendezés szerinte legkorábban 2040 körül lehet reális. A szabadidősport is fontos, és erősítheti az élsportot, de mégis más a célja. Ennek kapcsán Dénes Ferenc megjegyezte, hogy ha holnaptól egyetlen forintot nem adna a sportra az állam, akkor is lesz sport Magyarországon. Ugyanakkor nem sokkal lenne kisebb a szabadidősport, mint ami most van. A szabadidősport lehetőségei is sokat fejlődtek az elmúlt 16 évben, ezt nem lehet elvitatni az előző kormánytól. Kínálati probléma van, nem keresleti probléma, nem az árak okozzák a problémát, nem emiatt nem sportolnak többen. Borbély Attila egyetemi tanár, az MKT Sportgazdasági Szakosztályának elnöke, a beszélgetés moderátora felvetette az esport témakörét is, ami hatalmas üzlet, és sok pénz van benne. Dénes Ferenc elmondta, hogy az esport kapcsán nem az a lényeg, hogy a gyerekek játszanak, hanem a mögötte lévő tudás és technológia a fontos. Egy jelentős méretű tudásipar épült ki mögötte, amit többek között az oktatásban is lehetne kamatoztatni. De ezt a lehetőséget Magyarország eddig kihagyta.