Nyomoznak, és most feljelentik Eperjes Károlyt és Csák János volt minisztert is
Index
2026-06-24 13:49
Ahogyan arról már korábban beszámoltunk, költségvetési csalás bűntett gyanúja miatt folyik nyomozás ismeretlen tettes ellen a (Pesti) Magyar Színház (PMSZ) ügyében, erősítette meg az Index kérdésére a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) sajtóosztálya. Lapunk úgy tudja, hogy már meg is kezdődtek a kihallgatások. A nyomozás a PMSZ (azóta Magyar Színház) azon időszakára irányul, amikor Zalán János volt az igazgató – akit később Hankó Balázs még kulturális miniszterként, a társulat tiltakozása ellenére kinevezett a Kolibri Színház élére.
Cikkünkre reagálva Zalán János levelet küldött az Indexnek, amit teljes terjedelmében, változtatás nélkül közlünk:
„Zalán János feljelentést tesz Eperjes Károly, Csák János és mindazok szerepének kivizsgálására, akik közreműködhettek a Pesti Magyar Színház vezetőváltásában, az azt követő, helyszíni vizsgálat nélkül lefolytatott ellenőrzésben, valamint a feljelentés ügyészségi útjának kialakításában. Zalán állítása szerint Eperjes Károly havi 1,5 millió forintos tanácsadói díjat kért tőle, majd a visszautasítást követően több tanú előtt megfenyegette. A volt igazgató szerint ezután kezdődött meg eltávolítása és a több éve tartó karaktergyilkossági folyamat. Zalán a teljes körű, aláírt átadás-átvételre, a külső állami pénzügyi kontrollra, a több százmilliós átadott pénzügyi állományra, a Pesti Magyar Színházzal szemben indított, több mint 100 millió forint értékű folyamatban lévő perre hivatkozva állítja: a feljelentés alapjául szolgáló narratívát a dokumentumok és a bírósági döntések több ponton cáfolják.
„NEM FIZETTEM KI A HAVI 1,5 MILLIÓ FORINTOS TANÁCSADÓI KÖVETELÉST – EZUTÁN ELINDULT AZ ELTÁVOLÍTÁSOM ÉS A KARAKTERGYILKOSSÁG”
A nyilvánosság előtt, kijelentésem minden jogi következményét vállalva közlöm: Eperjes Károly azt várta el tőlem, hogy a Pesti Magyar Színház költségvetéséből havi 1,5 millió forintos tanácsadói díjat biztosítsak számára. Erre nemet mondtam.
Nem voltam hajlandó szakmailag és gazdaságilag indokolatlannak tartott kifizetést teljesíteni, és nem voltam hajlandó megfélemlítés hatására feladni vezetői felelősségemet.
A visszautasítás után Eperjes Károly a színház folyosóján, több tanú előtt azt magából kikelve ordította:
„Az intézményért jövök vissza, és még a családod is megbánja ezt!”
Tudtam, hogy ez egyértelmű fenyegetés. A történtekhez kapcsolódó kommunikáció feltárását pedig a feljelentésben kérni fogom.
A később az új vezetés által Eperjes Károllyal kötött szerződés a birtokomban van, és a díjazásra vonatkozó állításomat közérdekű adatok is alátámasztják. Ezek szerint az új vezetésben Eperjes Károly havi 1,5 millió forintos díjazásban részesült – pontosan abban a nagyságrendben, amelynek biztosítását korábban tőlem kérte.
Az események sorrendje azonban teljes körű vizsgálatot követel.
A visszautasítás után megkezdődött az eltávolításom
Álláspontom szerint a visszautasítás után olyan személyes és intézményi nyomásgyakorlás kezdődött, amelynek célja az volt, hogy eltávolítsanak a pályázati folyamatból, és az intézményt egy előre kiválasztott körnek adják át.
A történtek hatására visszavontam a pályázatomat. Csák János akkori miniszter ezt követően azt a Nagy Viktort nevezte ki igazgatónak, akinek a pályázatát titkosították és az a mai napig nem elérhető, Eperjes Károly pedig az új vezetésben művészeti tanácsadói szerepet kapott.
Ezt a folyamatot nevezem intézményi puccsnak!
Kérni fogom annak is a kivizsgálását, hogy Eperjes Károly milyen módon gyakorolhatott befolyást Csák Jánosra, a minisztériumi döntéshozatalra és a fenntartói apparátusra.
Ez egy több éve tartó karaktergyilkossági folyamat
Ez nem egyetlen Index-cikk története.
Ez egy több éve tartó megtorlási, lejáratási és karaktergyilkossági folyamat újabb állomása, amelyben egy régi feljelentést újra és újra úgy kapcsolnak a nevemhez, mintha az személyes bűnösséget jelentene.
Az Index 2026. június 24-i cikkének nincs új információtartalma, azt 2024 óta folyamatosan kommunikálják az olvasóik felé.
Az álláspontom sem változott az azóta eltelt csaknem 2,5 évben: a feljelentés még nem ítélet, a nyomozás nem a bűnösség ténye, a sajtócím pedig nem bizonyíték, csak kattintásvadász hír.
Előbb megszületett a koncepció, majd hozzáigazították ehhez az ellenőrzést
Az új vezetés felállítása után rendkívüli gyorsasággal, mintegy másfél hónap alatt folytatták le a minisztériumi ellenőrzést.
Helyszíni vizsgálat nem történt. Az ellenőrzés alapját lényegében az új gazdasági vezetés egyoldalú összefoglalója képezte, melyet az ellenőrzési jegyzőkönyv 10. oldala is tényszerűen rögzít. Nem vizsgálták át teljeskörűen sem a fizikai irattárat, sem a szervereket, sem a könyvelési rendszereket, sem a banki és kincstári adatokat, sem a NAV-nál elérhető számlainformációkat, sem a szerződéses partnereknél meglévő dokumentumokat.
Ebből az egyoldalú és hiányos eljárásból lett később a lejáratásra alkalmas büntetőfeljelentés.
Információim szerint a feljelentést megalapozni szánt dokumentáció Eperjes Károly közreműködésével az akkori legfőbb ügyész közvetlen munkatársához jutott családi szálakon keresztül. Kérem annak feltárását, hogy ki készítette, ki továbbította, kinek adta át, milyen kommunikáció kísérte, és történt-e közbenjárás azért, hogy a teljes ellenbizonyítás vizsgálata nélkül induljon eljárás.
A „hiányzó iratok” történetét az aláírt átadás-átvétel is megdönti
A lényeg egyetlen mondatban összefoglalható: az új vezetés két szinten, aláírásával igazolta, hogy a teljes dokumentációt, melyre most hiányként hivatkozik, átvette tőlem!
Átadásra kerültek a főkönyvek, bank- és kincstári kivonatok, szerződések, számlák, teljesítésigazolások, kötelezettségvállalási nyilvántartások, szabályzatok, közbeszerzési iratok, belső ellenőrzési anyagok, műszaki, munkaügyi és tűzvédelmi dokumentumok, stb.
Mindezek az adatok ma is a birtokomban vannak, illetve több egymástól független rendszerben is visszakereshetők.
A teljes körű átvétel aláírását követően később nem építhetnek vádat arra, hogy ugyanazok az iratok „nem álltak rendelkezésre”. Ilyenkor már nem az iratok hiánya, hanem az átvett dokumentumok kezelése, bemutatása vagy elhallgatása a kérdés!
A PMSZ gazdálkodása külső állami kontroll alatt is állt
Minden 500 ezer forintot meghaladó kötelezettségvállaláshoz külső állami költségvetési főfelügyelő előzetes engedélye kellett 2015-től. Több mint ezer ilyen, sorszámozott jóváhagyás és a hozzájuk tartozó dokumentáció áll rendelkezésre.
A számlák, teljesítésigazolások, árajánlatok, bírálati jegyzőkönyvek, közbeszerzési szakvélemények és pénzügyi ellenjegyzések tételesen megvannak. Az Állami Számvevőszék az általa vizsgált mintatételeknél szabályszerű kötelezettségvállalást, pénzügyi ellenjegyzést, teljesítésigazolást, utalványozást és elszámolást állapított meg.
Ez nem kontroll nélküli gazdálkodás, hanem dokumentált, többszintű ellenőrzési rendszer.
Nem összeomlott, hanem stabil intézményt adtam át
Amikor 2015-ben a Pesti Magyar Színház igazgatójává választottak, az intézmény csődközeli, adósságspirálban lévő állapotban volt. Távozásomkor a hivatalos beszámoló több mint 840 millió forint működési bevételt és több mint 227 millió forint szabad maradványt rögzített. A Magyar Államkincstár kivonata több mint 339 millió forint felhasználható egyenleget mutatott.
Ez nem egy kifosztott vagy fizetésképtelen intézmény.
Ez egy jelentős bevétellel, több százmilliós likvid állománnyal és működő pénzügyi kontrollrendszerrel átadott színház képe.
A kritikus infrastruktúrát nem tönkretettük, hanem működőképessé tettük
A színház évtizedes műszaki elmaradásokkal, összeomló kazánrendszerrel és súlyos működésbiztonsági problémákkal küzdött. A fenntartót ezekről ismételten, írásban tájékoztattuk.
A kényszerleállást követően helyreállítottuk a fűtést, az energetikai rendszert és az alapvető működési feltételeket. Nem önkényes költekezés történt, hanem dokumentált kármegelőzés és közfeladat-védelem.
Az új vezetés működőképes épületet és rendezett kritikus infrastruktúrát vett át.
Hét jogerős per, további több mint 100 millió forintnyi folyamatban lévő ügy
A rendelkezésemre álló adatok szerint a Pesti Magyar Színházzal szemben eddig hét pert nyertek meg jogerősen, összesen több tízmillió forint értékben.
Emellett további, együttesen több mint 100 millió forint értékű ügyek vannak folyamatban. A követelésekhez késedelmi kamatok, perköltségek, illetékek, végrehajtási és más járulékos költségek kapcsolódnak.
Ezek a perek a jelenlegi vezetés munkáltatói, nemfizetési és perstratégiai döntéseiből indultak. Ahelyett, hogy a dokumentált teljesítéseket kifizették vagy a minisztérium által tőlük kért egyezségi ajánlatokat érdemben megvizsgálták volna, a legköltségesebb peres utat választották.
Álláspontom szerint ez a felelőtlen pereskedés elkerülhető, közpénzből fizetendő károkat okozott, melyeket a PMSZ helyett majd a fenntartó minisztérium fog kiegyenlíteni. Ennek teljes körű kivizsgálását is kérni fogom.
A bírósági döntések világosan mutatják: ahol a szolgáltató jogerősen pert nyer, ott az adott ügyben nem tartható fenn a „nem történt teljesítés” narratívája.
Feljelentést fogok tenni
Feljelentést fogok tenni Eperjes Károly, Csák János, Nagy Viktor, Szabó Zoltán és mindazok szerepének kivizsgálására, akik közreműködhettek a fenyegetésben, a vezetőváltás előkészítésében, az ellenőrzési koncepció kialakításában, a hiányos vagy félrevezető adatszolgáltatásban, illetve a feljelentés ügyészségi útjának létrehozásában.
Nem a sajtóban akarom kimondani bárki büntetőjogi felelősségét. Azt követelem, hogy minden érintett szerepét ugyanolyan alapossággal vizsgálják meg, amilyen nyilvánossággal az én nevemet évek óta összekapcsolják az ismeretlen tettes ellen tett feljelentéssel.
Nem fogadom el, hogy egy folyamatban lévő nyomozást személyes bűnösségem bizonyítékaként használjanak.
Nem félek a vizsgálattól, minden kérdésre válaszolok, ha a sajtó lehozza, mert az elmúlt években elhallgattattak, a sajtó következetesen nem hozta le azon közléseimet, amelyek az általuk generált híreikre reagáltak.
Nem hagyom magamat megfélemlíteni, és nem engedem, hogy a politikai vagy sajtónarratíva felülírja az okiratokat, a pénzügyi adatokat és a bírósági döntéseket.
Kérem, hogy az anyagot még ma, kizárólag teljes terjedelmében, változtatások és szerkesztés nélkül közöljék.
Azok számára, akiket érdekel az igazság, több mint két és fél éve mindenki számára nyilvánosan hozzáférhető dokumentumok és háttéranyagok itt érhetők el:
https://zalanjanos.masterfilm.hu/”
Telefonon értük el Eperjes Károlyt, aki nem kívánt nyilatkozni az ügyben. Kérdéseinkkel megkerestük a Magyar Színházat is, amint válaszolnak frissítjük cikkünket.
(Borítókép: Eperjes Károly és Csák János. Fotó: Zih Zsolt / MTI, Papajcsik Péter / Index)