● news.bsdnet.hu

Miután a Pentagon június elején frissített listájára az Alibabát is felvette – amiről a Portfolio is beszámolt –, a techóriás nem várt sokáig az ellenlépéssel: hivatalos keresetével most magasabb, bírósági szintre emelte a geopolitikai konfliktust. A keresetet június 23-án, kedden nyújtották be az Egyesült Államok észak-kaliforniai kerületi bíróságán, miután a Pentagon a június 8-án frissített listájára az Alibabát is felvette . A kongresszusi mandátum alapján vezetett lista azokat a kínai vállalatokat azonosítja, amelyek a hadügyi tárca szerint közvetlenül vagy közvetve az Egyesült Államokban is működnek, és megfelelnek a „kínai katonai vállalatokra” vonatkozó törvényi kritériumoknak, például állami, védelmi ipari vagy katonai–civil fúziós kapcsolatok alapján. Ezzel a döntéssel egy időben más szereplők, köztük a kínai keresőpiac egyik meghatározó vállalata, a Baidu is felkerült a listára. A hadügyi tárca hivatalos indoklása szerint az e-kereskedelmi és felhőszolgáltatási óriás közvetetten kapcsolódik a kínai állami vagyonfelügyelethez (SASAC), valamint kapcsolatban áll az ázsiai ország ipari és információtechnológiai minisztériumával (MIIT) is. A Pentagon szerint ez elegendő ahhoz, hogy a céget a kínai védelmi ipari bázishoz hozzájáruló, katonai–civil fúziós szereplőnek minősítsék. Az Alibaba ezt élesen vitatja. A cég a döntést „önkényesnek és szeszélyesnek” minősíti, és azt állítja, hogy a besorolásnak nincs megfelelő ténybeli vagy jogi alapja. A vállalat szerint termékei és szolgáltatásai kereskedelmi, logisztikai és vállalati informatikai célokat szolgálnak, nem pedig fegyver-, védelmi vagy hírszerzési felhasználást. Az Alibaba nem kínai katonai vállalat, és nem része semmilyen katonai–civil fúziós stratégiának – közölte a vállalat szóvivője az AFP-vel. Bár a besorolás nem jár azonnali, teljes körű gazdasági szankciókkal, a védelmi beszerzésekben érdemi korlátozásokat hoz. Az új, közvetlen Pentagon-szerződésekre és közvetlen védelmi beszerzésekre vonatkozó tilalom 2026. június 30-án lép életbe , míg a harmadik feleken keresztüli, közvetett beszerzések korlátozását 2027. június 30-tól kell alkalmazni . Emellett az Alibaba szerint a szabályozás elriaszthatja azokat a lobbicégeket és kormányzati kapcsolattartással foglalkozó tanácsadókat, amelyek saját Pentagon-szerződéseiket féltve nem kívánnak 1260H-listás entitásoknak dolgozni, ez pedig érdemben megnehezítheti a cég washingtoni érdekérvényesítését . Pénzügyi szempontból a befektetők attól tarthatnak, hogy a 1260H-besorolás később szigorúbb kereskedelmi vagy befektetési korlátozások előszobája lehet, és tartós geopolitikai diszkontot építhet be a kínai technológiai részvények árazásába. Fontos ugyanakkor, hogy ilyen tőkekivonási kötelezettséget a mostani listázás önmagában nem ír elő. A vita nem teljesen előzmény nélküli: a Pentagon februárban rövid időre már közzétett egy listát, amelyen az Alibaba mellett a Baidu, a BYD és a TP-Link is szerepelt, majd a dokumentumot percekkel később visszavonta. Az Alibaba állítása szerint ezután részletes érveket és dokumentumokat nyújtott be az amerikai kormánynak annak alátámasztására, hogy nem támogatja a kínai hadsereget, ám érdemi választ nem kapott. A mostani jogi ellenállás mindenesetre nem példa nélküli: a Xiaomi 2021-ben sikeresen támadott meg egy korábbi amerikai katonai kötődésű minősítést. Ez most hivatkozási pontként szolgálhat az Alibaba számára, még ha nem is teljesen azonos jogi konstrukcióról van szó. Címlapkép forrása: China Photos/Getty Images