● news.bsdnet.hu

Megkérdeztük a szakértőt, mi az, ami valójában változik a légi közlekedésben a nyári menetrend érkezésekor. A válasza egy érdekes kettősséget hozott a felszínre: az utas az új járatokat látja, a szakma viszont egy tízezernyi alkatrészből álló rendszer szinkronváltását. Ahogy Varga G. Gábor fogalmazott: A nyári menetrend valójában a globális légi közlekedés egyik legszigorúbban koordinált átállása. A 2026-os nyári menetrend március 29-től október 31-ig tart, és a nyitó hétvégén egyetlen napon belül lép életbe több ezer repülőtér új résidőkiosztása. A repülési résidő azt az időablakot jelenti, amikor egy járat elindulhat, érkezhet vagy áthaladhat egy adott légtéren, hogy ne terhelje túl a repülőtéri vagy légi forgalmi kapacitásokat. A háttérben hónapokig tartó egyeztetés zajlik: a repülőterek megmondják, hány gép tud egy adott órában le- és felszállni, mekkora a terminál és a földi kiszolgálás kapacitása, a légitársaságok pedig erre licitálnak. Mire eljön az átállás napja, a gépeket már beosztották az útvonalakra, a személyzet és a karbantartók munkarendjét hozzáigazították, a légtérirányítók pedig elvégezték a saját feladataikat. Az ok egyszerű: a kereslet szezonálisan ingadozik. Sok útvonal egyszerűen életképtelenné válna a holt szezonban, miközben a csúcsban hiányozna a kapacitás. A szakértő szemléletes példát hozott: míg egy görög szigetre nyáron napi öt járat is indulhat, decemberben egy ilyen kifejezetten nyaraló úti célra visszaesik a kereslet. Egy alpesi síterepnél éppen fordítva van. Európában a nyár hozza a kereslet csúcsát, mert ilyenkor mennek az emberek szabadságra, és mivel egyetlen légitársaságnak sincs végtelen számú repülőgépe, a meglévő flottát kell a lehető legjobban kihasználni. A légitársaságok döntéseit ma elsősorban a kereslet vezérli, de az is fontos szempont, van-e szabad résidő az útvonal mindkét végén, és mibe kerül egy utas szállítása. A globális repülőgéphiány miatt a légitársaságok azokra az útvonalakra viszik a gépeiket, ahol a legtöbb hasznot tudják termelni velük. A klasszikus mediterrán irány idén is erős, de a hangsúly egyértelműen az Adriához és Görögországhoz tolódott. Lamezia Terme (Olaszország), Kefalónia és Kalamata (Görögország), Menorca (Spanyolország), Dubrovnik és Zadar (Horvátország) is az új úti célok között van. A Wizz Air idén 13 új budapesti útvonalat jelentett be – köztük Zadart, Dubrovnikot, Kefalóniát, Ankarát és Menorcát –, erről az Index korábban részletesen beszámolt . Hátterében a tömegturizmus problémája is meghúzódik: a barcelonai, velencei, mallorcai túlzsúfoltság miatt sok utas másodlagos célok felé fordul, Albánia pedig az európai légi közlekedés egyik leggyorsabban növekvő piacává vált. A szakértő szerint hosszú távon a Távol-Kelet a legizgalmasabb történet: Budapest itt 2026-ban már nyolc úti céllal büszkélkedhet, többek között Pekinggel, Sanghajjal és Szöullal, ahová már a hét hat napján indulnak járatok. Tavaly a kínai járatok forgalma több, mint 40 százalékkal nőtt az előző évihez képest. A szakértő szerint érdemes esélyt adni az új és kevéssé ismert célállomásoknak is, mint Bergen, Lamezia Terme vagy Kalamata. Az utasoknak a szakértő négy konkrét tanácsot adott a nyári utazásokhoz. Mindenekelőtt a nap első járatát választaná: minden késés a nap folyamán halmozódik, egy hajnali indulás kisebb eséllyel csúszik meg, mint egy kora esti. Második tanácsként figyelmeztetett: ha nem kora reggeli járattal utazunk, az utazás napjára már szervezett, befizetett programot ne szervezzünk. Érdemes az oda- és a visszaút napját lazára tervezni, elvégre az utazás a pihenésről és az élményről szól, nem pedig az idegeskedésről. Harmadszorra hozzátette: a csúcsidőszakban, július második felében és augusztus elején nem érdemes három órán belüli átszállást tervezni Európában, főleg, ha valaki diszkont csatlakozásra építi az útját. Végül azt javasolja, hogy mindenki kössön olyan biztosítást, ami a járatok fennakadására is fedezetet nyújt – egy elhúzódó késés nagyon költséges tud lenni. Erre a legutóbbi német sztrájkhullám is jó példa: áprilisban több mint negyven budapesti járat törlődött a német szakszervezeti akciók miatt. Egy forgalmas nyári napon Varga G. Gábor szerint sok mindent meglepetésként élne meg az átlagutas. A kapitány például nem azt nézi, hány óra van, hanem hogy az európai légiforgalmi szervezet által kiosztott kötelező felszállási időhöz képest hol áll a kiszolgálás. Ezért fordul elő gyakran, hogy teli utasokkal várakozik egy gép – sokszor azért, mert egy másik légtérben, amin átrepül a járatunk, sűrű a forgalom. Európában a legforgalmasabb napokon 37 ezer járat is közlekedhet minden egyes nap, ami jelentős terhelés az irányításnak, repülőtereknek – a nyári csúcs legforgalmasabb időszakainak forgalma több mint másfélszerese annak, mint amit a legkevésbé aktív napon regisztrálnak. A diszkontoknak ráadásul az az elvárása, hogy a repülőgépeket 25-30 perc alatt forgassák meg, miközben ezalatt körülbelül 180 utasnak kell kiszállnia, ugyanennyinek beszállnia, be kell pakolni a csomagokat, és fel kell tankolni a gépet. Egy Budapest méretű, vegyes profilú repülőtéren ez egészen más jellegű kihívást jelent, mint egy olyan légikikötőben, amelyik mondjuk néhány diszkont légitársaságot szolgál ki. Miközben a légi oldalon a repülőgépeket kell felkészíteni az indulásra, ügyelve arra, hogy minden folyamat a lehető legprecízebben történjen, addig a terminálban az utaskiszolgálást kell időben és pontosan elvégezni annak érdekében, hogy amikor a repülőgép készen áll, a lehető leghatékonyabban megtörténhessen a beszállítás. A csúcs július közepétől augusztus végéig tart, de a nyári időszakra való felkészülés hónapokkal előbb kezdődik meg. Az igazán forgalmas hétvégéken extrém terheléssel kell számolni: 2025 legforgalmasabb napja július 18-án 37 037 járatot jelentett, és az augusztus 25–31-i hét lett az európai légtér valaha mért legforgalmasabb hete. A geopolitikai környezet sem könnyítette meg a tervezést. Az Index április végén megírta, hogy a Wizz Air vezérigazgatója szerint a kerozin ára nagyjából megduplázódott a közel-keleti konfliktus kezdete óta. A Budapest Airport szerint a nyári hónapokban is biztosított a stabil üzemanyag-ellátás, és továbbra sem ellátási problémák, sem jelentősebb járattörlések. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér csővezetéken és vasúton kap kerozint, miközben Európában is javult a helyzet a Nigériából és az Egyesült Államokból érkező szállítmányoknak köszönhetően. A nyári forgalomnövekedés miatt ugyan nő az üzemanyagigény, de a budapesti repülőtér korábban is sikeresen kezelte a hasonló helyzeteket. Az esetleges menetrendi módosítások átmenetiek és a légi közlekedésben megszokottak. A Budapest Airport folyamatosan figyelemmel kíséri a piaci és nemzetközi folyamatokat, egyeztet a légitársaságokkal és partnereivel a zavartalan működés érdekében, az utasoknak pedig azt javasolja, hogy járatukról mindig a légitársaságok és a repülőtér hivatalos tájékoztatását kövessék. (Borítókép: Varga G. Gábor 2026. április 2-án. Fotó: Tövissi Bence / Index)