● news.bsdnet.hu

Az UNICEF jelentése szerint a világon élő gyermekek csaknem felét egyszerre legalább három súlyos klímaveszély fenyegeti. Több mint egymilliárd gyermek kénytelen szembenézni egyszerre legalább három, egymást átfedő klímaveszéllyel a világon. Az UNICEF jelentése rávilágít arra, hogy a környezeti katasztrófák rendkívül egyenlőtlenül érintik a különböző régiókat. A szervezet munkatársai a Földön élő mintegy 2,4 milliárd gyermek lakóhelyét vetették össze a nyolc leggyakoribb éghajlati hatás földrajzi eloszlásával. A vizsgálat során a parti és a folyóvízi áradásokat, a szárazságot, a trópusi viharokat, a hőhullámokat, a rendkívüli hőséget, valamint az erdőtüzeket és a homokviharokat vették figyelembe. A felmérés elsősorban arra az 1,1 milliárd fiatalra összpontosít, akik legalább három veszélynek vannak kitéve. Ebben a csoportban a leggyakoribb kombinációt a szárazság, a 35 Celsius-fok feletti extrém hőség és a tartós hőhullámok jelentik. Ez a pusztító hármas mintegy 296 millió gyermeket érint világszerte. Közülük 74 millióan Nigériában, 34 millióan Pakisztánban, míg 32 millióan Indiában élnek. A halmozott veszélyeknek kitett kiskorúak száma drasztikusan emelkedett az elmúlt húsz évben. Szinte az összes gyermek, nagyjából 2,3 milliárd fő szembesül legalább egy kockázattal, míg kétmilliárdan legalább kettővel, 364 millióan pedig már legalább néggyel küzdenek. A legdurvább helyzetben lévő csoportba tartozók közül sokan Mianmarban élnek. Az országban 46 ezer olyan gyermek található, akit egyszerre hét vagy még annál is több éghajlati veszély sújt. „A gyermekek állnak az éghajlatváltozás hatásainak frontvonalában” – fogalmazott Catherine Russell, az UNICEF igazgatója. A kutatás egyik szerzője, Tom Slaymaker szerint nincs egyszerű válasz arra a kérdésre, hogy melyik a legrosszabb hely egy gyermek számára. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a helyzet korántsem egyenlő, a leginkább veszélyeztetett területek ugyanis a szubszaharai Afrikában és Dél-Ázsia egyes részein koncentrálódnak. A legnépesebb országok, például Banglades, India, Nigéria és Pakisztán vezetik a listát a kitett gyermekek abszolút számát tekintve. Arányaiban nézve azonban a szubszaharai Afrika, különösen a Száhel-övezet országai szenvednek a leginkább, ráadásul a problémákat az ottani kormányok tehetetlensége is súlyosbítja. A Straits Times szerint Csádban például humanitárius válság tombol, miközben az ivóvízhez, az áramhoz és az élelemhez való hozzáférés is rendkívül korlátozott. Az országban a gyermekek több mint 95 százaléka van kitéve legalább három környezeti veszélynek, ami az egyik legmagasabb arány a világon. Hasonlóan sebezhetők az apró szigetállamok is. Ezek a területek az édesvíz hiányával, az importfüggőséggel és azzal a problémával küzdenek, hogy egy esetleges hurrikán után a lakosságnak nincs hova menekülnie. Bár a jelentés szerint egyetlen ország sincs teljesen biztonságban, a skandináv államokban és az északi féltekén akadnak olyan kisebb területek, ahol a lakosság mentesül ezektől a hatásoktól. Slaymaker hangsúlyozta, hogy a felmérés csak a nyolc legelterjedtebb kockázatot vizsgálta. Az ott élő fiataloknak így más, a jelentésben nem szereplő veszélyekkel kell szembenézniük, amilyen például a gleccserek olvadása vagy a permafroszt felengedése.