← Vissza

news.bsdnet.hu

Brüsszel olyan omnibuszcsomagot jelentett be, amire a magyar cégek is nagyon vágytak

Portfolio 2026-06-24 15:00
Valdis Dombrovskis gazdasági biztos szerdán jelentette be az Európai Bizottság új adóügyi egyszerűsítési csomagját , amely a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentésével és a határon átnyúló működés egyszerűsítésével kívánja erősíteni az uniós versenyképességet. A testület számításai szerint a javaslatok összességében évente mintegy 8 milliárd euró megtakarítást eredményezhetnek az európai cégek számára, ebből 3,3 milliárd euró közvetlen adminisztratív költségcsökkenésként jelentkezhet. A csomag alapvetően két fő elemből áll: A Bizottság szerint bár az elmúlt évtizedben számos új adózási szabály született a globalizáció, a digitalizáció és az agresszív adótervezési technikák visszaszorítása érdekében, ezek összessége egyre bonyolultabbá és költségesebbé tette a több tagállamban működő vállalatok életét. A legnagyobb horderejű változás a forrásadókkal kapcsolatos szabályok egyszerűsítése lehet, hiszen itt Bizottság azt javasolja, hogy az uniós vállalatok közötti határon átnyúló osztalék-, kamat- és jogdíjfizetések esetében megszűnjenek a jelenlegi, gyakran hosszadalmas előzetes igazolási és visszaigénylési eljárások. A cél, hogy a vállalatoknak ne kelljen hónapokat vagy akár éveket várniuk a jogosan visszajáró összegek visszatérítésére. A Bizottság becslése szerint ez önmagában évi 5,3 milliárd euró megtakarítást és gazdasági előnyt jelenthet. Szintén fontos eleme a csomagnak a vállalati finanszírozás egyszerűsítése, mivel ez eltörölne több olyan korlátozást, amelyek a piaci alapú, harmadik felektől származó finanszírozást nehezítik, emellett pedig módosítaná az adóelkerülés elleni irányelv (ATAD) kamatlevonási szabályait is. A Bizottság szerint a jelenlegi rendszer túl sok nemzeti eltérést enged, ezért az egyszerűsítés több mint 500 millió euró éves adminisztratív és megfelelési költségcsökkenést eredményezhet. A javaslat ezeken felül egy régóta fennálló problémát is kezelne: megszüntetné az ellenőrzött külföldi társaságokra (CFC) vonatkozó szabályok és a globális minimumadó, vagyis a OECD Pillar Two rendszer közötti átfedéseket. Ez azért fontos, mert jelenleg sok multinacionális vállalatnak ugyanazokat az adatokat és számításokat párhuzamosan kell elkészítenie két különböző szabályrendszer szerint. Az átfedések felszámolása évente 160 millió eurónyi további megtakarítást hozhat. A második jogszabálycsomag az adóhatóságok közötti közigazgatási együttműködést szabályozó DAC-rendszert érinti. Az eredeti irányelvet az évek során nyolcszor módosították, ezért a Bizottság most egyetlen egységes jogszabályba foglalná össze az egész rendszert. Itt a szervezet szerint az elsődleges cél a jogbiztonság növelése és a szabályok áttekinthetőbbé tétele. Ennek keretében jelentősen csökkennének egyes adatszolgáltatási kötelezettségek: például a globális minimumadó hatálya alá tartozó multinacionális vállalatcsoportok esetében megszűnne több, jelenleg előírt jelentési kötelezettség, ami a Bizottság szerint mintegy 300 millió euró megfelelési költségmegtakarítást eredményezne. Emellett más uniós vállalkozások számára is eltörölnének bizonyos határon átnyúló adózási konstrukciókhoz kapcsolódó jelentési kötelezettségeket, amelyek a tapasztalatok szerint kevés hasznos információt szolgáltatnak az adóhatóságoknak. Ez 35 százalékkal csökkentheti az ilyen bejelentések számát, és évente további 40 millió euró megtakarítást hozhat. Külön figyelmet kap a digitális platformgazdaság is, ahol a Bizottság emelné az online termékértékesítések jelentési küszöbét, ami elsősorban a használt cikkeket értékesítő magánszemélyeket érintené, tehát gyakorlatilag mindenkit, aki nem megélhetési forrásként tölt fel termékeket eladásra. A változtatás eredményeként több mint 10 millió magáneladó mentesülhetne az adatszolgáltatási kötelezettség alól, miközben a digitális platformok összesen mintegy 678 millió euró adminisztratív költséget takaríthatnának meg. A csomag részeként egy új adóazonosító-szám ellenőrző eszköz is létrejönne, amely megkönnyítené a tagállami adóhatóságok számára az adózók azonosítását, ami elsősorban az adóhatósági ellenőrzések hatékonyságát javíthatja. A mostani javaslat illeszkedik Ursula von der Leyen Bizottságának szélesebb egyszerűsítési programjába, melynek célja, hogy 2029-ig legalább 25 százalékkal csökkentse az adminisztratív terheket, a kis- és középvállalkozások esetében pedig 35 százalékos mérséklést érjen el. A Bizottság szerint az eddig előterjesztett tizenkét omnibuszcsomag és egyéb egyszerűsítési intézkedések már több mint 18 milliárd euró éves adminisztratív költségcsökkenést eredményezhetnek. Azt persze fontos látni, hogy a javaslatok többsége nem új adókedvezményeket vagy adócsökkentéseket jelent, hanem a meglévő szabályok egyszerűsítésére, illetve a párhuzamos jelentési és adminisztratív kötelezettségek leépítésére koncentrál, így próbálja elősegíteni a versenyképességet. A hosszú évek alatt kialakult bürokratikus elemek a Bizottság meglátásában csak felesleges terheket jelentettek, és anélkül is meg lehetett szüntetni ezeket, hogy megszaporodnának az adócsalások vagy az adóelkerülések. Emellett arra is ügyeltek, hogy az agresszív adótervezés elleni jelenlegi védelmi mechanizmusok változatlanul megmaradnak. Bár az adóügyi döntésekhez továbbra is valamennyi tagállam támogatása szükséges, egyelőre nem jelent meg olyan ország, amely nyíltan ellenezné a csomag fő célját, vagyis a párhuzamos adatszolgáltatási kötelezettségek és átfedő adószabályok leépítését. A vita várhatóan inkább arról szól majd, hogy az egyszerűsítés meddig mehet anélkül, hogy gyengítené az adóelkerülés elleni uniós eszközöket. Címlapkép forrása: EU
Eredeti cikk megtekintése →