● news.bsdnet.hu

Esperance közelében, egy elhagyatott partszakaszon találtak rá azokra a madarakra, amelyekben a vizsgálatok igazolták a madárinfluenza, vagyis a H5N1 vírus jelenlétét. Az érintett fajok – egy barna halfarkas és egy déli óriáshojsza – a Déli-óceán tipikus lakói: hatalmas távolságokat járnak be, és elhullott állatokból is gyakran táplálkoznak. A Conversation magazinban megjelent cikk szerint a most kimutatott kórokozó a magas patogenitású (HPAI) H5N1 vírus 2.3.4.4b kládjához (variánsához) tartozik. Ez a törzs 2021 óta – Ausztráliát leszámítva – már a világ összes kontinensén végigsöpört, vadon élő állatok és baromfik tömegeinek pusztulását okozva. Döntő jelentőségű lesz a genetikai vizsgálat eredménye: a minták elemzése pontosan megmutatja majd, hogy az ausztrál madarakban talált vírus milyen rokonságban áll az Antarktiszon, a Heard-szigeten vagy éppen Dél-Amerikában izolált törzsekkel. Egyelőre rejtély, hogy a két megerősített fertőzés csupán elszigetelt eset, vagy egy kibontakozó, nagyobb hullám kezdete. Az elkövetkező hetekben dől el, hogy a vírus szélesebb körben is jelen van-e már Ausztráliában. Ugyanakkor az emberekre leselkedő kockázat jelenleg alacsony. Az emberi megbetegedések rendkívül ritkák, és szinte kivétel nélkül fertőzött állatokkal vagy erősen szennyezett környezettel való közvetlen, szoros érintkezéshez köthetők. Mivel a vírus fertőzött állatokkal, tetemekkel és szennyezett környezettel is terjed, a hatalmas kolóniákban fészkelő tengeri madarak – köztük a csérek, a szulák és az albatroszok – különösen sebezhetők. A tasmán ördögök például a fertőzött tetemek elfogyasztásával könnyen elkaphatják a kórokozót, míg a part menti medvefóka-kolóniák sűrűsége miatt náluk is gyorsan eszkalálódhat a helyzet. Ugyancsak komoly aggodalomra adnak okot a kacsák és más édesvízi madarak, amelyek a vízen keresztül rendkívül hatékonyan képesek terjeszteni a vírusokat. A súlyosan veszélyeztetett fajok esetében már néhány egyed elvesztése is ökológiai katasztrófához vezethet, ami közvetlenül fenyegeti például a végveszélyben lévő narancshasú fűpapagáj fennmaradását is. Bár Ausztráliában a baromfi- és tejgazdaságokban egyelőre nem mutatták ki a H5N1 jelenlétét, a tenyésztők nem dőlhetnek hátra, hiszen a biztonsági intézkedések szigorú betartása most életmentő lehet. Kulcsfontosságú a házi- és a vadon élő madarak közötti érintkezés minimálisra csökkentése, valamint a takarmány- és vízlelőhelyek hermetikus védelme. Emellett a gazdáknak minden szokatlan megbetegedést vagy hirtelen elhullást haladéktalanul jelezniük kell a hatóságoknak, hogy az esetleges fertőzéseket még időben elfojthassák. Ausztrália eddig értékes időt nyert azzal, hogy ez a specifikus H5N1-törzs hosszú ideig elkerülte a kontinenst. Az országban már 2024 óta külön munkacsoport készül a legrosszabb forgatókönyvre, a hatóságok pedig országos járványügyi gyakorlatokat tartottak és megerősítették a megfigyelési rendszereket.