● news.bsdnet.hu

Június 24-én, szerdán hozta nyilvánosságra az Európai Bizottság , valamint az Európai Központi Bank (EKB) az idei konvergenciajelentését, amiben a két uniós intézmény azt vizsgálja, hogy a közös uniós valutát még be nem vezető országok az elmúlt két évben milyen eredményeket értek el az euró bevezetése terén, valamint milyen közel állnak hozzá. Az idei jelentés szerint Magyarország az euró bevezetéséhez szükséges kritériumokból jelenleg egyet sem teljesít. Ahhoz ugyanis, hogy egy tagállam bevezethesse az eurót, ahhoz meg kell felelni az ún. maastrichti kritériumoknak, aminek négy fő pillére van: A kétévente elkészülő jelentés szerint Magyarország esetében jelenleg egy sem teljesül, míg a legjobban Csehország, valamint Svédország áll, ami az árfolyam-stabilitást leszámítva mindegyik más kritériumot teljesíti. Az elmúlt 12 hónap átlagos inflációs rátája Magyarországon, Lengyelországban és Romániában is jelentősen meghaladta az előírt 2,7 százalékpontot – a legnagyobb Romániában volt 8,4 százalékkal, míg Magyarországon 3,3 volt. A költségvetési hiány Magyarországon jobb volt, mint Lengyelországban (7,3 százalék) vagy Romániában (7,9 százalék), de a GDP 4,7 százalékos hiánya így is túllépte a határértéket, a GDP 3 százalékát. Az EKB jelentése szerint Magyarország mellett Lengyelországgal szemben is túlzottdeficit-eljárást indíthatnak, mivel az Európai Bizottság májusban közzétett előrejelzése szerint 2027 vége előtt egyik ország sem fogja tudni a hiányt 3 százalék alá csökkenteni. Az árfolyam-stabilitást jelenleg a vizsgált öt ország egyike sem teljesíti – amiatt öt, mert Dánia az EU-csatlakozása során nem vállalta, hogy egyszer be fogja vezetni a közös uniós valutát. A hosszú lejáratú kamatlábak tekintetében is az 5,1 százalékos referenciaérték felett teljesített Lengyelország, Magyarország és Románia – míg a lengyeleknél a hosszú lejáratú államkötvények 5,4, addig Magyarországon és Romániában 6,7 százalék volt a hozama. Az EKB jelentésében emellett vizsgálták az intézmények minőségét is, mivel a konvergencia fenntarthatóságához fontos a stabil és erős intézménéyek. Mint a jelentésről szóló közleményben megjegyzik, Az erősebb intézmények és kormányzás jelentős gazdasági előnyökkel járna, különösen Magyarországon és Romániában – olvasható a közleményben, amihez hozzáteszik, Svédország kivételével a nemzetközi szervezetek által publikált mutatók arra utalnak, hogy a többi négy országnak még van hova fejlődniük a kormányzás minősége tekintetében. Mint az Európai Bizottság és az EKB külön-külön közzétett jelentéséből is látszik, az eurózónából jelenleg kimaradó, de a közös valuta bevezetésére kötelezettséget vállaló országok közül egyik sem felel meg az euró bevezetéséhez szükséges kritériumoknak, így Magyarország sem – Romániával együtt hazánk is jelenleg messze van az eurózónába való belépéshez szükséges makrogazdasági feltételek teljesítésétől. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a Tisza Párt ígérete, a 2030-as euróbevezetés lehetetlen lenne, hiszen egyrészt a mostani jelentés még nem a bő egy hónapja hatalmon lévő kormány ígéreteit vizsgálta, hanem az elmúlt két év magyar gazdasági eredményeket. Szakértők szerint egyébként a 2030-as céldátum egy kiszámítható és szigorú politikával tartható – jó példa erre a gyakran lesajnált Bulgária, ami idén január 1-jén csatlakozott az eurózónához. Ehhez ugyanakkor a magyar gazdaság strukturális problémáit átfogó reformokkal meg kéne oldani, miközben hiteles költségvetési politikára és az államadósság érdemi csökkentésére lenne szükség. Ezek abszolválásához pedig például elképzelhető, hogy szükség lesz a jelenlegi nyugdíjrendszer reformjára is, mivel az elmúlt évtizedek kedvezőtlen magyar demográfiai folyamatai miatt a későbbiekben fenntarthatlan lesz a jelenlegi rendszer. Kármán András pénzügyminiszter a nyilvánosságban többször is azt ígérte, a Tisza-kormány 2030-ig teljesíteni fogja majd a maastrichti kritériumokat, és a kormány prioritásai közé tartozik az EKB által is várt jogi és gazdasági reformok. Ugyanakkor az, hogy a gyakorlatban a Tisza-kormány ezek teljesítéséért mit tesz, leghamarabb majd a 2026-os pótköltségvetés, valamint a 2027-es költségvetés tervéből derülhet majd ki, amiket korábban őszre ígért a kormány. Egyébként az euró bevezetését a magyarok többsége támogatja. A nemrég közölt Eurobarométer kutatás szerint a magyarok 80 százaléka támogatja a közös valuta bevezetését: közülük 41 százalékuk nagyon, 39 százalékuk inkább támogatja, míg csak 11 százalékuk inkább ellenzi és 6 százalékuk teljesen ellenzi – a legutóbbi kutatáshoz képest az euró bevezetését támogatók 5 százalékponttal nőtt. Ezenkívül a kutatásokból kiderül, hogy a magyarok 77 százaléka szerint az euró bevezetése jót tenne az országnak (18 százalékuk szerint nagyon jót, 59 százalékuk szerint inkább jót), és a magyarok 39 százaléka a lehető leghamarabb, 45 százaléka pedig egy bizonyos idő után, de bevezetné a közös valutát. (Borítókép: Magyar Péter az Országgyűlés ülésén 2026. június 23-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)