● news.bsdnet.hu

Nos, kedd délelőtt óta Új-Delhiben tartózkodom, az Indiai Köztársaság külügyminisztériumának meghívására egy eufémisztikusan ismerkedési látogatásnak hívott tíznapos viziten. India dimenziói felfoghatatlanok egy európai, pláne egy magyar számára; 1,47 milliárd ember lakja, messze a világ legnépesebb országa, és ebből az 1,47 milliárd emberből harmincmillióan Új-Delhiben élnek. A forgalom sűrűsége leírhatatlan, ahogy az indiai sofőrök ügyessége is; egy magyar autós már ötször ripityára törte volna a kocsiját az Indira Gandhi Nemzetközi Repülőtér és szállodánk, a The Oberoi közötti néhány kilométeres útszakaszon. Sofőrünk, a Gangesz-parti Váránasziból származó Manaj azonban halált megvető bátorsággal és menyétszerű reflexekkel lavírozott a minden létező közlekedési szabályra fittyet hányó autósok, motorosok és tuk-tukosok között, miközben kíméletlenül használta az indiai autók legfontosabb tartozékát: a dudát. Szállodánk, a The Oberoi körülbelül annyival múlja felül a pesti Marriott vagy a Kempinski luxusát, mint azoké egy börzsönyi turistaházét. (Bár még sohasem laktam sem a Marriottban, sem a Kempinskiben...) Hogy nem lehet egy utolsó vendégház, az abból is kiderült számomra, hogy itt lakott Szergej Sojgu, az orosz hadügyminiszter. Az olvasó most joggal tehet fel kapásból két kérdést: Kezdjük a második kérdésre adandó válasszal: itt, Új-Delhiben tartják 16. tanácskozásukat a BRICS-országok nemzetbiztonsági tanácsadói. Hogy mi a BRICS? Az alapító tagok (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika) angol nevének kezdőbetűiből fabrikált betűszó saját definíciójuk szerint a világ legfontosabb feltörekvő gazdaságait összefogó nemzetközi szervezet és politikai fórum. Az öt alapítón kívül ide tartozik még Egyiptom, Etiópia, Indonézia, Irán, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek. Ahogy elnézzük a tagországokat, India kivételével nem a demokrácia fellegvárai. Watch | Secretary of the Security Council of Russia, Sergey Shoigu, arrived in India to participate in the Meeting of BRICS National Security Advisors. @RusEmbIndia | #Russia | #SergeyShoigu | #India | #BRICS | #NationalSecurityAdvisors | #RussiaIndia | #NSA |… pic.twitter.com/Pztgmu8Mwk A második kérdésre a válaszom: kedd este összefutottam Szergej Kuzsugetovics Sojgu hadseregtábornokkal. A liftben. Jöttem lefelé a nyolcadik emeleti szobámból, amikor valahol útközben, már nem emlékszem, melyik emeleten, ugyanis ijedtemben még a nevemet is elfelejtettem, megállt a lift. És beszállt egy szigorú arcú hetvenes férfi három Gellérthegy-méretű óriással körülvéve. Eszembe sem jutott elővenni a mobiltelefonomat, hogy csináljak az urakkal egy közös szelfit, utólag azt mondom, szerencsére, mert mielőtt még a zsebem felé nyúlhattam volna, holtbiztos, hogy keresztüllőnek. Ever wondered how the rooms of #RashtrapatiBhavan look from the inside?Get a sneak peek of the various rooms of this heritage structure that have a fascinating #history of its own. @rashtrapatibhvn #rooms #heritage #visitors #tourists #delhi #explore #newexperience pic.twitter.com/oGmT7VKu6Y Ezt már csak másnap délelőtt gondoltam át, amikor meglátogattuk a köztársasági elnök grandiózus, 240 ezer négyzetméteres rezidenciáját, a világ legnagyobb elnöki palotáját. (Nincs saját felvételem, mert tilos volt bevinni bármiféle elektronikus eszközt.) Ezt a gigantikus komplexumot még a brit uralom, a Rádzs idején építették 1911 és 1929 között, és eredetileg a brit alkirály rezidenciája volt, 1947, a függetlenség elnyerése után lett a népé, pontosabban a mindenkori köztársasági elnöké. A posztot egy 68 éves hölgy,  Droupadi Murm tölti be 2022 óta. Ő az első köztársasági elnök Indiában, aki egy elnyomott törzsi közösség tagja. Ha valaki kételkedett volna abban, hogy India demokrácia, akkor itt a válasz! (Ha már szóba került a Rádzs, a brit gyarmati uralom csaknem kétszáz éves, a XVIII. század közepétől 1947-ig, a függetlenség kikiáltásáig tartó időszaka, akkor említsük már meg Sathnam Sanghera brit, de indiai felmenőkkel rendelkező kutató/író lenyűgöző könyvét, az Empireland et. A rendkívül olvasmányos, a Brit Birodalom történetét szétszálazó tanulmány 45 trillió, azaz 45 ezer milliárd dollárra teszi azt az értéket, amennyit a két évszázados gyarmati időszak alatt a britek kiszipolyoztak Indiából, és ami most a British Museum kincsein, a londoni City márványépületein és palotáin, Liverpool, Manchester és Birmingham gazdagságában tárgyiasul. A 45 trillió másfélszerese az Egyesült Államok jelenlegi egyéves GDP-jének.) Az elnöki palotában tett látogatást követően előbb a hadiipari cégeket tömörítő NGO, azaz nem kormányzati szerv, az SIDM központjába látogattunk, majd este elvittek minket a kereskedelmi miniszterhez. A tárcavezető, Piyush Goyal lehengerlő politikus. Másfél órán keresztül megállás nélkül szórta a poénokat, mindenkihez volt egy-egy kedves szava, az ember nem is gondolná, hogy hord a föld a hátán ilyen minisztert. Valamennyiünket meggyőzött arról, hogy India az ideális ország a külföldi befektetők számára, nincs alkalmasabb hely a földön közös vállalat, joint venture indítására Indiánál. Hiszen a képzett munkaerő hemzseg a csaknem másfél milliárd lelket számláló országban, és hát a költségek is elenyészőek, mondjuk, az európaiakhoz, pláne a nyugat-európaiakhoz képest, a miniszter szerint az egy főre eső bérköltség egyötöde-egyhatoda az EU-s országok átlagának. Felidéztem neki, hogy egy harvardi magyar diák ismerősöm elbeszélése szerint megannyi indiai tanul a világ leghíresebb egyetemén, de csak azok az indiai fiatalok kerülnek oda, akiket kirostáltak, nem vettek fel a legjobb indiai felsőoktatási intézményekbe. Tekintve, hogy ott olyan magasak a követelmények, hogy annak csak nagyon kevesek felelnek meg. Akik pedig kihullanak a rostán, azokat simán felveszik a Borostyánliga egyetemeire... A miniszter úr egyetértőleg bólogatott szavaim hallatán.