● news.bsdnet.hu

A Fővárosi Nyomozó Ügyészség bűncselekmény hiányában elutasította azt a hivatali visszaélés miatt tett feljelentést, amelyet Havasi Bertalan és ifj. Tényi István nyújtott be Magyar Péter ellen. A határozat szerint a kifogásolt cselekmény nem valósított meg bűncselekményt. Havasi Bertalan azért fordult a hatóságokhoz, mert álláspontja szerint Magyar Péter májusban jogellenesen próbálta őt eltávolíttatni a budai Várban található Karmelita kolostorból. Az ügyészség azonban arra jutott, hogy a miniszterelnök kijelentése nem tekinthető olyan utasításnak, amely megalapozná a hivatali visszaélés gyanúját – írta az Index . Havasi Bertalan és Magyar Péter a Karmelitánál szólalkoztak össze A történet május 16-án indult, amikor Magyar Péter sajtónyilvános bejárást tartott a Dísz téri Karmelita kolostorban és a Miniszterelnöki Kabinetiroda épületében. A séta közben találkozott az ott dohányzó Havasi Bertalannal, akivel végül szóváltásba keveredtek. A miniszterelnök közölte, hogy „lassan egyébként el kellene hagynia az épületet (…) Havasi elvtárs”. Ezt követően Magyar Péter egy Facebookon közvetített élő adásban az épület egyik folyosóján arról beszélt, hogy van ott valaki a minisztériumból, egy „itteni biztonsági ember”, és mivel szerinte Havasi már nem dolgozik ott, „jó lenne, ha megkérnék, hogy fáradjon ki innen”. Havasi ezután elhagyta az épületet, mert állítása szerint a miniszterelnök ezzel jogellenes utasítást adott az épület őrzését ellátó Készenléti Rendőrség tagjainak az ő eltávolítására, ő pedig nem akarta megvárni, amíg a rendőrök „vonszolják ki” az épületből. Magyar Péter még aznap közölte, hogy felmentette helyettes államtitkári tisztségéből Havasi Bertalant . Két feljelentés is született Havasi Bertalan május 18-án tett feljelentést az I. kerületi rendőrkapitányságon, az ügy innen került a Központi Nyomozó Főügyészséghez. Ugyanazon a napon ifj. Tényi István is feljelentést nyújtott be, lényegében azonos tényállás alapján. Mivel a feljelentett személy a miniszterelnök, az ügy a közhatalom gyakorlásával összefüggő kiemelt bűncselekmények körébe tartozott – az ügyészségnek a Btk. 305. § c) pontja szerinti hivatali visszaélés gyanúját kellett vizsgálnia. Az ügyészség szerint Magyar Péter nem adott utasítást Az ügyészség indokolása szerint a három lehetséges elkövetési magatartás közül legfeljebb a hatáskörtúllépés jöhetett volna szóba, ennek azonban feltétele lett volna, hogy a feljelentések konkrét adatot tartalmazzanak arra vonatkozóan, hogy a miniszterelnök olyan intézkedést tett, amelyre jogszabályai nem jogosítják fel. Ilyen adat nem szerepelt az iratokban. A határozat szerint az „utasítás” fogalmilag kötelező jellegű, közvetlen végrehajtási kötelezettséget keletkeztető rendelkezést jelent. A kifogásolt közlés ezzel szemben arra irányult csupán, hogy kívánatos volna, ha mások kérik meg Havasit a távozásra – ez pedig az ügyészség szerint nyelvtani, logikai és tartalmi szempontból sem azonos egy büntetőjogilag értékelhető utasítással. A felmentéssel kapcsolatos sérelem pedig munkajogi kérdés, amely egyetlen bűncselekmény tényállásszerűségére sem utal. A feljelentők a kézbesítéstől számított egy hónapon belül felülbírálati indítványt nyújthatnak be. Ha ezzel egyik fél sem él, az ügyészség gondoskodik az anonimizált határozat közzétételéről. Magyar Péter a feljelentés benyújtásakor röviden úgy reagált az ügyre, hogy: „a kormány a reménytelen helyzetben lévő maffiatagok kétségbeesett próbálkozásával nem foglalkozik.”