● news.bsdnet.hu

Szedlmajer László, a BKV Zrt. vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy a buszokon tapasztalható hőség egyik fő oka a klímaberendezések túlterheltsége. 35 Celsius-fok felett ugyanis olyan magas gáznyomás alakul ki a rendszerekben, amely miatt a járművek önvédelmi funkciója egyszerűen lekapcsolja a hűtést. A probléma tartós megoldását a speciális, úgynevezett sivatagi kivitelű klímaberendezések jelentenék, ám ezek beszerzésére a következő egy-két évben aligha nyílik lehetőség. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a fővárosi, 862 darabos autóbusz-állomány csaknem 40 százaléka elöregedett. A húsz évnél idősebb, mintegy 190 busz esetében a légkondicionálás hatékony működtetése már kivitelezhetetlen. Ezek javítása járművenként tízmillió forintot emésztene fel, amire nincs költségvetési forrás, ráadásul gazdaságilag sem lenne kifizetődő, hiszen maguk az autóbuszok is megértek a selejtezésre. Bár az elmúlt évben 300 új autóbusz állt forgalomba Budapesten, ezek többségét az Arriva csoport üzemelteti, így a BKV flottája mindössze 65 új járművel bővült. A hűtés hatékonyságát a napi üzemeltetés sajátosságai is rontják. Naszályi Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke rámutatott, hogy a megállókban folyamatosan kinyíló ajtókon keresztül a lehűtött levegő azonnal távozik. Ezt a hatást az utasok által kinyitott ablakok, valamint a végállomásokon, a tűző napon felhevülő utasterek csak tovább fokozzák. Emellett a légkondicionáló használata a motor teljesítményét is érezhetően visszafogja. Bár a BKV folyamatosan ellenőrzi a rendszereket, és méréseik szerint a berendezések 60-80 százaléka működik, a közszolgáltatási szerződés rendkívül megengedő. Eszerint ugyanis elegendő, ha az utastér hőmérséklete legalább 4 fokkal alacsonyabb a külső hőmérsékletnél. Ez azt jelenti, hogy egy 38 fokos kánikulában a 34 fokos utastér hivatalosan még megfelelőnek minősül, jóllehet az utasoknak ez aligha jelent valódi enyhülést. A villamosok esetében lényegesen kedvezőbb a helyzet. Tavaly a CAF szerelvények klímaberendezései 35 fok felett még automatikusan leálltak, azonban a hűtőközeg cseréjével és a töltet csökkentésével sikerült elérni, hogy a rendszerek ma már a rendkívüli, akár 42-43,5 Celsius-fokos hőségben is stabilan működjenek. Bár a budapesti villamosflottának csupán a negyede klimatizált, ezek a modern járművek teszik ki a hálózati teljesítmény több mint 40 százalékát. A hőség okozta sínvetemedéseket és egyéb deformációkat vágánylocsolással igyekeznek megelőzni, a BKM járművei pedig éjszakánként az úttestet hűtik, ami 6-8 fokkal képes mérsékelni az aszfalt hőmérsékletét. Az M3-as metró szerelvényeinek utólagos klimatizálása ismét napirendre került, ám a kivitelezés egyelőre áthidalhatatlan akadályokba ütközik. Bár lenne jelentkező a munka elvégzésére, a vázszerkezet megbontásához az orosz gyártó, a Metrovagonmas együttműködésére lenne szükség. Az orosz vállalat azonban jelezte, hogy a beavatkozás a tízéves átrozsdásodási és a harmincéves élettartam-garancia azonnali elvesztését vonná maga után. A klimatizálás ráadásul a vonatvezérlési rendszert is érintené, amelynek gyártója az orosz-ukrán háború miatt bevezetett szankciós listán szerepel, így a vele való együttműködés jogilag kizárt. Maga a Metrovagonmas az Orbán-kormány lobbitevékenységének köszönhetően - éppen a hármas metróvonalra hivatkozva - korábban lekerült a büntetőintézkedések listájáról, a technikai és jogi akadályok azonban továbbra is ellehetetlenítik az utasterek hűtési rendszerének kiépítését. Címlapkép: Bruzák Noémi, MTI/MTVA