← Vissza

news.bsdnet.hu

Navracsics Tibor: Meg kell tanulnunk újra beszélni az országgal

Demokrata 2026-06-25 08:50
– Többször beszélt arról, hogy a kormánypártok, vagyis a Fidesz–KDNP elvesztette a kapcsolatot a városi értelmiséggel. Mikor ismerte fel ezt a problémát, és mikor gondolta úgy, hogy ezen változtatni kellene? – Egy fokozatos folyamatról volt szó, amit nagyon nehéz rögtön az elején elkapni, hiszen apró jelekkel kezdődhetett. Biztos, hogy már 2014-re is gyengültek a kapcsolataink a középosztállyal, az értelmiséggel, a kisvárosi és városi értelmiséggel, aminek az egyik oka az volt, hogy már egy leegyszerűsítő kommunikáció jellemezte a Fideszt. Ez a „kampány” egyébként nagyon hatékony volt, sok embert tudott megszólítani, csak éppen abból adódóan, hogy mellette nem volt egy érvelő jellegű kommunikáció, fokozatosan elveszítettük az értelmiséget, illetve azokat, akik az igényesebb érvelésekre voltak nyitottak, és szerették volna inkább ezt hallani. 2019 körül  már érezhető volt, hogy baj van, 2022-ben pedig már a polgári oldal, a középosztály jelentős része nem minket támogatott. A 2022-es kampányban is érezhető volt. Meglehetősen sok vita volt már akkor is a kampánnyal kapcsolatban, de akkor mindent lefedett az éppen kirobbant orosz–ukrán háború. – Miért volt ez az eltávolodás, ön miben jelölte meg ennek az okát? – Egyrészt a tömegdemokráciában minden választópolgár szavazata ugyanannyit ér, tehát ugyanúgy meg kell dolgozni az Akadémia elnökének és egy alkalmi munkásnak a szavazatáért is. Mivel tömegében alkalmi munkás, betanított munkás, segédmunkás sokkal több van, mint akadémiai elnök, ezért érezhető, érthető, hogy a kommunikáció egyre inkább az alacsonyabb státusú vagy alacsonyabb iskolai végzettségűek­re koncentrált. A problémát inkább az jelentette, hogy teljesen elhanyagoltuk az értelmiség, a magasan kvalifikált értelmiség meggyőzését. – Ezzel párhuzamosan miért nem maradtak fenn azok a csatornák, amiről ön és Orbán Viktor is beszélt már korábban? – Talán a kormányzati pozíció és a kormányzati feladatok okozta túlterheltség eredményezte azt, hogy úgy gondoltuk, nincs időnk a kapcsolattartásra az értelmiséggel. Másrészt pedig az a gondolat – vagy meggyőződés –, hogy a mindennapi életben rengeteget támogatjuk a középosztályt a családtámogatási rendszer, az adórendszer, a munkahelyteremtés, az ösztöndíjak révén, éppen ezért talán ezek az emberek, akik ezeknek a kedvezményezettjei, megbocsátják azt, hogyha a kommunikációban nem ők az elsődleges célcsoport. Személy szerint érez felelősséget abban, hogy elvesztették a választást és az értelmiség, a középosztály egy jelentős részét? – Nyilván ebben nekem is részem volt, bár elnök úr mindig magának vindikálja a felelősséget, és azt mondja, hogy ő az egyszemélyi felelős, de az a helyzet, hogy értelemszerűen, ha volt egy vereség, abban mindegyik választókerületi képviselő vagy képviselőjelölt is felelős, és nyilván a Fidesz országos politikai döntéshozói is felelősek. – Áttérve a külpolitikára: miért romlott meg a korábbi kormány és az Európai Unió kapcsolata, mi volt a probléma, ami megtörte a korábban sem harmonikus együttműködést? – Ez a kapcsolat korábban sem volt harmonikus, ami nagyon fontos dolog. Kevés olyan tagállam van, amelynek kifejezetten jó kapcsolata lenne az Európai Bizottsággal, hiszen állandó viták jellemzik az Európai Unió belső működését is. Ebből a szempontból óriási jelentősége van a párbeszédnek. Hogyha a kormány és a bizottság közötti kommunikáció intenzív, őszinte és gyakorlatias, akkor a problémák jelentős része megoldódhat. Így volt ez szerintem 2010 és 2014 között, amikor nagyon sok vitánk volt a túlzottdeficit-eljárástól kezdve a különadókon keresztül, a médiatörvény, az igazságszolgáltatás reformja, de a legtöbb problémára mégis megoldást találtunk, mert intenzív tárgyalásokkal haladtunk előre és oldottuk meg az ügyeket. A 2015. őszi migrációs válság kirobbanása volt az, ami a fordulópontot jelentette a bizottság és a kormány viszonyában, amikor mi nagyon más utat találtunk a migrációs válság megoldására. Az erről folyó vita vezetett oda, hogy szépen lassan szűkült a kommunikáció is a bizottság és a kormány között. 2022-re, mikor újra kellett kezdenem a tárgyalásokat a bizottsággal, szinte a nulláról indítottam a párbeszédet a kormány és az Európai Unió között. A teljes interjút IDE kattintva olvashatja.
Eredeti cikk megtekintése →