● news.bsdnet.hu

Harminc év alatt gyökeresen átalakult a BB tengely azaz Baltikum és a Balkán gazdaságainak energiahatékonysága. Míg a kilencvenes években egy egységnyi gazdasági teljesítmény előállításához még többször annyi energia kellett, mint ma, addig a régió mára közel 80 százalékkal javított ezen a mutatón. A legnagyobb fordulatot Románia produkálta, Magyarország pedig stabilan a középmezőnyben maradt – igaz, néhány szomszéd gyorsabb ütemben zárkózott fel. Egy gazdaság fejlettsége nemcsak abban mutatkozik meg, mennyit termel, hanem abban is, milyen áron – méghozzá nem pénzben, hanem energiában mérve. Az energiaintenzitás éppen ezt méri: azt mutatja meg, mennyi energiát igényel egységnyi gazdasági teljesítmény előállítása. Minél magasabb az érték, annál inkább elavult ipari szerkezetre és pazarló energiafelhasználásra utal: az alacsony érték ezzel szemben a modern, energiatudatos gazdaságok jellemzője. A BB tengely országaiban ez a mutató az elmúlt három évtized egyik leglátványosabb átalakulását rajzolja ki.  A mutató mértékegysége – olajegyenérték-kilogramm ezer euró GDP-re vetítve, vásárlóerő-paritáson – azt jelzi, hány kilogramm kőolajnak megfelelő energia szükséges ezer euró értékű gazdasági teljesítmény létrehozásához. Fontos, hogy itt tehát épp fordítva érdemes olvasni a számokat, mint sok más mutatónál: az alacsonyabb érték a kedvezőbb. A régiós átlag alakulása önmagában látványos. A BB tengely átlagos energiaintenzitása 1995-ben még közel 417 olajegyenérték-kilogramm volt ezer eurónként, 2009-re 181-re, mára pedig mindössze 85-re csökkent. Ez három évtized alatt csaknem nyolcvanszázalékos  javulás – vagyis a régió ma több mint négyszer hatékonyabban használja az energiát, mint három évtizede. Ez a fejlődés a gazdasági szerkezet átalakulását, a nehézipar visszaszorulását, a technológiai modernizációt és az energiahatékonysági beruházások hatását egyaránt tükrözi.  Magyarország a középmezőnyben A jelenlegi rangsor élén Románia áll, közel 52 olajegyenérték-kilogrammos energiaintenzitással – ez a régió legalacsonyabb, vagyis leghatékonyabb értéke. Románia pályája az egész mezőny leglátványosabb átalakulása: 1995-ben még 454 körüli értékkel a rangsor alsó harmadában, a kilencedik helyen állt, mára viszont az első helyre lépett. Ez nyolc helynyi javulás, a teljes mezőny legnagyobb pozitív elmozdulása, és egyúttal a legnagyobb százalékos csökkenés is: a román energiaintenzitás harminc év alatt közel kilencven százalékkal mérséklődött. Mögötte Horvátország (75) és Litvánia (76) következik – utóbbi szintén jelentős felzárkózást mutat, hiszen három évtized alatt a tizedik helyről a harmadikra lépett előre.  A középmezőnyt Szlovénia, Lengyelország, Magyarország és Lettország alkotja, mindegyik 82 és 86 közötti értékkel – ezek az országok tehát rendkívül szorosan helyezkednek el egymás mellett. Magyarország energiaintenzitása 1995-ben 327 volt, mára 84-re csökkent, ami szintén több mint hetvenszázalékos javulás. A magyar mutató a teljes időszakban végig a régiós átlag körül vagy az alatt mozgott, és jelenleg a hatodik helyen áll — ami három helynyi visszacsúszás a harminc évvel ezelőtti harmadik helyhez képest, annál fogva, hogy más országok gyorsabban javítottak.  A rangsor végén Bulgária és Észtország található. Bulgária a tizedik helyen áll 102 körüli értékkel, holott 1995-ben még a hetedik helyen szerepelt – az ország energiaintenzitása abszolút értékben jelentősen csökkent (434-ről 102-re), de a többi ország gyorsabban haladt. Észtország jelenleg a legmagasabb energiaintenzitással rendelkezik a régióban, közel 104 olajegyenérték-kilogrammal. Ez részben az ország sajátos energiaszerkezetéből fakad: az észt áramtermelés továbbra is jelentős részben olajpalára támaszkodik, amely viszonylag energiaigényes ki- és feldolgozási folyamatokkal jár. Érdemes megjegyezni, hogy Észtország abszolút értékben a legnagyobb javulást érte el a teljes mezőnyben: a kiinduló 733-as érték a többszöröse volt a mai szintnek.  A három évtizedes adatsor egy egységes és rendkívül erőteljes tendenciát mutat: a BB tengely minden országában drámaian csökkent az energiaintenzitás. Az átalakulás mértéke a régió minden tagjánál meghaladta a hetven százalékot, több országban pedig a nyolcvan százalékot is. A kiindulópontok jelentősen eltértek – a horvát 246-tól az észt 733-ig -, a fejlődés iránya azonban azonos volt. A különbségeket ma elsősorban a gazdasági szerkezet és az energiamix sajátosságai magyarázzák. A régió egésze látványosan közeledett az energiahatékonyabb gazdasági működés irányába – ami egyszerre jelent költségelőnyt, versenyképességi tényezőt és kisebb kiszolgáltatottságot az energiapiacok ingadozásaival szemben.  A BB Tengely a Baltikum és a Balkán országainak teljesítményét veti össze évtizedes távlatban. A sorozat többi részét itt találod.