● news.bsdnet.hu

Török emlékeztetett arra, hogy az Orbán-kormányok az elmúlt másfél évtizedben rendszeresen éltek ezzel a lehetőséggel, ha a politikai akarat érvényesítéséhez erre volt szükség. A politológus szerint az alkotmányos szabályok átírása korábban szolgált zsákmányszerzési célokat, például az Alkotmánybíróság elfoglalását vagy a bírósági rendszer átalakítását , de politikai propagandacélokat is, például a migrációs vagy genderügyekben . A Magyar-kormány mostani terve Török szerint még az Orbán-korszak alkotmányos barkácsolásai között is feltűnő lenne, mert a hivatalban lévő államfő eltávolítását egy egymondatos alkotmánymódosítással oldaná meg. A politológus azt hangsúlyozta, hogy a Tisza-kétharmad nem intézményátalakításba csomagolná a döntést , ahogy a Fidesz tette korábban a bírósági vezetőkkel, hanem egyszerűen kimondaná és jogszabállyá írná a politikai akaratát. A bejegyzés egyik legerősebb állítása az volt, hogy az államfő mandátumának ilyen megszakítása veszélyes precedenst teremtene. Török szerint aki ezt megszavazza, az lényegében azt üzeni, hogy a minősített többséget semmi sem korlátozza, és kétharmaddal bármi megtehető. A politológus különösen tanulságosnak nevezte, hogy a Fidesz hatalomgyakorlásával szemben korábban kritikus szereplők most legfeljebb „érdekesnek” minősítik a megoldást, holott szerinte sokkal többről van szó. Sulyok Tamás teljesítményét Török nem védte, sőt jelezte, hogy maga is sokat bírálta a jelenlegi államfőt, és megítélése szerint gyengén teljesít . A politológus szerint azonban a kérdés nem Sulyok személyéről szól, hanem arról, hogy a parlamenti többség rálép-e arra az útra, amelyen ugyan formálisan mindent meg lehet tenni, de amelynek intézményi következményei hosszú távon beláthatatlanok. Török példaként azt írta le, hogy ha Sulyok eltávolítása után a parlament valóban pártoktól független, szuverén államfőt választana, az új elnök minden későbbi konfliktusban látná maga előtt a már egyszer használt eszközt: ha szembemegy a kormánnyal, az ő mandátuma is megszakítható lehet . A politológus végül Magyar Péter saját megfogalmazására utalva azt írta, hogy a döntés valóban történelmi lesz, és később még sokat fogják emlegetni . Címlapkép: A Tisza Párt képviselői felállva tapsolnak a szavazások végén az Országgyűlés rendkívüli ülésén 2026. június 23-én. Középen Magyar Péter miniszterelnök, mellette jobbról Orbán Anita külügyminiszter. A fotó forrása: MTI Fotó/Szigetváry Zsolt.