● news.bsdnet.hu

Állítsa be, hogy a Magyar Hang cikkeit mindig az elsők között lássa a Google keresőben! „Nem lenne szép dolog szembemenni a demokratikus népakarattal és felhatalmazással” – így reagált a 24.hu oldalán egy hozzászólásban Magyar Péter miniszterelnök Török Gábor politikai elemző alkotmánymódosítást bíráló szavaira. Török a Sulyok Tamás államfő eltávolításáról szóló javaslatról – ami egyetlen mondat arról, hogy a módosítás elfogadásával megszűnik az államfő megbízatása – azt fejtegette: az alkotmányozó többség azt jelenti, hogy a hatalom gyakorlója szinte bármit megtehet, a fegyver kint van az asztalon, „a hatalom gyakorlásának mércéje így az lesz, hogy mikor, mire és hogyan használja”. Azt írta, az Orbán-kormányok éltek is ezzel, amire azonban a Tisza-kétharmad most készül, az még „az előző másfél évtized alkotmányos barkácsolásai között is feltűnő: hivatalban lévő államfőt távolítana el egymondatos alkotmánymódosítással”. – Nem bonyolítja túl, nem akarja intézményátalakításba csomagolni, mint a Fidesz tette a bíróság elnökével, hanem egyszerűen kimondja, leírja, ami a politikai akarata – fogalmazott az elemző. A Tisza már a választás előtti kampányban egyértelművé tette, hogy az Orbán által kinevezett „bábok”, azaz az elvben független intézmények élére ültetett emberek eltávolítására készül, vagyis a lépés az egyik legfontosabb kampányígéret volt az uniós pénzek hazahozatala és a vagyonvisszaszerzés, illetve elszámoltatás mellett. Április 12-e óta Magyar Péter legalább fél tucatszor szólította fel Sulyok Tamás államfőt a távozásra, és május végéig adott határidőt neki, illetve a többi „bábnak”, ám minden korábbi kinevezett a helyén maradt. Arról Török Gábor nem írt csütörtöki Facebook-bejegyzésében, hogy ha nem az alkotmány módosításával, vagy nem egy mondattal, akkor milyen módszerrel lenne elérhető a köztársasági elnök távozása, amire – érvel a Tisza – a választók nagy többsége felhatalmazást adott. Ahogy arról sem tesz említést, hogy a kormány később átfogó alkotmányozást tervez indítani (amit a tervek szerint népszavazással erősítenek majd meg), és nem zárható ki az sem, hogy ennek részeként később a közvetlen elnökválasztást is bevezetik. Magyar utalt is arra, elképzelhető, hogy a következő államfő nem fogja majd kitölteni a mandátumát, ha végül a közvetlen elnökválasztás mellett döntenek.