● news.bsdnet.hu

Állítsa be, hogy a Magyar Hang cikkeit mindig az elsők között lássa a Google keresőben! Amit mi tudunk ajánlani, az a magyar modell: Magyarország tagja a NATO-nak és az Európai Uniónak, közben pedig kiváló kapcsolatokat ápol Oroszországgal – ezekkel a szavakkal méltatta az elmúlt 12 év Oroszország-politikáját Orbán Viktor 2022. február 1-jén – vagyis három héttel az ukrajnai invázió előtt – Moszkvában. Ekkor azonban már mindenki számára egyértelműen látszott: a magyar–orosz kapcsolatok 2010 utáni története a keleti nyitás leginkább kudarcos fejezete lett. Habár a közbeszédben a keleti nyitást az elmúlt 16 évben sokan a kínai hitelszerződésekkel vagy a dél-koreai akkumulátorgyárakkal azonosították, a 2010–2011-ben meghirdetett politikai programban Moszkva abszolút kiemelt helyet foglalt el. Az Orbán-kormány célja a nyugati piacoktól való függőség csökkentése volt, és ebben az orosz gazdaságot hatalmas lehetőségként azonosították. A 2010-es évek elején a stratégia egyik legfontosabb célkitűzése a magyar mezőgazdasági termékek, élelmiszerek és gépipari áruk tömeges exportja volt a hatalmas orosz piacra. A kormány ezért kifejezetten bátorította a magyar kis- és középvállalkozásokat a moszkvai terjeszkedésre. • Mi lett az orosz beruházásokkal? • Miért lett zsákutca Orbánék energiapolitikája? Már előfizető vagyok, bejelentkezem!