● news.bsdnet.hu

A foglalkoztatottak száma 4 millió 654 ezer fő, a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 654 ezer főt tett ki 2026 májusában. A munkanélküliek száma 209 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,3 százalék volt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A 2026. március–májusi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15–74 évesek körében 4 millió 640 ezer fő volt, mely 33 ezerrel elmaradt az előző év azonos időszakában mért értéktől. A férfiak körében a foglalkoztatottak létszáma nem változott, 2 millió 480 ezer fő volt, míg a nők esetében 34 ezerrel, 2 millió 161 ezer főre mérséklődött. A hazai elsődleges munkaerőpiacon 4 millió 448 ezer fő dolgozott, mely 53 ezerrel kevesebb az előző év azonos időszakában mért szintnél. A közfoglalkoztatottak létszáma 71 ezer fő volt, a külföldön dolgozóké pedig 121 ezer főt tett ki. A 15–64 évesek körében a foglalkoztatási ráta lényegében megegyezett az egy évvel ezelőtti értékkel, 75,0 százalék volt. A ráta a férfiak esetében 79,3 százalékot, a nők körében pedig 70,6 százalékot mutatott. A 2026. március–májusi időszakban a 15–74 éves munkanélküliek átlagos létszáma 208 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,3 százalék volt. A férfiak esetében a munkanélküliek száma 109 ezer, a nőknél 99 ezer főt tett ki. A ráta a férfiak körében 4,2 százalékot, míg a nőknél 4,4 százalékot ért el. A munkakeresés átlagos időtartama 13,3 hónapot vett igénybe, a munkanélküliek 31,7 százaléka 3 hónapnál rövidebb ideje keresett állást, ami 10,4 százalékponttal elmaradt az előző év azonos időszaki értéktől. A 4–11 hónapja munkát keresők aránya 6,7 százalékponttal 31,4 százalékra, míg a több mint egy éve munkát keresőké 3,7 százalékponttal, 36,9 százalékra emelkedett. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 2026. május végén az egy évvel korábbihoz képest 3,5 százalékkal, 215 ezer főre mérséklődött. A májusi munkaerőpiaci adatok a vártnál kedvezőbb képet mutatnak, ugyanakkor nem tekintő még bizonyítottnak, hogy tartós fordulat kezdődött volna. A foglalkoztatás emelkedése és a munkanélküliségi ráta 4,3 százalékra csökkenése biztató fejlemény, de óvatosságra intenek a következtetések levonásakor – olvasható ki az elemzői kommentárokból. Virovácz Péter , az ING Bank vezető elemzője szerint a májusi adatok alapján érdemi pozitív elmozdulás történt a magyar munkaerőpiacon. Rámutatott, hogy a munkanélküliek száma 210 ezer fő alá csökkent, ami az idei év legalacsonyabb értéke, miközben a foglalkoztatottak száma egyetlen hónap alatt mintegy 35 ezer fővel emelkedett. Szerinte nemcsak az inaktívak közül tértek vissza sokan a munkaerőpiacra, hanem a munkanélküliek egy része is ismét el tudott helyezkedni, így az áprilisi visszaesést gyakorlatilag ledolgozta a foglalkoztatás. Ugyanakkor hangsúlyozta: egyetlen kedvező adatból még nem lehet tartós trendfordulóra következtetni, különösen azért, mert a gazdasági élénkülés lendülete a második negyedévben már lassulni látszik. Az ING továbbra is arra számít, hogy 2026 egészében átlagosan 4,5 százalék körül alakulhat a munkanélküliségi ráta. A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szintén kedvezőnek értékelte a májusi adatokat, kiemelve, hogy a 4 millió 654 ezer fős foglalkoztatotti létszám az idei év eddigi legmagasabb értéke. Ugyanakkor Regős Gábor is felvetette, hogy a javulás részben akár a statisztikai mintavétel sajátosságából is fakadhat, ezért egyelőre nem tekinthető bizonyított tendenciaváltásnak. Szerinte a kedvezőbb adatok mögött az ipari nagyberuházások növekvő munkaerőigénye is állhat, miközben a kormányváltás munkaerőpiaci hatásai még nem jelenhettek meg a májusi statisztikákban. A két elemző abban is egyetért, hogy a demográfiai folyamatok továbbra is az egyik legnagyobb korlátját jelentik a foglalkoztatás bővülésének. Virovácz Péter szerint a munkaképes korú népesség folyamatos fogyása miatt a vállalatok továbbra is igyekeznek megtartani munkaerejüket, ami feszesen tartja a piacot. Regős Gábor ugyancsak hangsúlyozta a demográfiai kihívásokat, ugyanakkor nagyobb hangsúlyt helyezett arra, hogy még mindig vannak kihasználható munkaerőpiaci tartalékok, különösen akkor, ha sikerülne a külföldön dolgozó magyarok egy részét hazacsábítani. Ami a jövő kilátásait illeti, Virovácz Péter szerint elsősorban a vállalati bizalom, a gazdasági növekedés fenntarthatósága, valamint a jövő évi béremelések és az szja-rendszer várható átalakítása határozhatja meg a munkaerőpiac következő időszakát. Regős Gábor inkább a gazdaságpolitikai tényezőket emelte ki: szerinte a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatásának új szabályozása, az esetleges uniós források beérkezése, valamint a külső gazdasági környezet – így például a közel-keleti konfliktus gazdasági hatásai – is érdemben befolyásolhatják a foglalkoztatás alakulását. Szerintük fokozatosan mennek végbe a változások a munkaerőpiacon, így a következő hónapokban inkább mérsékelt, semmint drasztikus elmozdulások várhatók. (Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: gorodenkoff / Getty Images)