● news.bsdnet.hu

Az energiaárak hullámvasútja akkor kezdődött, amikor Irán a légicsapásokra válaszul gyakorlatilag lezárta a Hormuzi-szorost, amely az olaj- és gázszállítások egyik legfontosabb tengeri útvonala. A nyersolaj ára azóta esik meredeken, hogy az Egyesült Államok és Irán június 17-én aláírt egy szándéknyilatkozatot, amely hatvannapos határidőt szabott a teheráni atomprogramról és a háború lezárásáról szóló tárgyalások megkezdésére. A két fél képviselői a múlt hétvégén Svájcban ültek tárgyalóasztalhoz, aminek eredményeként Washington részben feloldotta az iráni olajexportot sújtó szankciókat. A Kpler hajózási adatszolgáltató adatai szerint a szándéknyilatkozat aláírása óta jelentősen nőtt a szoroson áthaladó hajók száma, az elmúlt napokban nyersolajat, cseppfolyósított földgázt (LNG), műtrágyát és egyéb árukat szállító tankerek és teherhajók is átkeltek a vízi úton. Katar és Pakisztán közvetítőként kiadott hétfői közös közleményében arról számolt be, hogy az Egyesült Államok és Irán egy közvetlen kommunikációs csatornát hozott létre a félreértések elkerülése és a kereskedelmi hajók biztonságos áthaladása érdekében. Dimitrisz Maniatisz, a térségben rekedt hajók biztonságával foglalkozó Marisks kockázatkezelő cég vezérigazgatója szerint az elmúlt napokban jelentős javulás történt, becslésük szerint hétfő óta mintegy nyolcvan hajó kelt át a szoroson. A hajók korlátozott számban, az iráni hatóságok engedélyével egy északi átjárót használhatnak, miközben az amerikai haditengerészet kijelölt egy aknáktól és egyéb akadályoktól mentes déli útvonalat is. A forgalom ugyanakkor még mindig elmarad a háború előtti szinttől, amikor naponta több mint száz hajó haladt át a szoroson, a Perzsa-öbölben pedig továbbra is több száz vízi jármű vesztegel. Az üzemanyagárak a háború kitörésekor megugrottak, így most a figyelem arra irányul, hogy milyen gyorsan mérséklődnek a fogyasztói árak. Az Egyesült Államokban a benzin átlagára gallononként mintegy 3,93 dollárra csökkent, miután áprilisban elérte a 4 dolláros szintet – ami 2022 óta a legmagasabb érték volt –, ám az árszínvonal így is jóval a háború előtti szint felett maradt. Donald Trump amerikai elnök szerdán vizsgálatot rendelt el a nagy energiacégekkel szemben, azzal vádolva a Shellt, az ExxonMobilt és más vállalatokat, hogy a nyersolaj árának csökkenése ellenére sem mérséklik az üzemanyagárakat. Az amerikai kőolajipart képviselő Amerikai Petróleum Intézet (API) szerint azonban a finomított termékek árai nem mozognak feltétlenül együtt a nyersolajárakkal. Hasonló vádak Nagy-Britanniában is megfogalmazódtak, ám a brit versenyhatóság a múlt hónapban közölte, hogy nem talált visszaélésekre utaló, széles körű bizonyítékot, és az átlagos kiskereskedelmi marzsok februárhoz képest lényegében változatlanok maradtak.