● news.bsdnet.hu

Varga Mihály jegybankelnök a keddi kamatdöntő utáni sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az áremelkedés üteme az idei év hátralevő részében és a jövő év folyamán is a 3%-os jegybanki cél alatt alakul majd. Az infláció az árréskorlátozások azonnali kivezetése esetén sem emelkedne a jegybanki cél fölé, az intézkedés hatályon kívül helyezése nem veszélyeztetné az árstabilitást – tette hozzá. Ennek kapcsán érdemes áttekinteni, hogy eredetileg miért vezette be az előző kormány az intézkedést, és miért lenne itt az idő megszabadulni tőle. Az árrésstopot a kormány 2025 tavaszán vezette be, először az alapvető élelmiszerek körében, március 17-én lépett hatályba. A kormány eredeti kommunikációja szerint az intézkedés március közepétől május végéig szólt volna, és 30 alapvető élelmiszer – például a tej, tojás, vaj, joghurt, csirkemell – árrését maximálta annak érdekében, hogy „véget vessenek az indokolatlan áremeléseknek”. A kormány az intézkedést a családok és a nyugdíjasok védelmével, valamint az élelmiszerárak emelkedésének letörésével indokolta . A hivatalos kormányzati kommunikáció szerint 2025 februárjában az élelmiszeráremelkedés meghaladta a 7 százalékot, az önkéntes árcsökkentés pedig „nem bizonyult eredményesnek”, ezért vezették be a 30 alapvető élelmiszer-kategóriára vonatkozó 10 százalékos árrésplafont. Ahogyan nemrég megírtuk, a kormány valójában gyakran nem a világtól, hanem a saját korábbi hibáinak következményeitől volt kénytelen megvédeni a magyar családokat. A 2022-23-as brutális, egy év alatt 44 százalékos élelmiszerinflációban ugyanis nagy szerepe volt a megroggyanó forintnak, ami külső okok mellett gazdaságpolitikai hibák sorának is köszönhető. A konstrukció lényege az, hogy az érintett élelmiszereknél a kereskedő által alkalmazott árrés nem haladhatta meg sem a 2025 januárjában alkalmazott átlagos árrést, sem pedig a 10 százalékot. Az intézkedést a nagyobb élelmiszer-kiskereskedőkre vetették ki, akiknek 2023-os nettó árbevétele meghaladta az 1 milliárd forintot. Annak érdekében, hogy ne lehessen a szabályozást egyszerűen áruhiánnyal vagy készletvisszafogással kijátszani, külön készletezési előírásokat és jelentős büntetőtételeket fogadtak el. Az eredetileg átmenetinek szánt intézkedést később többször meghosszabbították és kiterjesztették: jelenleg már 43 élelmiszer-kategóriára vonatkozik, valamint 30 drogériai termékkategóriára is bevezették némileg magasabb, 15 százalékos árréskorláttal. A folyamatos hosszabbítgatásnak az vetett véget, hogy végül idén áprilisban törölték a releváns kormányrendeletekből a hatályvesztés időpontját. Így jutottunk el oda, hogy az eredetileg két hónapra bevezetett árrésstopok már több mint 1 éve velünk vannak. Arról gyakorlatilag gazdasági konszenzus uralkodik, hogy az árrésstopok hosszú, de már középtávon is kártékonyak, mert A kérdés így valójában sosem az volt, hogy ki kell-e vezetni az árrésstopot, hanem az, hogy mikor. Ehhez a mostaninál jobb időpontot nem lehet találni. A magyar inflációs folyamatok 2026 közepére érdemben kedvezőbb képet mutatnak, mint amit akár néhány hónappal korábban várni lehetett. A legfrissebb adatok szerint májusban a fogyasztói árak éves emelkedése 1,8 százalékra lassult az áprilisi 2,1 százalékról – az elemzői konszenzus gyorsulásra számított –, miközben havi alapon átlagosan nem változtak az árak. A maginfláció 2,0 százalékra mérséklődött, az élelmiszerek ára pedig éves alapon mindössze 0,5 százalékkal emelkedett. Ez azt jelzi, hogy a fennmaradó árnyomás már nem elsősorban azokban a termékkörökben jelentkezik, amelyeket az árrésstopok céloznak. Éppen ezért az árrésstopok fenntartása mellett egyre kevesebb a makrogazdasági érv: az ilyen jellegű intézkedések rendkívüli inflációs környezetben rövid távon indokolhatók lehetnek, de tartós alkalmazásuk egyre nagyobb károkhoz vezet. Ráadásul ebben az esetben még a rendkívüliség is vitatható, hiszen az élelmiszerinfláció az intézkedések bevezetésének idejére már rég maga mögött hagyta a csúcsát és elindult a normalizáció felé. Az MNB friss Inflációs jelentése szerint a nagy élelmiszerláncok jelentős része már alkalmazkodott az intézkedéshez: az érintett cégek átlagos árrésszintje 2025-ben nem lógott ki a korábbi években megszokott sávból, vagyis a korlátozás nem változtatta meg látványosan a szektor egészének árazási szerkezetét. Ez azért fontos, mert a kivezetés egyik fő kockázata az, hogy a kereskedők a korlátozás megszűnése után gyorsan visszaemelik az árakat. Az MNB szerint azonban nincs erős bizonyíték arra, hogy a láncokra jelentős áremelési kényszer nehezedne. A vállalatok részben a beszerzési árak újratárgyalásával, részben költségcsökkentéssel és hatékonyságjavítással alkalmazkodtak, nem pedig egyszerűen azzal, hogy más termékek árát emelték meg látványosan. A jegybank becslése alapján az árréskorlátozás bevezetésekor látott 1,4 százalékos technikai árcsökkentő hatásnak csak körülbelül a negyede épülne vissza az árakba a kivezetés után, ráadásul fokozatosan. Vagyis lehetne némi áremelkedés, de az MNB szerint ez jóval kisebb lenne annál, mint amekkora árcsökkentő hatása volt az intézkedés bevezetésének. A jegybank szerint az árréskorlátozások június végi kivezetéssel számoló forgatókönyvben az éves infláció 2026-ban 2,0, 2027-ben 2,5 százalék lehetne. Ettől még a kivezetés nem teljesen kockázatmentes. Egyes szereplők megpróbálhatnák javítani az eredményességüket áremeléssel, és a kiskereskedelemben tapasztalható oligopolisztikus piacszerkezet miatt a nagy szereplők döntései a többieket is követésre ösztönözhetik. Ezt ugyanakkor ellensúlyozhatja az élelmiszerláncok közötti erős árverseny. Kockázat azonban mindig lesz, a kérdés csak az, hogy mekkora. A jelenlegi inflációs környezet ilyen szempontból inkább lehetőség, mint veszély. Ha az árrésstopokat akkor vezetjük ki, amikor az infláció már alacsony, az élelmiszerárak stabilak, és a következő évre vonatkozó előrejelzések is mérsékelt áremelkedést mutatnak, akkor a piac normalizálása kisebb kockázattal jár. Ha viszont a kivezetést addig halogatjuk, amíg újabb külső sokk jelenik meg, akkor a döntés politikailag és gazdaságilag is nehezebbé válik. A tanulság egyszerű: a magyar infláció 2026-ban már nem indokolja a rendkívüli árkorlátozások tartós fenntartását, így ideje lenne visszatérni a normál piaci működéshez. A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images