● news.bsdnet.hu

Májusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 654 ezer főt tett ki. A munkanélküliek száma 209 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,3 százalék volt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A március-májusi háromhónapos időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 640 ezer volt, 33 ezerrel elmaradt az egy évvel korábbitól. A hazai elsődleges munkaerőpiacon 4 millió 448 ezren dolgoztak, 53 ezerrel kevesebben az előző év azonos időszakában mért szintnél. A közfoglalkoztatottak létszáma 71 ezer volt, a külföldön dolgozóké pedig 121 ezer. – A tavaszi hónapok némiképp kedvezőbb képet mutatnak a hazai munkaerőpiac állapotáról. A foglalkoztatás mérséklődésében szerepet játszott a gyermekgondozási ellátás miatt tartósan távol lévők számának csökkenése, amely mögött az alacsonyabb születésszám és a korábbi munkaerőpiaci visszatérés húzódik meg. Nőtt ellenben a hazai háztartásban élő, azonban külföldi telephelyen dolgozó, azaz ingázók száma, 120 ezer fölötti létszámra legutóbb a koronavírus-járványt megelőzően volt példa. Kismértékben nőtt a közfoglalkoztatás keretében dolgozók száma is, ugyanakkor a 71 ezer fős létszám továbbra is alacsonynak tekinthető. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma, így 48 ezer fővel maradt el megelőző évi szintjétől. A csökkenésben szerepet játszik a gyenge munkaerőkereslet, amely a visszafogott növekedésre és a kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanságra vezethető vissza, miközben ezt a hatást a nagy beruházások termőre fordulása lokálisan részben ellensúlyozhatja. Ki kell emelni továbbá a demográfia szerepét is, habár csökkent a foglalkoztatottak száma, a foglalkoztatási ráta minimálisan növekedett 65,2 százalékra, vagyis a korcsoporton belül arányaiban többen dolgoznak, mint egy évvel korábban – nyilatkozta Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője. A szakértő jelezte: az aktívak száma is mérséklődött az előző év azonos időszakával összevetve, az aktivitási ráta stagnálása viszont itt is azt mutatja, hogy emögött jelentős részben a demográfiai folyamatok húzódnak meg. Ez mindenképpen kedvező, a munkaerőpiacról kilépő és inaktívvá váló munkaerő visszaterelése a munkaerőpiacra sokkal nehezebb feladat. A munkanélküliségi ráta a két hatás (foglalkoztatás, aktivitás) eredőjeként szintén megelőző évi szintjén alakult, 4,3 százalékon. Esetükben a gyenge munkaerőkereslet meghosszabbíthatja az álláskeresés időtartamát, amely tovább ronthatja a helyzetüket. Ugyanakkor a fordulat lassan mehet végbe, a vállalatok elsőként a meglévő kapacitásokat kezdik el kihasználni és csak tartós növekedés esetén kerülhetnek ismét előtérbe a létszámbővítési tervek. – Emiatt a foglalkoztatottak számában az idei évben éves átlagban még mérséklődésre számítunk, jövőre viszont már bővülés jöhet, a munkanélküliségi ráta azonban négy százalék felett alakulhat. Hosszabb távon viszont számolni kell azzal, hogy a munkaerőhiány erősödhet a magyar gazdaságban, amely mögött elsődlegesen a demográfiai folyamatok húzódnak meg: minden évben jóval többen lépnek ki a munkaerőpiacról a nyugdíjkorhatár betöltése okán, mint ahányan belépnek oda. Emiatt is kiemelten fontos, hogy a gazdaság minél hatékonyabban ki tudja aknázni a meglévő munkaerőtartalékokat, amely vonatkozásában viszont a képzettségi szint és sokszor a területi egyenlőtlenségek is hátráltató tényezőt jelentenek – tette hozzá. – A munkaerőpiacot a következő időszakban több tényező is befolyásolhatja úgy keresleti, mint kínálati oldalon. Amennyiben a harmadik országbeli munkavállalók beáramlásának szigorítása effektív korlát lesz, az teret nyithat a hazai munkavállalók előtt, növelve a foglalkoztatást és csökkentve a munkanélküliséget – itt fontos kérdés lesz az új szabályozás korlátozó ereje, hogy se túl szigorú, se túl laza ne legyen – nyilatkozta Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. A gazdaság állapota, a növekedés beindulása szintén meghatározó lehet: ez egyaránt függ a külső és a belső kereslettől – az előbbi kapcsán az iráni háború által okozott károk mértéke lesz a fő kérdés, miközben a belső keresletnek löketet adhatnak a beérkező uniós források (például az építőiparban) – a gazdasági növekedés szempontjából tehát vegyes hatások láthatóak. Regős Gábor szintén kiemelte, hogy a demográfiai helyzet romlása mindenképpen problémát jelent és ezt nem is lehet egyik napról a másikra megfordítani – a külföldön dolgozók hazacsábítása azonban jelentősen javíthatná a helyzetet, különösen is ha növekedni tud a magas hozzáadott értéket teremtő munkahelyek száma.